Vértes László-barlang

Vértes László-barlang
A Vértes László-barlang bejárata
Hossz	164 m
Mélység	58,5 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	58,5 m
Tengerszint feletti magasság	376 m
Ország	Magyarország
Település	Vértesszőlős
Földrajzi táj	Gerecse
Típus	inaktív víznyelőbarlang
Barlangkataszteri szám	4630-27
Elhelyezkedése
Vértes László-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 36′ 19″, k. h. 18° 25′ 09″47.6052, 18.41926666666747.605200°N 18.419267°EKoordináták: é. sz. 47° 36′ 19″, k. h. 18° 25′ 09″47.6052, 18.41926666666747.605200°N 18.419267°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vértes László-barlang témájú médiaállományokat.

A Vértes László-barlang Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van. A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban lévő Gerecsei Tájvédelmi Körzet területén található. Neve őrzi Vértes László emlékét. Felfedezésekor a Gerecse legmélyebb és leghosszabb barlangjának hitték, mert a mélyebb és hosszabb Lengyel-barlang adatai bizonytalanok voltak.

Leírás

Vértesszőlős külterületén, a Farkas-völgy felső szakaszán nyílik. Közvetlenül a piros sáv turistajelzéssel jelzett forgalmas turistaút mellett van mesterséges jellegű és függőleges tengelyirányú bejárata. Lezárt és kiépített bejárata négyszög alakú. Turistatérképeken Vértes László-barlang név feltüntetésével és barlangjellel jelölve van helye. A Vértes László-barlang és a Szőlősi Arany-lyuk között helyezkedik el a Szende-barlang.

A Vértes László-barlang egy törésvonal mentén szakaszosan kifejlődött inaktív víznyelőbarlang. Dachsteini mészkőben jött létre, de dolomittal is érintkezik. A felső és a középső szakaszán eróziós jelenségek, az alsó szakaszán eróziós és korróziós jelenségek láthatók.

A mesterséges aknán keresztül érhető el a dolomitos dachsteini mészkőben kialakult első része. A dolomitrétegek következtében nagyon törmelékes. 39–40 m mélyen kezdődik középső része, ahol nagy méretű termek jöttek létre. A Nagy-terem például 18 m magas, 8 m hosszú és 4–4,5 m széles. Ebben a részben voltak a legszebb cseppkőképződmények, amelyek között 25–30 cm hosszú szalmacseppkövek is előfordultak.

A középső rész végén volt a barlang különlegességének számító Teknősbéka nevű képződmény, ahova a Cseppköves-kürtőn keresztül lehet lejutni. Ez a képződmény egy lebegő cseppkőkéreg volt. Az utolsó részén, a Szifon-teremben egy szifon keletkezett, amelyben néha 1,5 m mély víz is összegyűlik. Bejárásához a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélye kell. Barlangjáró alapfelszereléssel járható.

Hőmérséklete nagyon ingadozik. 1976-ban és 1977-ben végpontján 5,5 °C és 9,6 °C között váltakozott. Levegőjét a hideg levegő betörései és a hóolvadékvizek nagy mértékben lehűtik és csak hónapok múlva lesz megint 9 °C átlagos hőmérsékletű. A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület végzett a Vértes László-barlangban denevér-megfigyeléseket, amelynek során 7 denevérfaj; kis patkósdenevér, nagy patkósdenevér, vízi denevér, horgasszőrű denevér, közönséges denevér, barna hosszúfülű-denevér és nyugati piszedenevér jelenlétét állapították meg a csoporttagok. A járatrendszer az észlelési adatok és a néha fellelhető friss ürülék alapján közepes-magas fajszámú, de kis egyedszámú állandó téli és kis faj- és egyedszámú alkalmi nyári denevérszálláshely, egyben helyi viszonylatban fajgazdag és nagyon magas egyedszámú denevérpárzóhely.

