Szászrégen

Szászrégen (Reghin, Sächsisch-Regen)
Szászrégen címere Szászrégen zászlaja
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Maros
Rang	város
Községközpont	Reghin
Beosztott falvak	Abafája Radnótfája
Polgármester	Márk Endre (RMDSZ)
Irányítószám	545300
Körzethívószám	0x65[1]
SIRUTA-kód	114809
Népesség
Népesség	25 699 fő (2011. okt. 31.)[3] +/-
Magyar lakosság	5607 (19%, 2021)[4]
Község népessége	29 742 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség	408,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	350 m
Terület	72,82 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 24° 42′ 30″46.775833333333, 24.70833333333346.775833°N 24.708333°EKoordináták: é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 24° 42′ 30″46.775833333333, 24.70833333333346.775833°N 24.708333°E
Szászrégen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászrégen témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.

Fekvése

Marosvásárhelytől 32 km-re észak-északkeletre a Maros két partján a Maros és a Görgény összefolyásánál fekszik. A város az 1926-ban egyesített Magyar- és Szászrégenből, valamint az 1956-ban hozzácsatolt Abafájából és Radnótfájából tevődik össze.

Földrajzi adatok, közlekedés

A Maros folyó átlaghozama Szászrégenben 28–37 m³/s, mélysége 1–3 m között váltakozik. Szászrégenen áthalad a 15-ös országút (Marosvásárhely–Szászrégen–Maroshévíz), a 16-os országút (Szászrégen–Kolozsvár), a 16A országút (Szászrégen–Beszterce), valamint Görgényszentimre, Laposnya, Görgénysóakna, Alsóidecs, Dedrád, Bátos felé vezető megyei utak. A vasúti közlekedés a Székelykocsárd–Déda vonalon valósul meg.

Nevének eredete

Neve a német Ragino személynévből ered.

Története

1228-ban II. András király egyik alapítólevelében, Regun néven említik először, habár a város stratégiai fekvése, és védelmi rendszerei azt valószínűsítik, hogy sokkal régebben, I. László idejében alapították. A város már a 13. század második felében a Tomaj és Kacsik családok központja, és a Magyar Korona által nekik adományozott földekre kezdődik meg a Tomaj nemzetségbeli Dénes által a szász kézművesek betelepítése. A 13. század második felében már uradalmi központ, 1330-tól esperesség székhelye. A 14. században felépül gótikus evangélikus temploma, mely a legnagyobb templom a környéken. A 15. század elején mezővárosi státust kapott. 1427-től vásártartási joga van, évente négy országos vásárral. 1564-ben a császáriak, 1603-ban Basta hadai, 1661-ben a török-tatár seregek pusztították. Magyarrégenben létesült 1725-ben a legrégebbi magyar református iskola.

Itt választották erdélyi fejedelemmé 1661. január 1-jén Kemény Jánost. 1848. november 2-án a helyi székelyek és szászok közt kitört harcokban a város a lángok martaléka lett. A város a 20. században egykori szász jellegét teljesen elvesztette, a kivándorolt szászok helyére románok telepedtek.

1910-ben 7310 lakosából 2994 német, 2947 magyar és 1311 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegyéhez tartozott.

1992-ben 24 601 román, 12 471 magyar, 1790 cigány, 346 szász lakosa volt.

1994-ben municípiummá nyilvánították.^[5]

2002-ben 36 126 lakosából 24 051 román, 10 546 magyar, 1305 cigány, 192 szász lakosa volt.

2011-ben 33 281 lakosából 21 337 román, 8552 magyar, 1320 cigány, 129 szász, 50 egyéb anyanyelvű. 1893 fő nem nyilatkozott hovatartozásáról.^[6]

Látnivalók

• Evangélikus temploma 1330-ban épült Mária tiszteletére. 1708-ban és 1848-ban tűzvész pusztította, melyek után átdolgozva építették újjá.
• A magyarrégeni református templom a 13. században épült, 1910-ben teljesen átépítették.
• A szászrégeni római katolikus templomot 1781-ben szentelték fel, a református templom pedig 1890-ben épült.
• A magyarrégeni görögkatolikus templom 1744-ben épült, ma ortodox templom.
• A szászrégeni görögkatolikus templom 1811 és 1813 között épült, ma ortodox templom
• Az 1990-es években ortodox székesegyház épült a városban.
• Híres állattani szertára és néprajzi múzeuma van.

Képgaléria

• Képgaléria Szászrégenről a www.erdely-szep.hu honlapon

Híres emberek

• Itt született 1822-ben Josef Haltrich szász történész;
• Itt született 1828-ban Kós Ferenc író;
• Itt született 1849-ben Harrach József zeneesztéta, a budapesti Zeneakadémia tanára;
• Itt született 1877-ben Bochkor Mihály egyházjogász, jogtörténész, a nagyváradi, a pozsonyi és a kolozsvári egyetemeken egyetemi tanár;
• Itt született 1903-ban Rudolf Wagner-Régeny zeneszerző;
• Itt született 1907-ben Georg Maurer író;
• Itt született 1910-ben Perényi László színművész (Predics László néven);
• Itt született 1922-ben Kohl István ornitológus;
• Itt született 1923-ban Márk Gergely világhírű rózsanemesítő;
• Itt született 1925-ben Jutta Pallos-Schönauer festő;
• Itt született 1942-ben Hencz József zeneszerző, karmester, zenekritikus;
• Itt született 1951-ben Sárosi Csaba grafikus;
• Itt született 1952-ben Szedlacsek István vegyészmérnök, kémiai szakíró;
• Itt született 1975-ben Tamási Zsolt történész, történeti szakíró;
• Itt született 1982-ben Gidró Katalin színművésznő;
• Itt született 1985-ben Szabó Előd zeneszerző, szövegíró, előadóművész.

Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek

• Szászrégen és Vidéke

További információk

• Szászrégen adatlapja az Erdélyi Magyar Adatbankon
• Nem hivatalos magyar honlap, fórum
• A szászrégeni evangélikus templom leírása a Romániai magyar lexikonban
• /műemlékek/Szászrégen