Keselő-hegyi-barlang

Keselő-hegyi-barlang
Hossz	610 m
Mélység	115 m
Magasság	0 m
Függőleges kiterjedés	115 m
Tengerszint feletti magasság	232 m
Ország	Magyarország
Település	Tatabánya
Földrajzi táj	Gerecse
Barlangkataszteri szám	4610-1

A Keselő-hegyi-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik. A Gerecse fokozottan védett hat barlangja közül az egyik. A hegység leghosszabb és legmélyebb barlangja. A Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság területén található.

Leírás

A Keselő-hegyen lévő működő kőbányában, a Tatabányai Mész- és Cementművek területén található a bejárata. Felső triász dachsteini mészkőben két határozott tektonikus törésvonal mentén keletkezett. A viszonylag bonyolult kiterjedése ellenére sincs benne vízszintes járat. Egyetlen, majdnem függőleges hasadékjáratból áll, amelynek átlagos szélessége 1 m. A legszélesebb része az 5–6 m széles Nagy-terem.

Változatossága főleg a hasadék szűkebb részeibe beszorult nagy kőtömbök és az álfenekek miatt jött létre. Ezek miatt az akadályok miatt találhatók benne párkányok, kiállók. Mivel megosztják az egybefüggő hasadékot ezek a természetes kialakulású térválasztók, ezért termeknek nevezhető részek is vannak a barlangban, például a Kos-terem és a Magányos-terem. Az üregrendszer a tektonikus hasadékok mentén történt karsztvízszint alatti oldódás miatt jött létre. Később az oldódás a felszínről beszivárgó vizek miatt folytatódott.

A középső szektorban, 40 m-es és 80 m-es mélység között van a legtöbb képződmény. Itt gombostűs aragonit és tűkristályos aragonit, de a legelterjedtebben borsókő díszíti a járatokat. A falakat majdnem mindenhol 1–15 cm vastag, különböző mértékben visszaoldott kalcitréteg fedi. Ez a három kiválás a középső szektor három jól szétválasztható szintjén települt. Cseppkövek, amelyek kisebb lefolyások, illetve bekérgezések alakjában jelentkeznek a barlangban alig vannak benne. A 115 m mélyen található mélypontján az eredeti karsztvízszintet bizonyító, térdig érő és híg sár van, amely a továbbjutást akadályozza. A lezárt barlang a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható. Bejárásához sziklamászó tudás és kötéltechnikai eszközök alkalmazása szükséges.

A karsztvízszint a legmélyebb pontjától kb. 10–15 m-rel mélyebben van. A Keselő-hegyi-barlang, valamint a bejáratától 35 m-re és 20 m-rel magasabban nyíló Keselő-hegyi 11. sz. barlang összefügg. Ezt a kapcsolatot régen csak vízfolyásnyomok alapján sejtették, de később füstjelzéses vizsgálattal és üledékelemzéssel igazolták a két barlang összetartozását. Ha a két barlang között létrejönne az átjárhatóság, aminek kicsi az esélye, akkor 135 m vertikális kiterjedésű barlangrendszer jönne létre.

Előfordul a barlang az irodalmában 1. sz. barlang (Kordos 1984), Keselő-hegy Cave (Takácsné, Eszterhás, Juhász, Kraus 1989) és Keselő-hegyi 1. sz. barlang (Nyerges 2003) neveken is. 1977-ben volt először Keselő-hegyi-barlangnak nevezve a barlang az irodalmában (Faber 1977 és Kordos 1977).

Denevér-megfigyelések

Kutatástörténet

Kőbányászat következtében nyílt meg. 1976. november 21-én fedezték fel és járták be ásványgyűjtés közben az első, kb. 10 m-es részét a Szabó József Geológiai Szakközépiskola tanulói. A felfedezést követően még abban az évben négyszer jártak benne, hogy a 110 m-es mélységben (az általuk akkor barometrikus szintkülönbség mérővel mért mélység 115 m volt) található Dagonya nevű helyig be tudják járni. Azért kellett ehhez négy alkalommal leszállniuk, mert kevés volt a kötelük. Ezzel a mélységgel megelőzte a Lengyel-barlang mélységét és a hegység legmélyebb barlangja lett.