Nevét Vértes László nevéről kapta. 1970-ben volt először Vértes László-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában, Jáki Rezső publikációiban. Előfordul a barlang az irodalmában 11.sz. viznyelő (Juhász 1978), 11. sz. víznyelő (Székely 1994), gerecsei 11-es víznyelő (Bertalan 1976), Gerecsei 11.sz. víznyelő (Székely 1994) és Vértes László Cave (Kordos 1977) neveken is.

Kutatástörténet

A Tatabányai Bányász Barlangkutató Csoport 1969 májusában kezdte el kutatni a terület legjelentősebb víznyelőjét, a 11. sz. víznyelőt, de ekkor nem sikerült a csoport tagjainak elérnie a barlang járatait. Két barlangkutató a csoportból, 1970. május 16-án, esős időjárásban, a völgyben lefolyó nagy mennyiségű vizet a víznyelőbe terelte. Az elnyelődő sok víz megmutatta a vízvezető járat folytatását. 1970. május 31-én sikerült bontással bejutni első rövid részébe. A tatabányai barlangkutató csoport tagjai, 1970. június 27-én, a víznyelő járhatóbbá tételével tárták fel kb. 60 m mélységig a barlangot.

A barlang első bejárói Sashegyi László, Mayer Vendel, Szőke Gábor és társaik. Az üregrendszer végpontján megakadályozta a továbbjutást egy agyagdugó. Ebben az évben fel lett mérve a barlang, majd a felmérés adatainak felhasználásával meg lett szerkesztve a barlang hosszmetszet térképvázlata. A barlang a felmérés szerint 98,7 m hosszú és 71,8 m mély. A csoport tagjai 1970-ben, morfológiai, geológiai, valamint hidrológiai megfigyeléseket végeztek a barlangban. A Gyémánt Gyula által írt, 1971-ben megjelent tanulmányban a Vértes László-barlang 81,5 m mélységű barlangként szerepel. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat által 1973-ban tartott Barlangnapon az egyik túracélpont volt a barlang.

Az 1976-ban befejezett, Bertalan Károly által írt Magyarország barlangleltára kéziratban az olvasható, hogy a Gerecse hegységben lévő, tatabányai Vértes László-barlang a gerecsei 11-es víznyelő. Az Újvárosi szanatóriumtól kb. 1,5 km-re ÉK-re, a Vaskapuban van bejárata. A 380 m tengerszint feletti magasságban nyíló barlang 98,7 m hosszú és 81,5 m mély. ÉNy–DK irányú törésvonal mentén keletkezett víznyelőbarlang. A kézirat barlangra vonatkozó része 2 publikáció alapján lett írva. A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1976-ban és 1977-ben, rendszeresen hőmérsékletméréseket folytatott benne.

Juhász Márton 1977-ben azt írta, hogy a Vértes László-barlang 55,6 m mély. Az 1977. évi Karszt és Barlang angol nyelvű különszámában megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) című közleményből megtudható, hogy a Gerecse hegységben fekvő, 82 m mély Vértes László Cave 1975. december 31-én Magyarország 23. legmélyebb barlangja. Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Gerecse hegységben lévő és 55,6 m mély Vértes László-barlang az ország 41. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 43. legmélyebb barlangja a Gerecse hegységben elhelyezkedő, 1977. december 31-én 55,6 m mély, 1976-ban 81,6 m mély, 1975-ben pedig 82 m mély Vértes László-barlang. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál. Az összeállításban meg van említve, hogy Lendvay Ákos az adatlapon 1977-ben közölte, hogy az irodalomban szereplő 70 m körüli mélységadat téves, mert ellenőrző mérésekkel megállapították, hogy mélysége 52–53 m között van.

A Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport 1978 őszén kiépítette, lezárta a barlang gyakran beomló, eltömődő bejáratát, és összeállította a barlang térkép-dokumentációját. A dokumentáció a barlang alaprajz térképét, beforgatott hossz-szelvény térképét és keresztszelvény térképeit tartalmazza. A csoport 1978. évi jelentésében az olvasható, hogy a csoport az addigi eredmények miatt átértékelte a csoport által 1969-ben készült helyszínrajzot, ezért a 11.sz. viznyelő a Vértes László-barlang. A jelentéshez mellékelve lett egy 1:10.000 méretarányú helyszínrajz, amelyen a Halyagos-hegy barlangjainak és víznyelőinek elhelyezkedése látható. A helyszínrajzon jelölve van a Vértes László-barlang helye.

A Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évi jelentésében az van írva, hogy a Szőlősi Arany-lyukból, a Hófehérke-barlangból és a Névtelen-nyelőkből álló rendszer kutatásával (amelyeknek összefüggése a szakosztály által 1976-ban ki lett mutatva) a Gerecse legnagyobb barlangjainak feltárulását várja a szakosztály. A rendszer valószínűleg a Vértes László-barlang felett egyesül és járatainak mérete feltételezhetően akkora vagy szerencsés esetben nagyobb lesz, mint a magas termei miatt sokszor említett Vértes László-barlang mérete. Az sem elképzelhetetlen, hogy az egyesült barlangágak a Vértes László-barlang végpontja, a Szifon-terem alá vezetnek. Ebben az esetben a Gerecse legnagyobb és legmélyebb barlangja lenne. 1980-ban, az addigi sikertelen próbálkozások után sikerült felfedezni egy új kis termet, amely a barlang mélypontján fekszik és agyagszifonnal záródik. Juhász Márton 1980-ban gyűjtött a barlang kitöltéséből egy lófogat.

Az 1981. évi Karszt és Barlang 1–2. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a Vértes László-barlangnak 4630/27. a barlangkataszteri száma. Az 1982. évi MKBT Beszámolóban publikálva lett az 1978. évi csoportjelentéshez mellékelt helyszínrajz. Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyvben részletesen le van írva, amely szerint hossza 123 m és mélysége 55,6 m. Az országos barlanglistában benne van a Gerecse hegység barlangjai között a barlang Vértes László-barlang néven gerecsei 11-es víznyelő névváltozattal és 4630/27 barlangkataszteri számmal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Vértes László-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 1 foglalkozik a barlanggal.

Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 48. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja a 4630/24 barlangkataszteri számú, 61,8 m függőleges kiterjedésű Vértes László-barlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 55,6 m mély. 1989-ben a Külker SC Természetjáró Szakosztály Barlangkutató Csoportja helyreállította a barlang feltört lezárását. Az üregrendszerben denevér-megfigyeléseket és hőmérsékletméréseket végzett, valamint a barlang végpontját elkezdte bontani. 1989 nyarán a barlang Travi-terem nevű részébe egy 8 m hosszú létrát épített be a Gerecse Barlangkutató Egyesület. A Karszt és Barlang 1989. évi különszámában publikált, angol nyelvű tanulmányhoz (The caves of Hungary) kapcsolódva megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország legmélyebb barlangjai vannak felsorolva. A felsorolás szerint a Gerecse hegységben fekvő, 62 m mély Vértes László-barlang (Vértes László Cave) 1988-ban Magyarország 48. legmélyebb barlangja. (A barlang 1977-ben 56 m mély volt.)

Az 1990. évi MKBT Műsorfüzetben megjelent, Juhász Márton által írt hírben meg van említve, hogy az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján, a Gerecse Barlangkutató Egyesület és a KÜLKER SC Barlangkutató Csoport látják el a Gerecse hegységben fekvő, lezárt Vértes László-barlang gondozását. Túralehetőséget, igény, illetve szükség esetén túravezetést előzetes egyeztetés alapján biztosít a Gerecse Barlangkutató Egyesület. Az 1994. évi Limesben közölt, Székely Kinga által írt tanulmányban az olvasható, hogy a 4630/27 barlangkataszteri számú Vértes László-barlang további nevei Gerecsei 11.sz. víznyelő és 11. sz. víznyelő. Bertalan Károly barlangleltárában a 79-es számú cédulán szerepel az üreg. A Barlangtani Intézetben a barlangnak nincs kataszteri törzslapja, de térképe, fényképe, kutatási törzslapja és irodalmi törzslapja van.

