Királylaki-barlang

Királylaki-barlang
A Királylaki-barlang tárójának bejárata
Hossz	380 m
Mélység	34 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	34 m
Tengerszint feletti magasság	278 m
Ország	Magyarország
Település	Budapest
Földrajzi táj	Budai-hegység
Típus	?
Barlangkataszteri szám	4763-39
Elhelyezkedése
Királylaki-barlang Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 33′ 11″, k. h. 19° 00′ 38″47.552954, 19.01047847.552954°N 19.010478°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 11″, k. h. 19° 00′ 38″47.552954, 19.01047847.552954°N 19.010478°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Királylaki-barlang témájú médiaállományokat.

A Királylaki-barlang a Budai-hegység leghosszabb, Magyarország harmadik leghosszabb olyan barlangja, amely dolomitban alakult ki. Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjai között van.

Leírás

A Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, Budapest III. kerületében, a Tábor-hegy oldalában, a Királylaki útnál, egy lakópark és a természetvédelmi terület határán található, régi, stratégiai gáztározó alagútjából, körülbelül 100 méterre a gáztározó bejáratától van a bejárata. Az alagút bejárata és a barlang bejárata le van zárva.

Tűzköves, triász dolomitban, ferde, tektonikus sík mentén alakult ki. A dolomit a tektonikus törések találkozásánál annyira összemorzsolódott, hogy a leszivárgó vizek korrodáló hatására a repedések sziklaüreggé tágultak. A porladó dolomitban a nagyobb termek mellett jellemzőek a keskeny hasadékok. A barlangban nagy mennyiségben találhatók hévizes eredetű cseppkőképződmények. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével, kutatási céllal, kutatócsoporttal, tiszta ruhában és elektromos lámpa használatával látogatható.

A harmadik leghosszabb dolomitban kialakult magyarországi barlang. A Budai-hegység leghosszabb dolomitban keletkezett barlangja.

Előfordul a barlang az irodalmában Királylaki-táró-barlangja (Fazekas 2013) és Óbudai-gáztározó barlangja (Slíz 2014) neveken is.

Történet

Az egykor az Óbudai Gázgyár tulajdonában lévő területen található, régi stratégiai gáztározóból nyíló, természetes eredetű barlangról, amit Szenthe István fedezett fel és tárt fel, 2011 tavaszán érkezett bejelentés a VM Barlangtani és Földtani Osztályára. Ezután a Barlangtani és Földtani Osztály helyszínelte és nyilvántartásba vette a barlangot. Az üregrendszer feltárását 2011. november 24-én kezdte az Ariadne Karszt- és Barlangkutató Egyesület. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő és 4763-39 kataszteri számú Királylaki-barlang, 2012. február 25-től, a vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása szerint, megkülönböztetetten védett barlang.

2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Királylaki-táró-barlangja (Budai-hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Királylaki-táró-barlangja (Budai-hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Galéria

Irodalom

• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 4/2012. (II. 24.) VM utasítása a megkülönböztetett védelmet igénylő barlangok körének megállapításáról. Hivatalos Értesítő. A Magyar Közlöny melléklete. 2012. február 24. (10. sz.) 1438. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64208. old.
• Giltner Andor: Barlanggáztartó elkészült létesítmény-részének hasznosítása. Kézirat. Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei. Budapest, 1967. május 22. 112–115. old.
• Leél-Őssy Szabolcs – Virág Magdolna: Az utóbbi 20 év barlangkutatási eredményei a Budai-hegységben (különös tekintettel a Rózsadomb környékére). Földtani Közlöny, 2018. (148. köt.) 1. sz. 47., 56., 58., 59., 64–65. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2338. old.
• Slíz György: Királylaki-barlang. In: Slíz György: Felfedezések a föld alatt. Magyarország új barlangjai 2003–2013. Budapest, 2014. 50., 52–59. old. ISBN 9789630884730
• Szabó Zoltán: A Királylaki-barlang feltárása. Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázat, 2012.
• Szabó Zoltán – Leél-Őssy Szabolcs: Az óbudai Királylaki-barlang – a budai barlangok legújabb „ékszerdoboza”. – In: Mindszenty Andrea (szerk.): Budapest: földtani értékek és az ember. Városgeológiai tanulmányok („In urbe et pro urbe”), ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2013. 232–234. old.
• Takácsné Bolner Katalin: A 2012. évi Cholnoky Jenő Karszt- és Barlangkutatási Pályázat eredményei. MKBT Tájékoztató, 2012. július–augusztus. 14., 16. old.

További információk

• Beton és kristály - A Királylaki-barlang feltárása (YouTube video)
• Országos Barlangnyilvántartás
• Tenczer Gábor: Titokzatos beton- és kristályalagút Budán Index (film)