1977-ben tárták fel a Kos-termet és környékét, valamint készítettek hosszmetszet térképet és keresztmetszet térképet a Hajmosóig. 1977-ben készült el első teljes függőleges metszet térképe. A barlang részletes leírása és a térkép a Karszt és Barlang 1977. évi évfolyamában jelent meg. A leírás szerint a felmérés után 120 m mélynek mérték. A nyomtatásban megjelent térképen Dagonya helyett Pagonya van írva. A Kos-terem alatt, a teremtől 30 m-re található járatban a járat felfedezése előtt odakerült védősisakot találtak a barlangkutatók.

Az 1977. december 31-i állapot szerint (MKBT Meghívó 1978. május) a Gerecse hegységben lévő és 115 m mély Keselő-hegyi-barlang az ország 12. legmélyebb barlangja. Az 1977. évi Karszt és Barlangban megjelent összeállítás alapján, 1977. december 31-én Magyarország 44. leghosszabb barlangja a Gerecse hegységben elhelyezkedő, 1977. december 31-én 260 m hosszú, 1976-ban és 1975-ben pedig ismeretlen hosszú Keselő-hegyi-barlang. Az összeállítás szerint, 1977. december 31-én Magyarország 13. legmélyebb barlangja a Gerecse hegységben elhelyezkedő, 1977. december 31-én 115 m mély, 1976-ban 120 m mély, 1975-ben pedig ismeretlen mély Keselő-hegyi-barlang. Ez az összeállítás naprakészebb az 1978. májusi MKBT Meghívóban publikált listánál.

1979 és 1981 között a Kos-terem alatti szakaszba jutottak be a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoport tagjai. Az 1980. évi barlangkutató vándorgyűlés kirándulásainak fő célpontja volt. 1982-ben a Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának volt kutatási engedélye a barlang kutatásához. Az 1984-ben megjelent, Magyarország barlangjai című könyv szerint az 1970-es évek nagyobb barlangi felfedezései közé tartozik a Keselő-hegyi-barlangban történt 110 m mélyre lejutás. A könyv országos barlanglistájában szerepel a Gerecse hegység barlangjai között a barlang Keselő-hegyi-barlang néven 1. sz. barlang névváltozattal. A listához kapcsolódóan látható a Dunazug-hegység barlangjainak földrajzi elhelyezkedését bemutató 1:500 000-es méretarányú térképen a barlang földrajzi elhelyezkedése. Az 1986. évi Karszt és Barlangban megjelent bibliográfia regionális bibliográfia részében szerepel a barlang Keselő-hegyi-barlang néven. Az összeállítás szerint a Karszt és Barlangban publikált írások közül 1 foglalkozik a barlanggal.

Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 35. leghosszabb barlangja a 4610 barlangkataszteri egységben lévő, kb. 500 m hosszú Keselő-hegyi-barlang. A 36. leghosszabb barlang (Pisznice-barlang), a 37. leghosszabb barlang (Szeleta-zsomboly) és a 38. leghosszabb barlang (Szirén-barlang) szintén kb. 500 m hosszú. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt hosszúsági listában a Keselő-hegyi-barlang 260 m hosszú. Juhász Márton 1987. évi szóbeli közlése, hogy a barlang kb. 500 m hosszú, amelyből 260 m van felmérve. Az 1987. december 31-i állapot alapján Magyarország 18. legnagyobb függőleges kiterjedésű barlangja a 4610 barlangkataszteri egységben lévő, 115 m függőleges kiterjedésű Keselő-hegyi-barlang. Az összeállítás szerint az 1977. évi Karszt és Barlangban közölt mélységi listában a barlang 115 m mély.

1988. október 1-től a környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendeletének (6. §. 2. pont, illetve 5. sz. melléklet) értelmében a Gerecse hegységben lévő Keselő-hegyi-barlang fokozottan védett barlang. Fokozottan védett barlang nagy függőleges kiterjedése, valamint nagy mennyiségben és sokféle változatban előforduló képződményei miatt lett. Az 1988. évi Karszt és Barlangban közölve lett, hogy a Gerecse hegységben elhelyezkedő Keselő-hegyi-barlang bekerült Magyarország fokozottan védett barlangjai közé. Magyarországon a Keselő-hegyi-barlanggal együtt 108 barlang van fokozottan védve.

