Vecsembükki-zsomboly

Vecsembükki-zsomboly
A Vecsembükki-zsomboly bejárata 2017-ben
Hossz	900 m
Mélység	236 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	236 m
Tengerszint feletti magasság	522 m
Ország	Magyarország
Település	Bódvaszilas
Földrajzi táj	Aggteleki-karszt
Típus	korróziós karsztbarlang
Barlangkataszteri szám	5452-4
Elhelyezkedése
Vecsembükki-zsomboly Pozíció az Aggteleki-karszt térképén
é. sz. 48° 34′ 01″, k. h. 20° 43′ 36″48.566866666667, 20.72666666666748.566867°N 20.726667°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 01″, k. h. 20° 43′ 36″48.566866666667, 20.72666666666748.566867°N 20.726667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Vecsembükki-zsomboly témájú médiaállományokat.

A Vecsembükki-zsomboly a világörökség részévé választott egyik barlang. A 236 m mély zsomboly Magyarország harmadik legmélyebb barlangja. Itt található Magyarország leghosszabb egybefüggő barlangaknája, amely 83 m mély. Az Aggteleki-karszt legmélyebb és tizedik leghosszabb barlangja. Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. Bódvaszilas fokozottan védett nyolc barlangja közül az egyik.

Leírás

Az Aggteleki Nemzeti Parkban, az Aggteleki-karszton, az Alsó-hegy fennsíkján található. A Bódvaszilas külterületén, szinte az országhatáron található aknabarlang 4–5 m széles, korláttal körbekerített bejárata 522 m tengerszint feletti magasságban nyílik. Bejáratának földrajzi elhelyezkedése látható turistatérképeken, amelyeken a barlang a barlang nevének kiírásával van jelölve.

A lezáratlan zsomboly nagy és függőleges, párhuzamosan elhelyezkedő, sokszor lefelé szélesedő aknákból áll, amelyeket szűkületek, vagy agyagos-omladékos részek osztanak fel. A 83 m mély 90-es akna mellett további mély aknák és kürtők találhatók benne. A Bejárati-akna 65 m mély, az Oldal-akna 60 m mély, a Hideg-álom 53 m mély. A Új rész majdnem 90 m-es Rom aknája 43 m magasra nyúlik fel és 46 m mélyre nyúlik le. A 90-es akna a legmélyebb egybefüggő barlangakna Magyarországon.

Triász mészkőben alakult ki. Az aknák falán gyakoriak a cseppkövek és cseppkő-kérgek, az aknák alján a nagy magasságól aláhulló vízcseppek hatására pálmafa alakú cseppkövek is láthatók. A cseppkövek színe és az alakja változatos. A széles, 3–10 méter szélességű aknákból álló rendszer viszonylag kis alapterületen, mindössze 31×21 méteren fekszik. A levegő hőmérséklete nagyon hideg. Leghidegebb pontján, körülbelül 70 méteres mélységben 3–4 °C a levegő hőmérséklete. A mélyponton mérhető hőmérséklet-emelkedés, amely 6–7 °C a geotermikus hatásnak tudható be. A barlang elöregedés stádiumában van. Bejárásához barlangjáró rutin, kötéltechnikai eszközök használata és az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság engedélye szükséges. Denevérek is előfordulnak benne és ezért nyugalmi időszakukban, télen tilos látogatni.

A barlangban végzett kutatások alapján Sárváry István és Müller Pál dolgozta ki a Kessler Hubert mechanikai teóriáját elvető keletkezési elméletet, amely tisztán korróziós úton látja igazolhatónak a zsomboly kialakulását a környező kőzetet alkotó wettersteini mészkőben. Szenthe István viszont olyan kvarckavicsokat és metamorf szemcséket mutatott ki a zsomboly környezetének anyagából, amelyek nem származhattak mészkő oldási maradékából, ehelyett arra engedtek következtetni, hogy egy korábbi őskarszt felszínére vulkanikus eredetű kiszóródás képezett fedőréteget, majd a jelenlegi, karsztos folyamatok hozták ismét felszínre az őskarszt formáit. Ezt igazolja a Gádoros Miklós által, 1974-ben elvégzett sugárzásmérés is, amely során a mélypontot lezáró agyagdugó gamma-aktivitása vulkanikus eredetre enged következtetni.

A zsomboly a szlovákiai Zsámány-kút és a Kör-kút vízrendszeréhez tartozik. A bejáratán már nem jut be nagy mennyiségű víz. Aktív vízfolyás belül sincs. Egykor, a méretéből sejthetően, jelentős területű vízgyűjtő tartozhatott hozzá, de jelenleg a felszíni erózió következtében a töbör peremére került.

Az Aggteleki-karszt tizedik leghosszabb barlangja, a Baradla-barlang, a Béke-barlang, a Szabadság-barlang, a Vass Imre-barlang, a Meteor-barlang, a Kossuth-barlang, a Danca-barlang, a Szabó-pallagi-zsomboly és a Baradla Rövid-Alsó-barlang után. Bódvaszilas fokozottan védett 8 barlangja közül az egyik, a másik 7 az Almási-zsomboly, a Frank-barlang, a Kopaszgally-oldali 2. sz. víznyelőbarlang, a Kopasz-vigasz-barlang, a Meteor-barlang, a Szabó-pallagi-zsomboly és a Széki-zsomboly.

Előfordul a barlang az irodalmában 35 (Kósa 1992), Nagyvecsembükki-zsomboly (Börcsök, Elekes, Németh, Nyerges 1997), Nagyvecsembükki zsomboly (Bertalan 1976), Pongrác 5. sz. zsombolya (Kordos 1984), Pongrác 5.sz. zsombolya (Bertalan 1976), Propast na Vecsembükku (Vlk 2019), V/7 (Kósa 1964), V-24 (Kósa 1992), Vecsem-bükki-zsomboly (Kordos 1984), Vecsem-bükki zsomboly (Gonda 1982), Vecsembükki zsomboly (Bertalan 1976), Vecsembükki zsomboly lyuk (Nyerges 2003), Vecsembükk Shaft (Kordos 1977) és Vecsem-bükk Shaft (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989) neveken és jelölésekkel is.

Kutatástörténet

1911-ben Jordán Viktor kísérelte meg elérni a zsomboly alját a Jordán Károly vezette alsó-hegyi zsombolykutató expedíció során, de csak körülbelül 35 méter mélységig tudott leereszkedni. Az expedíciónak Bekey Imre Gábor is a tagja volt. Kessler Hubert 1927. április 14-én 91 méterig jutott Beliczay András, Frank István és Kiss Gyula segítségével. Ebben az évben megjelent egy Kessler Hubert által írt beszámoló a barlang kutatásáról. A publikációban közölve lett a barlang hosszmetszet térképe. A térképet Kiss Gyula rajzolta.