Az 1994. évi Limesben publikált, Kordos László által írt dolgozatban meg van említve, hogy 1980-ban Juhász Márton a barlangból Equus caballus csontot gyűjtött. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Gerecse hegységben található Vértes László-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001-től 2014-ig a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület denevér megfigyeléseket végzett a barlangban.

A 2003-ban kiadott, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint a Gerecse hegységben lévő és 4630-27 barlangkataszteri számú Vértes László-barlang Magyarország 57. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 62 m mély barlang 1977-ben és 1987-ben is 56 m mély volt. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Gerecse hegységben található Vértes László-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Gerecse hegységben elhelyezkedő és 4630/27 kataszteri számú Vértes László-barlang, 2006. február 28-tól, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. KvVM utasítása szerint, megkülönböztetett védelmet igénylő barlang. A Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 2007. évi jelentése szerint a barlang 124 m hosszú és 62 m mély.

A Juhász Márton által írt, 2007-ben publikált tanulmányban részletesen le van írva a barlang. A publikáció szerint a Vértesszőlősön lévő Vértes László-barlang közhiteles barlangnyilvántartási száma 4630-27, UTM-kódja CT07C2. Az időszakosan aktív víznyelőbarlang 123 m hosszú és 61,8 m mély. A barlangban a Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület 1986 és 2006 között 48 téli, 29 tavaszi, 34 nyári és 34 őszi (összesen 145) denevér-megfigyelést végzett, amelyek közül 44 téli, 16 tavaszi, 3 nyári és 21 őszi (összesen 84) volt eredményes.

A lemezajtóval lezárt barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelői hozzájárulásával tekinthető meg. A bejárati beton építményen és az ajtón egy-egy berepülő nyílás van kialakítva. Védelmi intézkedés, beavatkozás jelenleg nem szükséges. A barlangban végzett denevér-megfigyelésekkel kapcsolatos irodalom Dobrosi Dénes 2 kéziratából, Juhász Márton 20 kéziratából és 1 publikációjából, Lendvay Ákos kéziratából és Molnár Zoltán kéziratából áll. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Gerecse hegységben elhelyezkedő Vértes László-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

Szittner Zsuzsa 2008-ban megszerkesztette a barlang alaprajz térképét, hosszmetszet térképét és keresztmetszet térképét. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4630-27 kataszteri számú Vértes László-barlang, 2012. február 25-től, a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint, megkülönböztetetten védett barlang. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Vértes László-barlang (Gerecse hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Vértes László-barlang (Gerecse hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Denevér-megfigyelések

