Vajola

Vajola (Uila)
Az evangélikus templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Bátos
Rang	falu
Községközpont	Bátos
Irányítószám	547088
SIRUTA-kód	115566
Népesség
Népesség	531 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	149 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	kb. 500 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 55′ 50″, k. h. 24° 37′ 05″46.93055556, 24.6180555646.930556°N 24.618056°EKoordináták: é. sz. 46° 55′ 50″, k. h. 24° 37′ 05″46.93055556, 24.6180555646.930556°N 24.618056°E
Vajola weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

Vajola (románul Uila, németül Weilau, szászul Wela) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Szászrégentől 22 km-re északnyugatra, a Mezőség keleti peremén.

Története

1228-ban a mai falu határában említették Radus falut, amely az első tatárjárásban vsz. elpusztult, de neve fönnmaradt a későbbi Ruadesch dűlőnévben. Vajolát először 1319-ben említi oklevél Veylla, majd 1455-ben Wayola néven. A középkorban határában feküdt Szarvasmező (1381) falu.

Bár szász telepítésű falu, nem a Szászföldhöz, hanem mindvégig Kolozs vármegyéhez tartozott és lakói jobbágyi sorba süllyedtek. Szász evangélikus egyházközsége a reformáció idejétől 1850-ig a református szuperintendencia alatt álló nagysajói káptalan részét képezte.

Az 1820-as úrbéri konskripciókor lakói elhatározták, hogy lerázzák magukról a jobbágyi terheket, a külsőségeket pedig sajátjukként jelentették be. Amikor a biztosok kiszálltak, hogy határát fölmérjék, a falusiak félreverték a harangokat és elüldözték őket a faluból.

A német hatóságok 1944. szeptember 12-én 640 szász lakosát evakuálták Németországba. Közülük 1945 tavaszán 270-en visszatértek, de házukban már ott találták az időközben betelepített székelyeket és románokat. Maradék szász lakossága az 1970-es és az 1990-es években vándorolt el.

A faluban élő cigányok többsége úgynevezett „szász” cigány. Az első cigányokról 1810-ben történik említés, és magyar családneveik miatt valószínű, hogy valamely magyar lakosságú faluból költöztek Vajolára. Valamennyien felvették az evangélikus vallást és átvették a szász kultúra számos elemét.^[2]

Lakossága

• 1850-ben 890 lakosából 854 volt német és 36 cigány nemzetiségű; 886 evangélikus vallású.
• 1910-ben 914 lakosából 762 volt német, 108 cigány és 35 román anyanyelvű; 821 evangélikus, 38 görögkatolikus és 36 református vallású.
• 2002-ben 602 lakosából 215 volt román, 197 cigány, 175 magyar és 12 német nemzetiségű; 231 ortodox, 197 evangélikus, 166 római katolikus és 10 református vallású.

Látnivalók

• Középkori evangélikus templomát 1778-ban jelentősen átépítették, harangtornya 1728-ban épült.

Gazdasága

A szántóföldi gazdálkodás mellett jelentős gyümölcstermesztő falu. Híres a vajolai cseresznye.

Jegyzetek

Források

• Német nyelvű webhely a településről
• Szászrégen és vidéke^{[halott link]} (magyarul)
• Vajolai szász hagyományok [1] (németül)
• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6