1929-ben Eugenio Boegannak jelent meg egy publikációja, amely olasz nyelven íródott, és ismertetve van benne a Vecsembükki-zsomboly. A dolgozatban közölve lett a barlang Kessler Hubert által készített, de a publikációban kis mértékben átdolgozva megjelent, hosszmetszet térképe és alaprajz térképe. Az 1936-ban kiadott, Barlangok mélyén című könyvben Kessler Huberték expedíciója részletesen ismertetve van. A kiadványban látható a barlang hosszmetszet térképe és alaprajz térképe, amelyek hasonlítanak a barlang korábbi térképeihez. Az 1942-ben napvilágot látott, Barlangok mélyén című könyv második kiadásában az van leírva a barlangról és kutatásáról, valamint a barlangnak azok a térképei lettek publikálva mint az első kiadásban.

A Balázs Dénes által összeállított, 1957-ben írt kézirat szerint a zsomboly 90 m mély és 90 m hosszú. 1960-ban Kósa Attila, Nyári Tamás és Rónai Miklós felmérték a barlangot, majd a felmérés felhasználásával elkészült a barlang alaprajz térképe, két hosszmetszet térképe és két keresztmetszet térképe. 1963-ban a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport tagjai a Vecsem-bükki kilátóhoz viszonyítva, pontosan bemérték a zsomboly bejáratának helyét. A bemérés szerint a kilátótól 325° 10' irányban, 315 m-re van a barlang bejárata. A Kósa Attila által írt, 1964-ben kiadott, A zsombolyképződés kérdéseiről című tanulmányban többször meg van említve a barlang. A publikációban lévő térképen megfigyelhető a barlang földrajzi elhelyezkedése. A tanulmány szerint a Vecsembükki-zsomboly 83 m mély. Az 1965. évi Karszt és Barlang 2. félévi számában napvilágot látott tanulmány szerint a barlang 84 m mély, ezért az Alsó-hegy harmadik legmélyebb zsombolya. Az 1966. évi Karszt és Barlang 2. félévi számában megjelent összeállítás szerint a 83 m mély Vecsembükki-zsomboly a második legmélyebb zsomboly az Alsó-hegy magyarországi részén. Egyik, 62 m mély aknája a legmélyebb egybefüggő barlangaknája az Alsó-hegy magyarországi részének.

1969–1971-ben a Szenthe István által vezetett, a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport által szervezett expedíció jutott le először a zsombolyban 173 m-re, majd a ma is ismert legmélyebb pontra, 236 m mélyre, az ő mérésük szerint 245 m mélyre. 1969 novemberében és 1970. május elején Berán János is részt vett a barlang kutatásában. Kessler Hubert elképzelése szerint a valódi zsombolyok a vízszintes barlangokban kialakuló gömbboltozatok folyamatos beomlása révén jönnek létre és érnek a felszínre, így a Szenthe István által vezetett expedíció azt remélte, hogy a fenék kibontásával és újabb aknák felfedezésével sikerülhet 300 méter mélységbe is lejutni, ahol elérik a karsztvíz szintjét és megtalálják a remélt, több kilométeres, vízszintes barlangot. Ez ugyan nem sikerült, de feltártak több, egymással párhuzamos aknát, amelyek néha nagyon közel vannak egymáshoz.

A zsomboly vízrendszerének feltárására 1969-ben sikertelen, majd 1970-ben sikeres konyhasós nyomjelzési kísérletet végeztek. A 2000 kg konyhasóval megjelölt víz egy nap elteltével a szlovákiai Zsámány-kútban és a Kör-kútban bukkant elő. Az 1970. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában megjelent a barlang hosszmetszet térképvázlata. 1970 végén a 245 m mély barlang Magyarország legmélyebb barlangja. 1972-ben Walkovszky Attila vizsgálta a barlang függőleges hőmérsékleti grádiens napi menetét és kísérletet tett a barlangi sziklafal hőmérsékletének mérésére. Ezért három hőmérőt épített be a sziklafalba a zsomboly egyik, 55 m-es aknájában (valószínűleg a Bejárati-aknában). A barlang 1969 és 1974 között végzett kutatásaiban Adamkó Péter és Hegedűs Gyula is részt vettek. 1974-ben a Foton Barlangkutató Csoport elkészítette a zsomboly fénykép-dokumentációját.

1976-ban B. Klingenfuss német nyelvű beszámolójában megjelent a barlang hosszmetszet térképe és 2 keresztmetszet térképe, valamint egy rajz, amelyen a barlang bejárata látható. A Bertalan Károly által írt, 1976-ban befejezett kéziratban lévő 127. számú cédulán az olvasható, hogy az Alsó-hegyen, Bódvaszilason helyezkedik el a Vecsembükki zsomboly (V/7, Nagyvecsembükki zsomboly, Pongrác 5.sz. zsombolya). A Vecsembükk csúcsától (555 m) 325° 10'-re, 315 m-re található a barlang. A barlang nagy átmérőjű és függőleges aknabejárata 521,5 m tszf. magasságban van. A barlang 23 m hosszú és 253 m mély. Az aknabarlang függőleges kürtőkből (60 m, 90 m, 40 m és 40 m) áll. A barlang feltárásával elérhető lenne a karsztvíz szintje és a több km hosszúnak becsült vízszintes barlangrész. A kézirat barlangot ismertető része 4 publikáció alapján lett írva. A Bertalan Károly és Schőnviszky László által összeállított, 1976-ban megjelent Magyar barlangtani bibliográfia barlangnévmutatójában meg van említve az Aggteleki-karszton lévő barlang Vecsembükki-zsomboly néven. A barlangnévmutatóban fel van sorolva 21 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. Az összeállításban szereplő, 1944. évi és Strömpl Gábor által írt publikáció nem említi a barlangot.

1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá az 5400-as (Aggteleki-karszt) barlangkataszteri területen lévő, bódvaszilasi Vecsembükki-zsomboly. Az 1976-ban összeállított, országos jelentőségű barlangok listájában lévő barlangnevek pontosítása után, 1977. május 30-án összeállított, országos jelentőségű barlangok listáján rajta van az Aggteleki-karszton, Bódvaszilason található barlang Vecsembükki-zsomboly néven. Az 1977. évi Karszt és Barlang angol nyelvű különszámában megjelent, The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975) című közleményből megtudható, hogy az Aggteleki-karszton fekvő, 245 m mély, 250 m hosszú Vecsembükk Shaft 1975. december 31-én Magyarország legmélyebb és 43. leghosszabb barlangja. A 42. leghosszabb barlang (Ürömi-víznyelőbarlang) szintén 250 m hosszú.

Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) az Aggteleki-karszton lévő és 245 m mély Vecsembükki-zsomboly Magyarország legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 48. leghosszabb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő, 1977. december 31-én, 1976-ban és 1975-ben kb. 250 m hosszú Vecsem-bükki-zsomboly. A 47. leghosszabb barlang (Ürömi-víznyelőbarlang) szintén kb. 250 m hosszú. Az összeállítás szerint, 1977. december 31-én Magyarország legmélyebb barlangja az Aggteleki-karszton elhelyezkedő, 1977. december 31-én, 1976-ban és 1975-ben 245 m mély Vecsem-bükki-zsomboly. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál.

Az 1977-ben megjelent, Lénárt László által összeállított kiadványban meg van említve, hogy a Marcel Loubens Barlangkutató Csoport valamikor bejárta a barlangot. Az 1980. évi Karszt és Barlang 1. félévi számában nyilvánosságra lett hozva, hogy a kiemelt jelentőségű Vecsem-bükki-zsomboly az 5400-as barlangkataszteri területen (Gömör–Tornai-karszt és Cserehát hegység) helyezkedik el. A barlangnak 5450/4. a barlangkataszteri száma. Az MKBT Dokumentációs Bizottsága a helyszínen el fogja helyezni, a többi kiemelt jelentőségű barlanghoz hasonlóan, a barlang fémlapba ütött barlangkataszteri számát. A barlangkataszteri szám beütéséhez alapul szolgáló fémlap ugyanolyan lesz mint a többi kiemelt jelentőségű barlang fémlapja.

1982. július 1-től az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése (1. §. és 3. §., illetve 5. sz. melléklet) értelmében az Aggteleki-karsztvidéken lévő Vecsem-bükki zsomboly fokozottan védett barlang. Az 1982. szeptember–októberi MKBT Műsorfüzetben meg van említve, hogy az Aggteleki-karsztvidéken található Vecsem-bükki-zsomboly fokozottan védett barlang. A felsorolásban a barlangnevek az MKBT által jóváhagyott és használt helyesírás szerint, javított formában lettek közölve. A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1982-es Országos Vándorgyűlésén az egyik túracélpont volt.

Az 1984-ben napvilágot látott, Magyarország barlangjai című könyv országos barlanglistájában szerepel az Aggteleki-karszton lévő barlang Vecsem-bükki-zsomboly néven V/7, Nagyvecsembükki zsomboly és Pongrác 5. sz. zsombolya névváltozatokkal. A listához kapcsolódóan látható az Aggteleki-karszt és a Bükk hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Vecsem-bükki-zsomboly néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 6 foglalkozik a barlanggal.

Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 61. leghosszabb barlangja az 5450/4 barlangkataszteri számú, 250 m hosszú Vecsem-bükki-zsomboly. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a barlang 250 m hosszú. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 2. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja az 5450/4 barlangkataszteri számú, 245 m függőleges kiterjedésű Vecsem-bükki-zsomboly. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 245 m mély. 1988-ban, egy jósvafői kutatótábor alkalmával Juhász Márton által vezetve láttak hozzá a barlang pontosabb eszközökkel és módszerekkel való térképezéséhez, de a megkezdett munkát csak 1992-ben fejezték be a BEAC kutatói. Ők mászták ki a barlang eddig ismert összes mellékaknáját is, és az általuk mért 236 m tekinthető a barlang hivatalos mélységének. A mérés pontosabbá tételével hazánk második legmélyebb barlangja lett (a legmélyebb az István-lápai-barlang).

Az 1989. évi Karszt és Barlangban lévő, Magyarország barlangjai című összeállításban szó van arról, hogy az Alsó-hegy Magyarországhoz tartozó részén lévő kb. 50 zsomboly közül legmélyebb a Vecsembükki-zsomboly, amelynek bejárata az államhatár mellett van. A párhuzamosan húzódó, aránylag nagy átmérőjű aknák rendszeréből álló zsomboly sokáig Magyarország legmélyebb barlangja volt. Mélysége a legújabb felmérés alapján 235 m. Magyarország legnagyobb egybefüggő barlangaknája az 1969-ben felfedezett, 90 m-es középső aknája, amely cseppkövekkel van díszítve. A Szabó-pallagi-zsombolynak lejjebb van a bejárata, mint a Vecsembükki-zsombolynak.

A publikációban lévő 1. ábrán (Magyarország térkép) be van mutatva a Vecsembükki-zsomboly földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1989. évi különszámában napvilágot látott ennek az utóbbi tanulmánynak az angol nyelvű változata (The caves of Hungary). Ebben a tanulmányban Vecsem-bükk Shaft a barlang neve. Az angol nyelvű tanulmányhoz mellékelve megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország legmélyebb barlangjai vannak felsorolva. A felsorolás szerint az Aggteleki-karszton fekvő, 235 m mély Vecsembükki-zsomboly (Vecsem-bükk Shaft) 1988-ban Magyarország második legmélyebb barlangja. (1977-ben 245 m mély volt a barlang.)

Az 1992-ben kiadott, Alsó-hegyi zsombolyatlasz című könyvben publikálva lettek a barlang 1927-ben, 1929-ben, 1936-ban közölt és 1960. évi felmérésén alapuló térképei, valamint 1970-ben közölt térképvázlata és 1976-ban közölt térképei. A kiadványban lévő, az Alsó-hegy fennsíkjának magyarországi oldalát bemutató egyik térképen megfigyelhető a barlang földrajzi elhelyezkedése. Több adattal együtt fel van tüntetve 36 irodalmi mű, amelyek foglalkoznak a barlanggal. A MAFC Barlangkutató Csoport által szervezett, 1994. december 27. és 1995. január 1. között tartott nemzetközi barlangász tábor alatt az egyik túracélpont volt a zsomboly.