Az 1989. évi Karszt és Barlangban lévő, Magyarország barlangjai című összeállításban szó van arról, hogy a Gerecse hegységben, a Tatabányától K-re fekvő Keselő-hegyen van a hegység legmélyebb ürege, a 120 m mély és kb. 500 m hosszú Keselő-hegyi-barlang. 1976-ban, kőbányászat során lett felfedezve a barlang. Hasadékjellegű aknáinak és termeinek falain helyenként megfigyelhetők szép aragonitkristály csoportok. A publikációban lévő 1. ábrán (Magyarország térkép) be van mutatva a barlang földrajzi elhelyezkedése. A folyóirat 1989. évi különszámában napvilágot látott ennek az utóbbi tanulmánynak az angol nyelvű változata (The caves of Hungary). Ebben a tanulmányban Keselő-hegy Cave a barlang neve. Az angol nyelvű tanulmányhoz mellékelve megjelent egy olyan lista, amelyben Magyarország leghosszabb, és egy olyan lista, amelyben Magyarország legmélyebb barlangjai vannak felsorolva. A két felsorolás szerint a Gerecse hegységben fekvő, 500 m hosszú és 115 m mély Keselő-hegyi-barlang (Keselő-hegy Cave) 1988-ban Magyarország 36. leghosszabb és 18. legmélyebb barlangja. (1977-ben 260 m hosszú és 115 m mély volt a barlang.)

Az 1990. évi MKBT Műsorfüzetben lévő, Juhász Márton által megjelentetett hír szerint az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján a Gerecse Barlangkutató Egyesület látja el a Gerecse hegységben fekvő, lezárt Keselő-hegyi-barlang gondozását. Túralehetőséget, igény, illetve szükség esetén túravezetést előzetes egyeztetés alapján biztosít az egyesület. 1992-ben, a barlang felmérése közben találták meg az összeköttetést a Kos-terem és a Dagonya között a Tatabányai Barlangkutató Egyesület kutatói. Ekkor készítették el a barlang hossz-szelvény térképét. A barlang a felmérés szerint 347 m hosszú (ehhez hozzáadódik, becslés alapján kb. 50 m hossz) és 115,3 m mély. Közben a barlang mélypontján történt nem várt álfenék beomlás következtében 5 m-rel nőtt a barlang mélysége. 1994-ben lett megszerkesztve a kőbányában található barlangok bejáratának elhelyezkedését ábrázoló helyszínrajz.

Az 1994. évi Limesben közölt, Székely Kinga által írt dolgozatban az van írva, hogy a 4610/1 barlangkataszteri számú Keselő-hegyi-barlang Bertalan Károly barlangleltárában nincs benne. A Barlangtani Intézetben a fokozottan védett barlangnak kataszteri törzslapja, térképe, fényképe, kutatási törzslapja és irodalmi törzslapja van. Az 1994. évi Limesben napvilágot látott, Kordos László által írt összeállításban az szerepel, hogy 1977-ben a barlangban lévő Kos-terem feljárójából Faber László fajra nem meghatározott Rana maradványt gyűjtött.

Az 1994. évi Limesben lévő, Juhász Márton által írt tanulmányban az olvasható, hogy 1980-ban az MKBT XXV. Országos Vándorgyűlésén lehetett túrázni a barlangban. A Keselő-hegyi-barlang 1976-os felfedezését követően alakult Szabó József Geológiai Szakközépiskola Barlangkutató Csoportja 1981-ig a Keselő-hegy kőfejtőiben végzett kis barlangfeltárásokat. 1982-ben a barlang végpontjának bontása nem hozott számottevő eredményt.

Az 1994. évi Limesben kiadott, Takácsné Bolner Katalin által írt publikáció szerint az 1970-es évek elején kezdődött, elsősorban a Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoporthoz és a Megalodus Barlangkutató Csoporthoz kapcsolódó intenzív feltáró kutatások, szisztematikus kataszterező és dokumentációs munkák, tudományos igényű leírások az eltelt 25 évben többszörösére növelték a hévizes jellemvonásokat mutató barlangok számát. Ezek közül kiemelkedik például a már fokozottan védett Keselő-hegyi-barlang 1976. évi megismerése. A Keselő-hegy és Kálvária-hegy valószínűleg termálkarsztos eredetű 11 barlangja közül az egyik jelentős barlang a kb. 400 m hosszú és 115 m mély, kifejezetten függőleges hasadék-jellegű Keselő-hegyi-barlang, amely dachsteini mészkőben jött létre. Felhőszerű, romboéderes felületű, kristályos kalcitbevonat, elfogadottan termálvizes ásványoknak tartott barit és kristályos kalcit előfordulnak a barlangban.

