Feketeér

Feketeér (Ficătar)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Rakovica
Rang	falu
Községközpont	Rakovica
Irányítószám	307333
SIRUTA-kód	158289
Népesség
Népesség	385 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	103 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 42′ 55″, k. h. 21° 41′ 53″45.71526, 21.69804945.715260°N 21.698049°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 55″, k. h. 21° 41′ 53″45.71526, 21.69804945.715260°N 21.698049°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Feketeér, románul: Ficătar, ukránul: Фікетар, falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Buziásfürdőtől északkeletre fekvő település.

Története

Feketeér nevét már 1320-ban említette oklevél Fyghatar néven a Bulyeni Márk comes és fia János, valamint Dala fia Miklós részére kiállított határjáró oklevélben. Nevét 1467-ben Feketheer, 1717-ben Vigetar, 1808-ban Fikatár, 1913-ban Feketeérnek írták.

1400 körül előbb a Nexafiak, majd a Remetei Himfiek, 1416-ban a Bár–Kalán nemzetségből való Szeri Pósa krassói ispán fiainak birtoka volt, és a béli kerülethez tartozott. 1468-ban a két Kaszainé Dési Péter fogadott fia Hollódi Fülöp, továbbá a Belinczi Bésánfiak és a Bélvidéki Nexafiak nevében is tiltakozik Jankó György leányai ellen, hogy Feketeér helységet az Iktári Bethleneknek elzálogosították. 1597-ben Báthory Zsigmond a Bésán-családnak adományozta. A török hódoltság alatt románok telepedtek le itt.

Az 1717. évi kamarai jegyzékben Vigetar alakban, a facseti kerületben, 18 házzal volt említve. 1723–1725 között Mercy térképén és az 1761. évi hivatalos térképen, a lugosi kerületben óhitűektől lakott helyként tüntették fel. A hódoltság után a kincstár foglalta le, és a csákovai tiszttartóság nagykövéresi uradalmához osztotta be. 1807-ben a vallás- és tanulmányi alap tulajdonába került.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Fikatár, oláh falu, Temes vármegyében a Temes partján, Temesvárhoz keletre 4 mérföldre, 1110 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határa igen termékeny, szép búzát terem, s 1750 holdra terjed, melyből majorsági földek 445 hold, szorgalomföld 15 hold, Van 4 fél, 53 negyed, 76 nyolcad telke. Bírja a királyi alapítvány.”

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott.

1910-ben 951 lakosából 915 román, 24 magyar, 12 német volt. Ebből 909 görög keleti ortodox, 21 római katolikus, 13 izraelita volt.

Nevezetességek

• Görög keleti temploma 1891-ben épült.

Hivatkozások

Források

• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.