A barlang az Aggteleki-karszt és Szlovák-karszt többi barlangjával együtt 1995 óta a világörökség része. A Nyerges Attila által 1997-ben készített szakdolgozat szerint a 236 m mély Vecsembükki-zsomboly az Alsó-hegy magyarországi részének legmélyebb barlangja. 1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén található Vecsem-bükki-zsomboly az igazgatóság engedélyével látogatható. Az 1999. évi Lakatos Kupa egyik helyszíne volt. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében az Aggteleki-karsztvidék területén lévő Vecsem-bükki zsomboly fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A 2003-ban megjelent, Magyarország fokozottan védett barlangjai című könyvben található barlangismertetésben az olvasható, hogy 521,5 m tengerszint feletti magasságban van bejárata, 900 m hosszú, 236 m függőleges kiterjedésű és 14×28 m vízszintes kiterjedésű. A könyvben lévő, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5452-4 barlangkataszteri számú Vecsembükki-zsomboly Magyarország 32. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 900 m hosszú barlang 1977-ben és 1987-ben is 250 m hosszú volt. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített mélységi lista szerint az Aggteleki-karszton lévő és 5452-4 barlangkataszteri számú Vecsembükki-zsomboly Magyarország 2. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 236 m mély barlang 1977-ben és 1987-ben is 245 m mély volt.

A 2005-ben napvilágot látott, Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Vecsembükki-zsomboly az Aggteleki-karszton található és fokozottan védett természeti érték. Az Alsó-hegy fennsíkján, Szlovákia államhatárának közvetlen közelében, 522 m tengerszint feletti magasságban van a nagy bejárata. 900 m hosszú a triász mészkőben keletkezett barlang. A párhuzamosan húzódó, aránylag nagy keresztmetszetű aknákból álló üregrendszer a szlovákiai Kör-kút és Zsámány-forrásokhoz tartozik. Magyarország második legmélyebb barlangja. 83 m-es aknája a legnagyobb egybefüggő akna az országban. 1911-ben Jordán Viktor kísérelte meg először bejárni, de csak 35 m-ig tudott leereszkedni a zsombolyban. 1927-ben Kessler Hubert társaival 91 m mélységig járta be. 1969-ben 236 m mélységig lett feltárva. Engedéllyel és technikai eszköz alkalmazásával járható.

Hegedűs Gyula szócikkében meg van említve, hogy Hegedűs Gyula egyik jelentősebb sporteredménye a Vecsem-bükki-zsomboly feltárásában (1974) való részvétele. Adamkó Péter 1969 és 1973 között tagja volt a Vecsem-bükki-zsomboly feltárására indított nagyszabású expedícióknak. Dékány Péter szócikke szerint Dékány Péter ott volt a Vecsembükki-zsomboly kutatótáborában. Kessler Hubert szócikkében meg van említve, hogy Kessler Huberthez kapcsolódik a Vecsembükki-zsomboly első bejárása (1927). Szenthe István szócikkében meg van említve, hogy Szenthe István több kutatótábort vezetett a Vecsembükki-zsomboly feltárására. Az elsőt 1969. november 5–9. között, a másodikat 1970. április 30. és május 3. között, amikor elérték a jelenleg is rekordnak számító 236 m mélységet. A vecsem-bükki expedíciók a Vecsembükki-zsomboly feltárása miatt, több csoport összefogásával szervezett feltáró tevékenység. Az expedíciókat Szenthe István vezette. Az első expedícióval, 1969. november 5–9. között a kutatók 173 m mélyre jutottak le. A második expedícióval, 1970. április 30. és május 3. között érték el a jelenlegi 236 m mélységet. A híg agyag akadályozta meg a továbbjutást.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Vecsem-bükki-zsomboly a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki-karsztvidéken lévő Vecsem-bükki-zsomboly fokozottan védett barlang. A 2006. évi Barlangnapon az egyik túracélpont volt.

A 2006. évi Vespertilioban közölt tanulmány szerint 2002. szeptember 10-én egy kis patkósdenevért észleltek a bódvaszilasi barlangban Boldogh Sándor, Štefan Matis és Boldogh Sándor megfigyelt 3 közönséges denevért, két közönséges késeidenevért, két nyugati piszedenevért, két barna hosszúfülű-denevért a barlangban, valamint egy nagyfülű denevért, egy vízi denevért, egy horgasszőrű denevért és egy közönséges törpedenevért a bejárat közelében. 2004. szeptember 12-én Boldogh Sándor figyelt meg a bejárat közelében 6 nagyfülű denevért, 4 hegyesorrú denevért, egy vízi denevért, két csonkafülű denevért, 4 tavi denevért, 7 horgasszőrű denevért és a barlangban 3 közönséges denevért, 8 nyugati piszedenevért, 4 barna hosszúfülű-denevért.

2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Vecsem-bükki-zsomboly az igazgatóság engedélyével tekinthető meg. A 2008. szeptember 27-én megrendezett XV. Lakatos Kupa kiadványában 236 méter mély és 900 méter hosszú barlangként szerepel. A verseny egyik lehetséges érintőpontja volt. 2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Vecsem-bükki-zsomboly (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Vecsem-bükki-zsomboly (Aggteleki-karsztvidék) fokozottan védett barlang. A 2017-ben rendezett 61. Barlangnapon az egyik túracélpont volt. A 2017 novemberében megjelent Földalatti Magyarország Naptár 2018 júliusi oldalán a Vecsembükki-zsomboly egyik részlete látható. A fényképet Ambrus Gergely készítette.

