Varjas

Varjas (Variaș, Warjasch)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Varjas
Rang	községközpont
Irányítószám	307455
SIRUTA-kód	159222
Népesség
Népesség	3627 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	379
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	86 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 00′ 26″, k. h. 20° 57′ 37″46.007222222222, 20.96027777777846.007222°N 20.960278°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 26″, k. h. 20° 57′ 37″46.007222222222, 20.96027777777846.007222°N 20.960278°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Varjas (románul: Variaș) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Temesvártól északnyugatra, Temeskenéz és Temesnagyfalu közt fekvő település.

Története

Varjas nevét az 1332-1335 évi pápai tizedjegyzék említette először, mint egyházas helyet.

1434-ben Macedóniai Miklós birtoka volt, kinek fia János Anna nevű nővérének, özv. Forgách Jánosnénak, 1454-ben hitbér és nászajándékképpen varjasi birtokrészét zálogként lekötötte, később visszaváltotta, de 1464-ben a templommal együtt újra elzálogosította Forgách Bódognak és Pelérdi Imrének, majd 1475-ben Macedóniai Dancs Miklós zálogosította el a maga részét Dóczi Lászlónak. Az elidegenített birtokrészeket a 16. században Macedóniai Miklós főispán fia Péter szerezte vissza. A török hódoltság alatt, az 1561-1564. években 13, illetőleg 22 portát írtak benne össze a királyi adórovók, és 1582-ben 31 szerb családfőt vettek itt fel a török defterdárok. 1597-ben Báthory Zsigmond fejedelem a birtokot Lapispataki Segnyey Miklósnak adományozta.

Az 1717. évi kamarai jegyzékben 40 házzal szerepel, a temesvári tiszttartósághoz tartozott, 1723-ban az altiszttartó székhelye lett. 1786-ban német telepesek költöztek oda. A 19. század első felében a zágrábi püspökség birtoka volt.

1910-ben 4400 lakosából 2370 német, 1893 szerb, 112 magyar volt. Ebből 2248 római katolikus, 1898 görögkeleti ortodox, 37 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Vingai járásához tartozott.

Az első világháború után

1951-ben 341 bánáti sváb lakosát deportálták a Bărăganra.^[1]

Nevezetességek

• Római katolikus temploma 1821-ben épült.
• Görögkeleti temploma 1828-ban épült.

Források

• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  

Hivatkozások