Székelykál

Székelykál (Călușeri)
Katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Község	Nagyernye
Rang	falu
Községközpont	Nagyernye
Irányítószám	547216
SIRUTA-kód	116670
Népesség
Népesség	494 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	519 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	354 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 36′ 23″, k. h. 24° 44′ 14″46.606373, 24.73717346.606373°N 24.737173°EKoordináták: é. sz. 46° 36′ 23″, k. h. 24° 44′ 14″46.606373, 24.73717346.606373°N 24.737173°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Székelykál (románul Călușeri) falu Romániában, Maros megyében.

Fekvése

Marosvásárhelytől 17 km-re északkeletre fekszik, lankás, dombos, erdős vidéken 362 m tengerszint feletti magasságban. A Nyárádtól mintegy 7 km-re, míg a Marostól 9 km távolságra található. Nagyrészt erdő veszi körül. A Káli-patak völgyének legrégebbi települése, egykori vásáros hely és járási székhely, ma közigazgatásilag Nagyernye községhez tartozik.

Története

Idézve Dr.Szabó Miklós könyvéből "Székelykál ősrégi maros-széki település, mely megőrizte székely -magyar jellegét, bár a történelem vérzivatarai gyakran zúgtak el fölötte, kíméletlen kegyetlenséggel pusztítva lakóit, féltve őrzött szellemi és anyagi kincseit. Emberi közössége nem tört meg sem az 1241. évi tatárjárás, illetve a későbbi török dúlások idején, sem a Habsburg-hatalom "vas-igájában", vagy éppen belső, távolról sem kíméletles testvérharcoktól sújtva....."

1332-ben Kaál néven említik először a pápai tizedjegyzékben. A hagyomány szerint határában Szentpéter és Tövishegy nevű középkori falvak voltak egykor. 1808-ban a Kiserdő nevű határrészében ezüstpénz leletet találtak. 1667-ben Apafi Mihálytól vásártartási jogot kapott. A falu középkori temploma a Kripta nevű hegyen állott, (1752 előtt kevéssel bontották le) ahol sírboltjának nyomai ma is láthatók.

1910-ben 930 lakosából 913 magyar volt, 1992-ben 665 lakosából 606 magyar, 57 cigány és 4 román. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Marosi felső járásához tartozott.

Látnivalók

• Római katolikus temploma 1752-ben épült a hegy alatt, a középkori templom a Kripta nevű hegyen állott, ahol az egykori templom alatti kripta helye jól kirajzolódik.
• Református templomát 1782-ben építtette Kendi Kovács Tamás, benne a Kun család sírboltja.
• Unitárius temploma amely 1760 és 1762 között épült.
• Itt áll a Nagy család udvarháza.

Híres emberek

• Itt lakott sokáig Cserei Mihály történész, akinek itt udvarháza volt.
• Káli Király István író, a " MENTOR" könyvkiadó igazgatója.
• Dr. Szabó Miklós, a "Székelykál 800 éves történetéből" (2005) című könyv szerkesztője.

Hivatkozások