1998. május 14-től a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén, a Gerecse hegységben található Keselő-hegyi-barlang az igazgatóság engedélyével látogatható. 2001. május 17-től a környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendeletének értelmében a Gerecse hegység területén lévő Keselő-hegyi-barlang fokozottan védett barlang. Egyidejűleg a fokozottan védett barlangok körének megállapításáról szóló 1/1982. (III. 15.) OKTH rendelkezés hatályát veszti.

A Székely Kinga szerkesztette és 2003-ban kiadott könyvben lévő barlangismertetésben 400 m hosszúnak, 115,3 m függőleges kiterjedésűnek és 55 m vízszintes kiterjedésűnek van leírva. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Gerecse hegységben lévő és 4610-1 barlangkataszteri számú Keselő-hegyi-barlang Magyarország 62. leghosszabb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 400 m hosszú barlang 1977-ben 260 m és 1987-ben 500 m hosszú volt. A könyvben található, Egri Csaba és Nyerges Attila által készített hosszúsági lista szerint a Gerecse hegységben lévő és 4610-1 barlangkataszteri számú Keselő-hegyi-barlang Magyarország 20. legmélyebb barlangja 2002-ben. A 2002-ben 115 m mély barlang 1977-ben és 1987-ben is 115 m mély volt.

A 2005-ben megjelent Magyar hegyisport és turista enciklopédia című kiadványban önálló szócikke van a barlangnak. A szócikk szerint a Keselő-hegyi-barlang a Gerecse hegységben található és fokozottan védett természeti érték. A Tatabányai Mész- és Cementművek keselő-hegyi működő kőbányájában, 230 m tszf. magasságban van a barlang bejárata. A Szabó József Geológiai Szakközépiskola tanulói 1976-ban, ásványgyűjtés közben fedezték fel. A hegység legmélyebb barlangja a 400 m hosszú és 115 m mély aknarendszer, amely triász mészkőben, tektonikus törések mentén jött létre. A két határozott tektonikus törésvonal mentén húzódó, jellemzően függőleges hasadékjárat átlag 1 m széles, csak a Nagy-teremben bővül 5–6 m-re. A falakon foltokban borsókő és aragonit, valamint 1–15 cm vastag, visszaoldott kalcitkéreg látható. Végpontján a továbbjutást az eredeti karsztvízszintet jelölő, térdig érő híg sárdugó gátolja. Engedély, mászótudás és technikai eszközök használata kell a lezárt barlang megtekintéséhez.

2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén, a Gerecse hegységben található Keselő-hegyi-barlang a felügyelőség engedélyével látogatható. 2005. szeptember 1-től a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete szerint a Gerecse hegységben lévő Keselő-hegyi-barlang fokozottan védett barlang. 2007. március 8-tól a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete szerint a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területén lévő Gerecse hegységben elhelyezkedő Keselő-hegyi-barlang az igazgatóság engedélyével tekinthető meg.

2013. július 19-től a vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete szerint a Keselő-hegyi-barlang (Gerecse hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság hozzájárulásával látogatható. 2015. november 3-tól a földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete szerint a Keselő-hegyi-barlang (Gerecse hegység) fokozottan védett barlang. 2021. május 10-től az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete szerint a Keselő-hegyi-barlang (Gerecse hegység, Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság működési területe) az igazgatóság engedélyével látogatható. A 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet egyidejűleg hatályát veszti.