Az Alsó-hegy karsztjelenségeiről szóló, 2019-ben kiadott könyvben az olvasható, hogy a Vecsembükki-zsomboly (Propast na Vecsembükku, Nagyvecsembükki–zsomboly, Pongrác 5.sz-zsombolya) 900 m hosszú és 236 m mély. A barlang azonosító számai: Szlovákiában 35, Magyarországon 5452/4, egyéb V/7 és DV-35. A könyvben publikálva lett a barlang 1992-ben készített hosszmetszet térképe. A barlangot 1992-ben a BEAC mérte fel, majd 1992-ben a BEAC a felmérés alapján megrajzolta a barlang térképét. A térképet 2016-ban Luděk Vlk digitalizálta. Publikálva lett a könyvben egy színes fénykép, amelyen a barlang bejárata figyelhető meg. A kiadványhoz mellékelve lett az Alsó-hegy részletes térképe. A térképet Luděk Vlk, Mojmír Záviška, Ctirad Piskač, Jiřina Novotná, Miloš Novotný és Martin Mandel készítették. A térképen, amelyen fekete ponttal vannak jelölve a barlangok és a zsombolyok, látható a Vecsembükki-zsomboly (5452/4, 35) földrajzi elhelyezkedése. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Vecsem-bükki-zsomboly (Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• Adamkó Péter: Csekő Árpád. 1936 Jászberény – 2020 Budapest. MKBT Tájékoztató, 2020. május–június. 15. old.
• Ambrus Gergely szerk.: Földalatti Magyarország Naptár 2018. Budapest, 2017. november. A júliusi kép.
• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2977. old.
• Balázs Dénes összeáll.: Összefoglaló beszámoló az Élelmezésügyi Minisztérium és a Kinizsi Természetbarát Liga barlangkutató csoportjának 1957. augusztusi vecsembükki barlangkutató expedíciójáról. Kézirat, 1957. 3., 5., 6., 19–20., 41. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Barátosi József: Föld alatti üregek indexelése. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1961. április. 13. old.
• Barbie Lajos: Barlangismeretek turisták részére. Turisták Lapja, 1936. (48. évf.) 8–9. sz. 279. old.
• BEAC: A BEAC Barlangkutató Csoport... MKBT Műsorfüzet, 1993. március–április. 4. old.
• Bertalan Károly – Schőnviszky László: Bibliographia spelaeologica hungarica. Register (Mutatók). 1931–1945. Karszt- és Barlangkutatás, 1973–1974. (Megjelent 1976-ban.) (8. köt.) 217. old. (Az 1944. évi Strömpl Gábor publikáció nem említi név szerint.)
• Bertalan Károly: Magyarország barlangleltára. Kézirat, 1976. A 127. számú cédula. (A kézirat megtalálható a Magyar Állami Földtani Intézetben.)
• Bertalan Károly – Kordos László – Országh György: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 16. old.
• Bertalan Károly: A magyar barlangkutatás története évszámokban. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév 46. old.
• Boldogh Sándor: The bat fauna of the Aggtelek National Park and its surroundings (Hungary). Vespertilio, 2006. (9–10. évf.) 37., 38., 40., 42., 44., 47., 50. old.
• Boldogh Sándor: Földalatti denevérszállások az Aggteleki-karszt és a Galyaság területén. ANP füzetek, 2007. 3. sz. 181–182. old.
• Böcker Tivadar: Dr. Böcker Tivadar, a Karszthidrológiai Szakbizottság vezetőjének 1971. június 19-én a Barlangnapon elhangzott beszámolója. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1971. 4. füz. 14., 15. old.
• Böcker Tivadar: A magyar karszt- és barlangkutatás húszéves eredményei. Karszt és Barlang, 1978. 1–2. félév. 4. old.
• Börcsök Péter – Elekes Balázs – Németh Tamás – Nyerges Attila: A BEAC Barlangkutató Csoport 1997. évi jelentése. Kézirat, 1997. 3., 25–31., 50., 52., 52–65. oldalak és két oldal fénykép, valamint a Mellékletben egy oldal (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Buczkó Emmi: Magyarország legmélyebb barlangjai. Karszt- és Barlangkutató, 1961. 2. félév. 93. old.
• Csernavölgyi László: Jelentés a VM Tektonik Barlangkutató Csoport 1973. évi kutatótáboráról. Kézirat. Budapest, 1973. augusztus 10. 1 old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Jelentés a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoport 1973. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1973. november 6. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Jelentés a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1973. évi alsóhegyi nemzetközi táborban végzett munkájáról. Kézirat. Budapest, 1973. szeptember 7. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Beszámoló az 1974. évi vecsembükki expedícióról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1974. 5–6. füz. 11–13. old.
• Csernavölgyi László: Beszámoló a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoportjának 1973. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1974. 3–4. füz. 30. old.
• Csernavölgyi László: Jelentés a VMTE Tektonik Barlangkutató Csoportja által szervezett 1974. évi vecsembükki kutatótáboráról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1974. 3–4. füz. 47–48. old.
• Csernavölgyi László: Jelentés a KPVDSZ VMTE Barlangkutató szakosztály „Tektonik” csoportjának 1974. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1975. január 28. 1. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Csernavölgyi László: Jelentés a KPVDSZ VMTE Barlangkutató szakosztály „Tektonik” csoportjának 1974. évi munkájáról. MKBT Beszámoló, 1975 első félév. 90. old.
• Dányi László: Cave dwelling springtails (Collembola) of Hungary: a review. Soil Organisms, 2011. (83. köt.) 420., 421. old.
• Dénes György: Magyarország legmélyebb barlangjai. Karszt és Barlang, 1968. 1–2. félév. 26. old.
• Dénes György: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1970 végén. Karszt és Barlang, 1970. 2. félév. 103. old.
• Dénes György: Magyarország legmélyebb barlangja a Vecsembükki-zsomboly. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 4. füz. 5. old.
• Dénes György: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1970. évi munkájáról és eredményeiről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1971. 2. füz. 11. old.
• Dénes György: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat 1971. évi munkájáról és eredményeiről valamint az 1972. évi terveiről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1972. 3. füz. 17. old.
• Dénes György: Berán János (1952–1979). Karszt és Barlang, 1979. 1–2. félév. 44. old.
• Dénes György: Társulati kitüntetések. Karszt és Barlang, 2002–2003. 66. old.
• Dudich Endre: Az Aggteleki cseppkőbarlang és környéke. Budapest, 1932. 152., 153. old.
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 50 méternél mélyebb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 17. old. ISBN 963-9358-96-7
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 15. old. ISBN 963-9358-96-7
• Ézsiás György szerk.: TUNGSRAM SC Természetbarát Szakosztály Troglonauta Barlangkutató Csoport jelentése 1993-ban végzett munkájáról. Kézirat. 1994. január. 125. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64206. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20920. old.
• Fleck Nóra – Csépe-Muladi Beáta – Köblös Gabriella – Kosztra Barbara: 61. Barlangnap. MKBT Tájékoztató, 2017. május–június. 3. old.
• Fodor István: Jelentés a Barlangklíma Szakbizottság 1972. évi munkájáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1972. 7. füz. 7. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6368. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6374. old.
• Gonda György: Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének 1/1982. (III. 15.) OKTH számú rendelkezése. Magyar Közlöny, 1982. március 15. (14. sz.) 199. old.