Irodalom

• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2978. old.
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 50 méternél mélyebb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 18. old. ISBN 963-9358-96-7
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1439. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64208. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6369. old.
• Gyémánt Gyula: A Déli-Gerecse karsztos jelenségei és ezek összefüggései a bányászattal. Tatabányai Szénbányák Műszaki-Közgazdasági Közleményei, 1971. (10. évf.) 160–163. old.
• Györke Zoltán: Barlangásztábor a Gerecsében. Dolgozók Lapja, 1981. június 4. (csütörtök)
• Jáki Rezső: Beszámoló jelentés a Tatabányai Szénbányák Barlangkutató Csoportjának I. félévi munkájáról. Kézirat. Tatabánya, 1970. július 7. 1., 2–3. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Jáki Rezső: A tatabányai Vértes László-barlang felfedezése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 6. füz. 13–14. old.
• Jáki Rezső: A tatabányai Vértes László-barlang felfedezése. Karszt és Barlang, 1970. 1. félév. 48. old.
• Jáki Rezső – Sóki Imre: A tatabányai „Vértes László” barlang felfedezése. Tatabányai Szénbányák Műszaki-Közgazdasági Közleményei, 1970. (10. évf.) 3. sz. (július–szeptember) 123. old.
• Juhász Márton: Jelentés a Tatabányai Barlangkutató Csoport 1975. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1975 második félév. 142. old.
• Juhász Márton: Jelentés a Tatabányai Barlangkutató Csoport 1975. évi tevékenységéről. Kézirat. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Beszámoló a Tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1977. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1977. 256., 267. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a Tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1977. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1978. január 15. 3., 4., 9. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1978. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1978. 207., 208., 208–209., 214., 215. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1978. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1979. január 20. 2., 3., 4., 5–10., 12., 14., 42., 44., 45. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1979. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1979. 187., 187–188., 193. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1979. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1980. január 15. 3., 4., 5–6., 19., 20. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: A Vértes László Barlangkutató Csoport... MKBT Műsorfüzet, 1979. január–február. 10. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a Tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1980. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1980. 204–205. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1980. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1981. január 15. 4–5., 21., 22., 26. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton – Lendvay Ákos: Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 25. vándorgyűlése. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat kiadványa, 1980. 4., 6., 7., 9., 10., 15. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1981. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1981. 160–161. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1981. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1982. január 15. 4., 6. oldalak és a Zárójelentés a Vértes László-barlangban végzett kutatómunkáról című rész (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1982. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1982. 182. old.
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben 1986. január 4-28. között végzett denevérszámlálásról. Kézirat. Tatabánya, 1986. február 10. 9., 19. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató Egyesület évkönyve 1989. Kézirat. Tatabánya, 1990. 7., 9., 18., 38., 58., 70–71., 71. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján... MKBT Műsorfüzet, 1990. március–április. 14. old.
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató Egyesület évkönyve 1990. Kézirat. Tatabánya, 1990. 7., 19., 29–30., 64., 82–83., 84. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató Egyesület évkönyve 1991. Kézirat. Tatabánya, 1992. január 31. 45., 72., 96., 97. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Beszámoló a Gerecse Barlangkutató Egyesület 1992-ben végzett barlangkutatási és természetvédelmi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1993. február 15. 28. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Beszámoló a Gerecse Barlangkutató Egyesület 1993. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1994. február 26. 10., 18. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató Egyesület évkönyve 1994. Kézirat. Tatabánya, 1995. 24., 42., 61. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Visszapillantás a tatabányai barlangkutatás elmúlt 25 évére. Limes, 1994. (7. évf.) 2. sz. 6., 7., 8., 23., 24., 38. old.
• Juhász Márton: Denevérmegfigyelések a Gerecse-hegység barlangjaiban. Limes, 1994. (7. évf.) 2. sz. 128. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a Gerecse Barlangkutató Egyesület 1995. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1996. február. 3. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Beszámoló a Gerecse Barlangkutató Egyesület 1996. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1997. február. 8., 15. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyve 1997. Kézirat. Tatabánya, 1998. március. 27., 49., 85–86. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyve 1998. Kézirat. Tatabánya, 1999. március. 54–55., 85–86., 87. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyve 2001. Kézirat. Tatabánya, 2002. február. 12., 26. oldalak és egy 8 oldalas melléklet (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2001. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2002. február. 2., 3., 24., 42., 90–92., 93. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2002. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2003. február. 2., 21. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2003. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2004. február. 2., 20. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2004. Kézirat. Tatabánya, 2005. 7., 9., 23., 41., 62., 98–99., 100., 109–110., 152. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2005. Kézirat. 2., 45–48. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Szpeleológiai megfigyelések és vizsgálatok. In: Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2006. Kézirat. Tatabánya, 2007. 10., 34., 76. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2006. Kézirat. 33–35. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2007. Kézirat. 30–32. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: A Gerecse-hegység földalatti denevérszállásainak katasztere. In: Boldogh Sándor – Estók Péter (szerk.): Földalatti denevérszállások katasztere I. ANP füzetek, 2007. 3. sz. 146–149. old. ISBN 978 963 87082 1 2
