Gregyán

Ez a szócikk a Topuszkához tartozó településről szól. Hasonló címmel lásd még: Gređani (Ógradiska).

Gregyán (Gređani)
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Topuszka
Jogállás	falu
Irányítószám	44415
Körzethívószám	+ (385) 44
Népesség
Teljes népesség	253 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	178 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 19′ 01″, k. h. 16° 00′ 00″45.317, 1645.317000°N 16.000000°EKoordináták: é. sz. 45° 19′ 01″, k. h. 16° 00′ 00″45.317, 1645.317000°N 16.000000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Gregyán (horvátul: Gređani) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Topuszkához tartozik.

Fekvése

Sziszektől légvonalban 36, közúton 49 km-re délnyugatra, községközpontjától 2 km-re északra, az úgynevezett Báni végvidéken, a 6-os számú főút és a Glina-folyó között emelkedő dombok között szétszórtan fekszik.

Története

Gregyán területe már az ókorban lakott volt. Ezt jelzi az a római szarkofág amelyet itt találtak. Közvetlenül déli határában feküdt a római korban Ad Fines városa, mely a térség akkori legnagyobb települése volt. A 4. és 5. században a gótok és a longobárdok, a 6. században az avarok és a szlávok, a 9. század elején a frankok foglalták el ezt a területet. A magyarok a 10. században érkeztek meg ebbe a térségbe. Területe a 11. század végétől magyar-horvát királyok uralma alatt volt. A 13. század elején a közeli Topuszkán II. András magyar király cisztercita apátságot alapított. A 16. században ezt a vidéket is egyre többször érték török támadások, majd 1556-ban az Oszmán Birodalom több évszázadra megszállta a területét. A vidék az 1593 és 1699 között dúlt török háborúkban teljesen elpusztult. A karlócai békével ez a terület is felszabadult a török megszállás alól, majd a Katonai határőrvidék része lett. A 17. század végétől horvát és szerb lakosság települt ide.

A katonai közigazgatás 1881-ig tartott. Ezután Zágráb vármegye Vrginmosti járásának része volt. A településnek 1857-ben 1030, 1910-ben 1185 lakosa volt. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-ben Jugoszlávia része lett. A lakosságának kétharmada horvát, egyharmada szerb nemzetiségű volt, akik jól megfértek egymással. 1941 és 1945 között a falu a Független Horvát Állam része volt. Gregyán szerb lakosságából is sokan csatlakoztak a horvát erők elleni felkeléshez. 1941. július 26-án és 27-én az usztasák megkezdték a megtorló intézkedéseket, a térség szerb lakosságának kiirtását. A szerb pravoszláv templomot földig rombolták. A megtorlásoknak 106 helyi szerb lakos, köztük sok nő és gyermek esett áldozatul. A települést 1943-ig usztasa erők uralták, ekkor azonban partizán alakultok vonták ellenőrzésük alá akik a horvát lakosságot is elűzték és mindent földig romboltak. A horvátok részéről mintegy 80 lakos esett el, vagy tűnt el a harcokban.^[2] A délszláv háború idején 1991 szeptemberében idején 1991 szeptemberében szerb csapatok szállták meg. A horvát lakosságot elűzték, házaikat felgyújtották. A horvát hadsereg a Vihar hadművelet keretében 1995. augusztus 7-én foglalta vissza. A háború után megindult az újjáépítés. A településnek 2011-ben 341 lakosa volt.

Lakosság

Nevezetességei

• Ókori római szarkofág.
• A Szent Megváltó tiszteletére szentelt, 1941-ben lerombolt régi szerb parochiális templom maradványai.

Jegyzetek

Források

• Topusko község hivatalos oldala (horvátul)
• Topusko rövid története (horvátul)
• Dušan Baić:Kotar Vrginmost u NO borbi 1941-1945 A nemzeti felszabadító háború a vrginmosti járásban (1941-1945) (horvátul)
• A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
• Izmjene i dopune prostornog plana uređenja općine Topusko – A község rendezési terve (horvátul)

További információk

• Topusko turisztikai irodájának honlapja^{[halott link]} (horvátul)