• Gruber Péter – Fleck Nóra: Barlangnapok. Karszt és Barlang, 2002–2003. 67. old.
• Gruber Péter: Beszámoló a XLVI. Barlangnapról. MKBT Tájékoztató, 2002. szeptember–október. 4. old.
• Gruber Péter: Beszámoló az 50. barlangnapról. Karszt és Barlang, 2006. 1–2. félév. 68. old.
• Gruber Péter: Beszámoló az 50. barlangnapról. MKBT Tájékoztató, 2006. szeptember–október. 5. old.
• Házi Zoltán: A KPVDSZ VM Vass Imre Barlangkutató Csoport 1979. évi jelentése. Kézirat. Budapest, 1980. január 15. 12–13. oldalak és egy fénykép (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Hazslinszky Tamás: Kósa Attila. Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Budapest, 1992., 145 p. Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 91. old.
• Jakucs László: Aggtelek és vidéke útikalauz. Budapest, Sport, 1957. 141–142., 142. old.
• Jakucs László: Aggtelek és környéke. Budapest, Sport, 1961. (Második, átdolgozott és bővített kiadás.) 237., 332., 354. old.
• Jakucs László szerk.: Aggteleki-karsztvidék. Útikalauz. Budapest, Sport, 1975. 257., 263., 342. old. (Az Aggteleki-karsztvidék kisebb barlangjai, zsombolyai és felszíni karsztjelenségei című fejezetet Dénes György írta.)
• Juhász Márton – Nyerges Attila – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1997. 1–2. félév. 84. old.
• Kadić Ottokár: Visszaemlékezés a német és magyar barlangkutatók 1927. évi kongresszusára. Barlangvilág, 1937. (7. köt.) 3–4. füz. 38. old.
• Kadić Ottokár: Mit kell tudnunk a barlangokról? = Was müssen wir von den Höhlen wissen? Barlangvilág, 1938. (8. köt.) 3–4. füz. 60. old.
• Kadić Ottokár: Ismertetés. Barlangvilág, 1942. (12. köt.) 3–4. füz. 85. old.
• Kadić Ottokár: A Kárpáti medence barlangjai. 2. rész. Kézirat. Budapest, 1952. 512–514. old.
• Kessler Hubert: A Vecsembükki és az Almási zsombolyok első bemászása. Turistaság és Alpinizmus, 1927. július–augusztus. (17. évf. 7–8. sz.) 123–127. old.
• Kessler Hubert: A Barlangkutató Osztály működése. A Budapesti Egyetemi Turista Egyesület III. Évkönyve, 1914–1931. 79–80. old.
• Kessler Hubert: A modern barlangkutatás technikája. Turisták Lapja, 1931. szeptember. (43. évf. 9. sz.) 247. old.
• Kessler Hubert: A Vecsembükk zsombolyai. Turisták Lapja, 1931. szeptember. (43. évf. 9. sz.) 259–262. old.
• Kessler Hubert: Hazánk két legmélyebb barlangja. A természet, 1932. 5–6. szám. 64–66. old.
• Kessler Hubert: A zsombolyok keletkezéséről. Barlangvilág, 1932. (2. köt.) 3–4. füz. 22. old.
• Kessler Hubert: Barlangok mélyén. Budapest, Franklin, 1936. 29–38., 43., 49. old.
• Kessler Hubert: Barlangok mélyén. Új Universum, 1937. (1. köt.) 90–92. old.
• Kessler Hubert: Barlangok mélyén. Budapest, Franklin, 1942. (2. kiadás) 29–38., 43., 49. old.
• (Kessler Hubert): Az Egyetemiek a magyar barlangfeltárások szolgálatában. Magyar Turista Élet, 1942. április 30. (10. évf. 8. sz.) 5. old. (A barlang neve nincs említve.)
• Kessler Hubert: Az Egyetemiek és a magyar barlangfeltárás. Turisták Lapja, 1942. június. (54. évf. 6. sz.) 104. old.
• Kessler Hubert: Az örök éjszaka világában. Budapest, 1957. 123–128. old.
• Kessler Hubert: Föld alatti ösvényeken. Budapest, 1961. 109., 110., 112–118., 118. old.
• Kiss Attila – Takácsné Bolner Katalin: Jelentés a Bekey Imre Gábor Barlangkutató Csoport 1991. évi munkájáról. Kézirat. Budapest, 1992. február. 12., 43. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kiss Attila – Takácsné Bolner Katalin: Montenegro – Njegusi 2004. MKBT Tájékoztató, 2004. szeptember–október. 7. old.
• Koleszár Krisztián: Alsó-hegyi zsombolyos tanösvény. Kirándulásvezető füzet. Második, módosított, átdolgozott kiadás. HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, Bódvaszilasért Baráti Kör, 2004–2005. 4., 19–20. oldalak és egy fénykép a hátsó borítón ISBN 963-219-995-2
• Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 48., 54. old.
• Kordos László: The longest and deepest caves of Hungary (December 31, 1975). Karszt és Barlang, 1977. Special Issue. 66. old.
• Kordos László: Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai. MKBT Meghívó, 1978. május. 17. old.
• Kordos László: Barlangi gerinces őslénytani ásatások és gyűjtések 1979-ben. MKBT Beszámoló, 1979. 8. old.
• Kordos László: Barlangkataszteri hírek. Karszt és Barlang, 1980. 1. félév. 46. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest. 1984. 24., 127–130., 276., 283. oldalak és egy fénykép a 112. és a 113. oldalak között
• Kósa Attila: Beszámoló a Vörös Meteor Barlangkutató Csoport 1963. évi alsóhegyi zsombolykutató expedíciójáról. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 2–3. füz. 47. old.
• Kósa Attila: A zsombolyképződés kérdéseiről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1964. 5–6. füz. 88., 89., 91., 93., 94. old.
• Kósa Attila: Adalékok az Alsóhegy zsombolyainak megismeréséhez. Karszt és Barlang, 1965. 2. félév. 63., 64. old.
• Kósa Attila: Az Alsó-hegy legmélyebb zsombolyai. Karszt és Barlang, 1966. 2. félév. 68. old.
• Kósa Attila: Mészkőhegyeink természetalkotta aknái, a zsombolyok. Élet és Tudomány, 1974. január 4. (29. évf. 1. sz.) 23., 24., 26–27. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi Zsomboly-atlasz. MKBT Műsorfüzet, 1988. július–szeptember 4. old.
• Kósa Attila: Alsó-hegyi zsombolyatlasz. Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat, 1992. 18., 23., 24., 91–93. old.
• Kósa Attila: Nyolcvan év az Alsó-hegyen. (Még egy szó a zsombolyokról). Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 10., 13. old.
• Kosztra Barbara: 61. Barlangnap – Szögliget, 2017. június 23–25. Beszámoló és köszönetnyilvánítás. MKBT Tájékoztató, 2017. július–augusztus. 7. old.
• Kraus Sándor: A Szemlő-hegyi-barlang vízszintváltozásai. Karszt és Barlang, 1993. 1–2. félév. 47. old.
• Kubassek János: Köszöntjük a 80 éves dr. Kessler Hubertet! Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 76. old.
• Láng Sándor: Az Észak-Borsodi-karszt geomorfológiai vázlata. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. 6. füz. 104. old.
• Lénárt László összeáll.: A „Zsombolyosok”-tól a Marcel Loubens Csoportig. Miskolc, 1977. 46. old.
• Lukács László: Észrevételek a bódvaszilasi barlangnap technikai megrendezésével kapcsolatban. MKBT Műsorfüzet, 1983. január–február. 7. old.
• MAFC: XV. Lakatos Kupa, Alsó-hegy, 2008. szeptember 27. 2., 4., 5. old.
• MAFC Barlangkutató Csoport: VIII. Lakatos kupa. MKBT Tájékoztató, 2001. szeptember–október. 4. old.
• Markó István: 130 m mély zsombolyt tártak fel... Turisták Lapja, 1944. június. (56. évf. 6. sz.) 120. old. (A Bertalan Károly és Schőnviszky László által írt bibliográfia említi ezt a publikációt, de a publikáció nem említi a Vecsembükki-zsombolyt.)
• Meteor TTE Baradla Barlangkutató Csoport: 50. Barlangnap. MKBT Tájékoztató, 2006. március–április. 6. old.
• Móga János: A tornai Alsó-hegy felszínalaktani vizsgálatának új eredményei. Karszt és Barlang, 1998–1999. 99., 100. old.
• Mottl Mária: A Magyar Barlangkutató Társulat 1941 március 28-án... Barlangvilág, 1941. (11. köt.) 1–4. füz. 29. old. (Boros Ádám előadásának ismertetése.)
• Müller Pál: Nagy Megalodontidae-maradvány az Alsó-hegyről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1971. 4. füz. 16., 18. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2337. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 7., 103., 187., 241., 414., 460–461., 461. old.