Irodalom

• Baja Ferenc: A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 13/1998. (V. 6.) KTM rendelete. Magyar Közlöny, 1998. május 6. (37. sz.) 2978. old.
• Bodor Sándor: A Szabó József Geológiai Szakközépiskola barlangkutató csoportjának 1978. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1978. 206., 207. old.
• Bodor Sándor: A Szabó József Geológiai Szakközépiskola az egy éve feltárt tatabányai Keselő-hegyi-barlang... MKBT Meghívó, 1978. január. 5. old.
• Bodor Sándor: A tatabányai Szabó József Geológiai Szakközépiskola barlangkutatói közölték... MKBT Meghívó, 1978. március. 9. old.
• Bodor Sándor: A Szabó József Geológiai Szakközépiskola barlangkutató csoportjának négy tagja... MKBT Műsorfüzet, 1979. július–augusztus. 5. old.
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 50 méternél mélyebb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 17. old. ISBN 963-9358-96-7
• Egri Csaba – Nyerges Attila: 200 méternél hosszabb barlangjaink. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 16. old. ISBN 963-9358-96-7
• Faber László: Új barlang a Gerecsében. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 67. old.
• Fazekas Sándor: A vidékfejlesztési miniszter 58/2013. (VII. 11.) VM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2013. július 11. (119. sz.) 64208. old.
• Fazekas Sándor: A földművelésügyi miniszter 66/2015. (X. 26.) FM rendelete. Magyar Közlöny, 2015. október 26. (158. sz.) 20922. old.
• Fleck Nóra – Vid Ödön: A Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulatban 1982. december 31-én nyilvántartott csoportok. Karszt és Barlang, 1982. 2. félév. 129. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 22/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6369. old.
• Gombos András: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 23/2005. (VIII. 31.) KvVM rendelete a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről... Magyar Közlöny, 2005. augusztus 31. (117. sz.) 6375. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1980. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1980. 208. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1981. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1981. 164. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportjának 1982. évi tevékenységéről. MKBT Beszámoló, 1982. 169. old.
• Juhász Márton szerk.: Tatabányai Bányász Művelődési és Oktatási Központ Vértes László Karszt- és Barlangkutató Csoportja. MKBT Beszámoló, 1983. 150. old.
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben 1986. január 4-28. között végzett denevérszámlálásról. Kézirat. Tatabánya, 1986. február 10. 5. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató Egyesület évkönyve 1989. Kézirat. Tatabánya, 1990. 35. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság megbízása alapján... MKBT Műsorfüzet, 1990. március–április. 14. old.
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató Egyesület évkönyve 1990. Kézirat. Tatabánya, 1990. 27., 57. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató Egyesület évkönyve 1991. Kézirat. Tatabánya, 1992. január 31. 40., 65. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton – Takácsné Bolner Katalin: Barlangkutató csoportjaink életéből. Karszt és Barlang, 1992. 1–2. félév. 90. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a Gerecse Barlangkutató Egyesület 1992-ben végzett barlangkutatási és természetvédelmi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1993. február 15. 25. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Beszámoló a Gerecse Barlangkutató Egyesület 1993. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1994. február 26. 8. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató Egyesület évkönyve 1994. Kézirat. Tatabánya, 1995. 19–20., 34., 45. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Visszapillantás a tatabányai barlangkutatás elmúlt 25 évére. Limes, 1994. (7. évf.) 2. sz. 8., 9. old.
• Juhász Márton: Beszámoló a Gerecse Barlangkutató Egyesület 1996. évi tevékenységéről. Kézirat. Tatabánya, 1997. február. 6. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyve 1997. Kézirat. Tatabánya, 1998. március. 25. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyve 1998. Kézirat. Tatabánya, 1999. március. 42. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2001. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2002. február. 10. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2002. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2003. február. 6. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2004. Kézirat. Tatabánya, 2005. 48. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Szpeleológiai megfigyelések és vizsgálatok. In: Juhász Márton: Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület évkönyv 2006. Kézirat. Tatabánya, 2007. 18. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: A Gerecse-hegység földalatti denevérszállásainak katasztere. In: Boldogh Sándor – Estók Péter (szerk.): Földalatti denevérszállások katasztere I. ANP füzetek, 2007. 3. sz. 54–55. old. ISBN 978 963 87082 1 2
