Temespéteri

Ez a szócikk a romániai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Péteri (egyértelműsítő lap).

Temespéteri (Petrovaselo)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Rang	falu
Községközpont	Temesrékas
Irányítószám	307346
SIRUTA-kód	158378
Népesség
Népesség	286 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	125 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 49′ 01″, k. h. 21° 34′ 53″45.816914, 21.58134445.816914°N 21.581344°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 01″, k. h. 21° 34′ 53″45.816914, 21.58134445.816914°N 21.581344°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Temespéteri, románul: Petrovaselo, szerbül: Петрово Село, település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Fekvése

Temesrékástól északkeletre fekvő település.

Története

Temespéteri nevét 1359-ben említette először oklevél Horuathpeturfalua néven. 1471-ben Petrova-Salla, 1723-1725 között a Mercy térképen Petrova-Sello, 1808-ban Petrovaszella, Petrovasella, 1888-ban Petrovoszelo, 1913-ban Temespéteri néven írták.

1471-ben, a borzlyuki uradalommal együtt, Pán Mátyás volt birtokosa. 1477-ben Alsó-Lendvai Bánffi Miklós és Jakab volt birtokosa.

A 19. század elejétől az Ondreovics-család birtoka, 1838-ban pedig Ondreovics János örököseinek birtoka volt. 1861-től 1879-ig Schák Fülöp, 1879-1890 között ifj. Csicseri Ormós Zsigmond, majd 1890-ben a Temesvári Első Takarékpénztár volt a birtokosa. 1891-ben Tárczy István, 1892-1893-ban Hegedűs Béla, 1893-tól Pásztó Ignácz, majd a 20. század elején Meyer Jánosné volt a birtokosa.

1851-ben Fényes Elek így írt a településről:^[1]

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye temesrékasi járásához tartozott.

1910-ben 924 lakosából 816 szerb, 70 magyar, 22 román volt. Ebből 840 görögkeleti ortodox, 71 római katolikus, 9 izraelita volt.

Nevezetességek

• Görögkeleti szerb temploma 1900-ban épült.

Hivatkozások

Források

• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.