Letovanci
| Letovanci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Sziszek |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44010 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 42 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 143 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′ 43″, k. h. 16° 23′ 13″45.362, 16.38745.362000°N 16.387000°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 43″, k. h. 16° 23′ 13″45.362, 16.38745.362000°N 16.387000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Letovanci falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Sziszekhez tartozik.
Fekvése
Sziszek városától légvonalban 14, közúton 20 km-re délre, a Klobučakról Blinjára menő út mentén, a Kotar-Stari Gaj természetvédelmi terület délkeleti szélén, a Blinja-patak partján fekszik.
Története
A történeti források szerint a falu már a 13. században is létezett. 1334-ben említik Szent György tiszteletére szentelt középkori templomát is. Neve 1526-ban „Lethowyna posessio ad Blynyawywar” néven tűnik fel.[2] 1567-ben „Lestanocz” néven említik.[2] Röviddel ezután elpusztította a török, lakossága a biztonságosabb országrészekre menekült. A török veszély csökkenése után, valószínűleg a 17. század második felében telepítették be horvát lakossággal. 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Letovanecz” néven szerepel. A falunak 1857-ben 148, 1910-ben 185 lakosa volt.
A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A II. világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de a szomszédos szerbek lakta Blinja felől támadó szerb erők néhány hónap múlva megszállták. A horvát lakosság elmenekült. Csak 1995. augusztusában a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. 2011-ben 56 lakosa volt.
Népesség
| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 148 | 142 | 137 | 177 | 190 | 185 | 186 | 159 | 130 | 133 | 127 | 94 | 95 | 82 | 73 | 56 |
Nevezetességei
Szent György tiszteletére szentelt kápolnájának romjai. A kápolna a 16. században épült, 1991-ben a szerb csapatok rombolták le.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980 (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Sziszek város hivatalos oldala (horvátul)
- Sziszek község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- Sziszek turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
Irodalom
Vladimir Čavrak: Status Animarum - Povijest sela Letovanci. Sisak, 1999.
Horvátország-portál
Földrajzportál