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2009. február 15. 3., 5. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2009. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2010. február 15. 2., 24. oldalak és egy melléklet (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2010. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2011. 2., 19. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2011. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2012. 2., 20. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2012. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2013. 16. oldalon és a bevezetőben (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2013. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2014. 2., 18–19. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2014. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2015. 2., 22. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 49., 54. old.
• Kordos László: The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975). Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 66. old.
• Kordos László: Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai. MKBT Meghívó, 1978. május. 19. old.
• Kordos László: Barlangi őslénytani ásatások és gyűjtések 1980-ban. MKBT Beszámoló, 1980. 11. old.
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1981. 1–2. félév. 67. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 221–223., 277., 299. old.
• Kordos László: A gerecsei barlangok ősgerinces kutatásának újabb eredményei (1970–1994). Limes, 1994. (7. évf.) 2. sz. 105. old.
• Kraus Sándor: Beszámoló a 2003. évben végzett barlangász tevékenységemről. Kézirat. 69. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Lendvay Ákos: Jelentés a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1976. évben kifejtett tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1976. 165., 171., 172., 176. old.
• Lendvay Ákos: Jelentés a Kőbányai Barlangkutató és Magashegyjáró Szakosztály 1976. évi tavaszi kutatótáboráról. Kézirat. Budapest, 1976. szeptember 27. 1., 2. oldalak és két fénykép (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Lendvay Ákos: Jelentés a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1976. évben kifejtett tevékenységéről. Kézirat, 1976. december. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Lendvay Ákos: Beszámoló a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1977. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1977. 168., 169. old.
• Lendvay Ákos: Beszámoló a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1977. évi tevékenységéről. Kézirat. Budapest, 1978. január 15. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Lendvay Ákos – Tihanyi Péter – Gáspár József: Jelentés a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1978. évben végzett munkájáról. MKBT Beszámoló, 1978. 149. old.
• Lendvay Ákos: Jelentés a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1978. évben végzett munkájáról. Kézirat. Budapest, 1979. január. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Lendvay Ákos: Lendvay Ákos, a Kőbányai Barlangkutató Csoport vezetője közölte... MKBT Meghívó, 1978. január. 6. old.
• Lendvay Ákos: Jelentés a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évben kifejtett tevékenységéről. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Lendvay Ákos: Jelentés a Kőbányai Barlangkutató és Hegymászó Szakosztály 1979. évben kifejtett tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1979. 155. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2339. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8/2006. (K. V. Ért. 3.) KvVM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Környezetvédelmi és Vízügyi Értesítő, 2006. március 31. (3. évf. 3. sz.) 740. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
• Polacsek Zsolt: Jelentés a Külker SC TSZO Barlangkutató Csoport 1989. évi munkájáról. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Polacsek Zsolt: Jelentés a Külker SC Barlangkutató Csoport 1990. évi munkájáról. Kézirat. 2., 13., 23., 34., 42–43., 43. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Polacsek Zsolt: A Tatabányai Barlangkutató Egyesület 1991. évi tevékenysége. Kézirat. Tatabánya, 1991. 27., 74., 75., 76., 77., 81–83., 92., 95., 117–118., 123., 124., 126. oldalak és helyszínrajz a 78. és a 79. oldalak között, térkép a 82. és a 83. oldalak között, térkép a 118. és a 119. oldalak között, két fénykép a 83. és a 84. oldalak között (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Sashegyi László – Juhász Márton: Jelentés a Tatabányai Barlangkutató Csoport 1976. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1976. 221. old.
• Sashegyi László – Juhász Márton: Jelentés a Tatabányai Barlangkutató Csoport 1976. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1977. január 10. 5. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Székely Kinga: A Karszt és Barlangban 1961-től 1985-ig megjelent cikkek bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 82. old.
• Székely Kinga: A Gerecse-hegység barlangnyilvántartásának fejlődése. Limes, 1994. (7. évf.) 2. sz. 50. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 55. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Eszterhás István – Juhász Márton – Kraus Sándor: The caves of Hungary. Karszt és Barlang, 1989. Special Issue. 30. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Fontosabb kutatási eredmények 1989-ben. Karszt és Barlang, 1990. 1. félév. 82. old.

További információk

• Országos Barlangnyilvántartás
• Túra a Vértes László-barlangban Archiválva 2016. június 4-i dátummal a Wayback Machine-ben