• Nyerges Attila: Térképezés. In: A BEAC Barlangkutató Csoport 1991. évi jelentése. Kézirat. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Attila: Az Alsó-hegy zsombolyainak felszín alatti morfológiája. Kézirat (szakdolgozat), 1997. április. 11., 14., 16., 18., 21., 22., 24., 25., 29., 32., 33., 39., 41., 44. oldalak és egy oldal térképmelléklet (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Nyerges Attila: Az Aggteleki-karszt zsombolyai. Karsztfejlődés, 2001. (6. köt.) 266., 269., 270. old.
• Nyerges Attila: Vecsembükki-zsomboly. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 82–86. old. ISBN 963-9358-96-7
• Nyerges Miklós: A MAFC Barlangkutató Csoport 1994. december 27. és... MKBT Műsorfüzet, 1995. március–április. 7. old.
• Nyerges Miklós: Vecsem '96. MKBT Műsorfüzet, 1996. január–február. 11. old.
• Nyerges Miklós: VI. Lakatos Kupa. MKBT Tájékoztató, 2000. január–február. 8. old.
• A Pannonhalmi Rómer Flóris Barlangkutató Csoport munkaközössége: A Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató 1963. évi VIII. évfolyamának tartalomjegyzéke. (Tárgy- és névmutató). Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1963. Tartalomjegyzék. 15. old.
• Papp László: Olaszország barlangjai. Turisták Lapja, 1934. február. (46. évf. 2. sz.) 59. old.
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 212. old.
• Rónai Miklós: Az alsóhegyi zsombolyok kutatásának történetéről. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1965. 5–6. füz. 84. old.
• Sárváry István: A zsombolyok fotogrammetrikus szerelvényezéséről. Karszt és Barlang, 1969. 1. félév. 9–14. old.
• Sárváry István: A zsombolygenetika kérdéseiről. Karszt és Barlang, 1970. 1. félév. 5., 11. old.
• Sárváry István: Víznyomjelzés az Alsó-hegy zsombolyaiban. Karszt és Barlang, 1971. 1. félév. 25., 26., 27., 28., 32. old.
• Sárváry István: Víznyomjelzési kísérletek néhány elvi és gyakorlati kérdése. Vízügyi Közlemények, 1979. (61. évf.) 3. füz. 461. old.
• Sásdi László: Az Aggtelek–Rudabányai-hegység karsztjának földtani fejlődéstörténete. Karszt és Barlang, 1990. 1. félév. 5. old.
• Sásdi László: Hozzászólás (-írás). MKBT Műsorfüzet, 1993. március–április. 7. old.
• Schőnviszky László: Bekey Imre Gábor. Karszt és Barlang, 1972. 1–2. félév. 17., 18. old.
• Serényi Péter: Tettek és teendők a Baradla körül. Turisták Lapja, 1932. (44. évf. 4. sz.) 121. old.
• Strömpl Gábor: Előzetes jelentés az 1911. év nyarán az abauj-gömöri barlangvidéken végzett barlang kutatásokról. Földtani Közlöny, 1912. (42. köt.) 4. füz. 328. old. (Német nyelven 353. old.)
• Strömpl Gábor: A pelsőci Nagyhegy. A Földgömb, 1944. június. (15. évf. 6. sz.) 114. old. (Nincs benne név szerint említve a barlang.)
• Szeghalmy Gyula: Felvidék. Budapest, 1940. 85–86. old.
• Sz. K.: A Vecsembükki-zsomboly részletes felmérésére... Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1971. 4. füz. 9. old.
• Székely Kinga: Társulatunk 1972. február 26-án a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének székházában... Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1972. 3. füz. 5. old.
• Székely Kinga: A Karszt és Barlangban 1961-től 1985-ig megjelent cikkek bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 81. old.
• Székely Kinga: Egy hegymászó halálára. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 83. old.
• Székely Kinga – Hazslinszky Tamás: Dr. Kessler Hubert 1907–1994. Karszt és Barlang, 1994. 1–2. félév. 18. old.
• Szenthe István: 178 m mély a Vecsembükki-zsomboly. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1969. 7. füz. 3. old.
• Szenthe István: Új sikerek a zsombolykutatásban. Karszt és Barlang, 1969. 2. félév. 77–78. old.
• Szenthe István: Magyarország legmélyebb barlangja a Vecsembükki-zsomboly. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1970. 5. füz. 7. old.
• Szenthe István: Sikeres feltáró eredmények a Vecsembükki-zsombolyban. Karszt és Barlang, 1970. 1. félév. 15–16. old.
• Szenthe István – Szőcs István: A Vecsembükki-zsombolyt... Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1971. 1. füz. 6–7. old.
• Szenthe István: Vízföldtani vizsgálatok a Vecsembükki-zsombolyban. Karszt és Barlang, 1971. 2. félév. 57–60. old.
• Szervezők: MKBT XXXVI. Barlangnap. MKBT Műsorfüzet, 1992. május–június. 12. old.
• Szervezők: Barlangnap. MKBT Tájékoztató, 2011. május–június. 5. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 53., 54. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Eszterhás István – Juhász Márton – Kraus Sándor: The caves of Hungary. Karszt és Barlang, 1989. Special Issue. 18., 19–20., 30. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Juhász Márton – Kraus Sándor: Magyarország barlangjai. Karszt és Barlang, 1989. 1–2. félév. 52., 53. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Eszterhás István – Juhász Márton – Kraus Sándor: The caves of Hungary. Karszt és Barlang, 1989. Special Issue. 18., 19–20., 30. old.
• Taródi Péter: A Barlangi Mentőszolgálat 1983. június 24–26. között... MKBT Műsorfüzet, 1983. szeptember–október. 5. old.
• Tihanyi Péter: A VMTE Foton Barlangkutatók 1974. évi beszámolója. Kézirat. Budapest, 1974. október 12. 2. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Tóth Mihály: A MÁFI Optimista Barlangkutató Csoport 1981. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1981. 125. old.
• Triász Barlangkutató Csoport, Király Gábor: Barlangnap. 1998. június 26–28. Aggtelek. MKBT Tájékoztató, 1998. május–június. 3. old.
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3486. old.
• Luděk Vlk et al: Atlas of Karst Phenomena at Dolný vrch / Alsó-hegy. Prága, 2019. 6., 7., 8., 11., 41., 247., 248–250., 355., 357. oldalak és a mellékelt térképen jelölve a helye
• Walkovszky Attila: Mikroklímamérések a Vecsembükki-zsombolyban. Karszt és Barlang, 1970. 1. félév. 17–18. old.
• –: Magyarország legmélyebb barlangjai. Karszt és Barlang, 1962. 2. félév. 83. old.
• –: A Társulat Barlangklimatológiai Szakbizottsága 1971. június 3-án szakmai vitaülést tartott. Karszt- és Barlangkutatási Tájékoztató, 1971. 3. füz. 4. old.
• –: Tájékoztatásul közöljük a Társulat tagságával... MKBT Meghívó, 1976. július–szeptember. 12. old.
• –: Országos jelentőségű barlangok. MKBT Meghívó, 1977. november. 21. old.
• –: Felhívjuk a tagság figyelmét, hogy 1982. július 1-jével új természetvédelmi jogszabályok léptek életbe. MKBT Műsorfüzet, 1982. szeptember–október. 16. old.
• –: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat XXVII. Országos Vándorgyűlése. 1982. június 18–20. Bódvaszilas – Alsó-hegy. MKBT Műsorfüzet, 1982. május–június. 8., 9. old.
• –: A III. Jean Bernard expedíció programja. MKBT Műsorfüzet, 1987. március–április. 14. old.
• –: A Barlangi Mentőszolgálat közleménye. MKBT Műsorfüzet, 1991. július–augusztus. 9. old.
• –: Előadások. MKBT Műsorfüzet, 1995. szeptember–október. 3. old.
• –: Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság előzetes tájékoztatása szerint... MKBT Tájékoztató, 2001. május–június. 9. old.
• –: XLVI. Barlangnap. 2002. július 12–14. MKBT Tájékoztató, 2002. május–június. 2. old.
• –: XLVI. Barlangnap. 2002. július 12–14. Aggtelek MKBT Tájékoztató, 2002. július–augusztus. 3. old.
• –: Hágó Kupa. 2004. május 21–23. MKBT Tájékoztató, 2004. május–június. 7. old.

További irodalom

• Bekey Imre Gábor: A Vecsembükki zsombolyok. Turista Közlöny, 1914. (21. évf.) 3. sz. 34–38. old.
• Eugenio Boegan: Grotte dell'Ungheria. (Magyarország barlangjai.) Le Grotte d'Italia. 1929. 3. sz. 143–144. old.
• Cholnoky Jenő: Hegyek – völgyek. Budapest, 1940.
• Gaál István: Szép magyar tájak. Budapest, 1944. 247. old.
• Havliček, David – Vojiř, V.: Speleologický Prúzkum Dolného Vrchu. Slovensky Kras, 1984. 22. köt. 213–244. old.
• Kessler Hubert: Barlangok mélyén. Búvár, 1935. (1. évf.) 92–97. old.
• Klingenfuss, B.: Bódvaszilas 1973. Höhlenpost, 1976. 11. évf. 33. sz. 4–14. old.
• Kósa Attila: Közvetlen felszínalatti karsztos képződmények morfológiai és műszaki vonatkozású vizsgálata. Kézirat, 1969. Doktori disszertáció, Budapesti Műszaki Egyetem.
• Kósa Attila: Az Alsó-hegy zsombolyai. Barlangnapi tájékoztató. MKBT és Tektonik, 1982.
• Kunkovács L.: Expedíció a mélységbe. Képes Újság, 1970. (11. évf.) 39. sz. 15–17. old.
• Markó István: 130 m mély zsombolyt tártak fel... Sí és Hegymászósport, 1944. (1. évf.) 3. sz. 3–4. old.
• Markó István: 130 m mély zsombolyt tártak fel... Turista Értesítő, 1944. 9. (19. évf.) 71. old.
• Traser György: Springtails of the Aggtelek National Park (Hexapoda: Collembola). In: Mahunka Sándor szerk.: The fauna of the Aggtelek National Park. Akadémiai Kiadó, Budapest. 1999. 49–59. old.
• VITUKI: Az északi határmenti karsztterületek vízföldtani vizsgálata a csehszlovák féllel közösen. Témabeszámoló, 1973–1976.
• Vojiř, V.: Zpráva o stavu speleologického prúzkumu Dolného Vrchu v Jihoslovenskémkrasu, okres Rožnava, k srpnu 1966. Geobuch, 1966. Speleologicky Klub Praha.
• Vojiř, V.: Dolný Vrch, I. etapová zpráva o speleologickém prúzkumu. 1973. Speleologicky Klub Praha.
• –: Kessler Hubert... igen értékes munkát végzett a közelmúltban Aggtelek környékén. Budai Hírlap, 1933. augusztus 26.

További információk

• Nyerges Attila – Nyerges Miklós: A Tornai-Alsó-hegy barlangjainak bejárási útmutatója
• Országos Barlangnyilvántartás