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2009. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról. Kézirat. Tatabánya, 2010. február 15. 10. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2010. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2011. 7. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2011. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2012. 7. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2012. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2013. 5. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2013. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2014. 2., 6. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Juhász Márton: Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2014. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról. Kézirat. Tatabánya, 2015. 2., 3., 12. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
• Kordos László: Barlangi őslénytani ásatások és gyűjtések 1977-ben. MKBT Beszámoló, 1977. 22. old.
• Kordos László: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai 1975. december 31. és 1977. december 31. között. Karszt és Barlang, 1977. 1–2. félév. 48., 49., 52. old.
• Kordos László: Magyarország legmélyebb és leghosszabb barlangjai. MKBT Meghívó, 1978. május. 17. old.
• Kordos László: Az elmúlt húsz év barlangfeltárásai (1961–1980). In: Hazslinszky Tamás szerk.: 70 éves a szervezett magyar karszt- és barlangkutatás. 1910–1980. Budapest, 1980. 80. old.
• Kordos László: Magyarország barlangjai. Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1984. 25., 223–226., 277., 297. old.
• Kordos László: A gerecsei barlangok ősgerinces kutatásának újabb eredményei (1970–1994). Limes, 1994. (7. évf.) 2. sz. 98. old.
• Kothencz János – Bodor Sándor: A Szabó József Geológiai Szakközépiskola barlangkutató csoportjának 1979. évi tevékenysége. MKBT Beszámoló, 1979. 186. old.
• Kothencz János – Juhász Márton: A Geológiai Szakközépiskola és a Vértes László Csoport kutatói sikeres feltárást hajtottak végre... MKBT Műsorfüzet, 1980. január–február. 11. old.
• Maróthy László: A környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter 7/1988. (X. 1.) KVM rendelete. Magyar Közlöny, 1988. október 1. (45. sz.) 1073. old.
• Nagy István: Az agrárminiszter 17/2021. (IV. 9.) AM rendelete a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről és hasznosításáról. Magyar Közlöny, 2021. április 9. (61. sz.) 2339. old.
• Neidenbach Ákos – Pusztay Sándor: Magyar hegyisport és turista enciklopédia. Budapest, 2005. 240. old.
• Nyerges Attila: Keselő-hegyi-barlang. In: Székely Kinga szerk.: Magyarország fokozottan védett barlangjai. Mezőgazda Kiadó, 2003. 315–316. old. ISBN 963-9358-96-7
• Persányi Miklós: A környezetvédelmi és vízügyi miniszter 3/2007. (I. 22.) KvVM rendelete a barlangok nyilvántartásáról, a barlangok látogatásának és kutatásának egyes feltételeiről, valamint a barlangok kiépítéséről szóló 13/1998. (V. 6.) KTM rendelet módosításáról. Magyar Közlöny, 2007. január 22. (6. sz.) 213. old.
• Polacsek Zsolt: Értesítjük a tagságot, hogy a Keselő-hegyi-barlang bejárása közben... MKBT Műsorfüzet, 1993. január–február. 5. old.
• Székely Kinga: A Karszt és Barlangban 1961-től 1985-ig megjelent cikkek bibliográfiája. Karszt és Barlang, 1986. 1. félév. 82. old.
• Székely Kinga: Új fokozottan védett barlangok. Karszt és Barlang, 1988. 2. félév. 119. old.
• Székely Kinga: A Gerecse-hegység barlangnyilvántartásának fejlődése. Limes, 1994. (7. évf.) 2. sz. 43. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Magyarország leghosszabb és legmélyebb barlangjai az 1987. december 31-i állapot szerint. Karszt és Barlang, 1987. 1–2. félév. 52., 54. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Eszterhás István – Juhász Márton – Kraus Sándor: The caves of Hungary. Karszt és Barlang, 1989. Special Issue. 18., 25., 29., 30. old.
• Takácsné Bolner Katalin – Juhász Márton – Kraus Sándor: Magyarország barlangjai. Karszt és Barlang, 1989. 1–2. félév. 52., 59. old.
• Takácsné Bolner Katalin: Genetikai és morfológiai megfigyelések a Gerecse-hegység termálkarsztos eredetű barlangjaiban. Limes, 1994. (7. évf.) 2. sz. 63–64., 66., 69., 70., 71. old.
• Terék Tibor: Jelentés a Szabó József Geológiai Szakközépiskola Barlangkutató Csoportjának 1980. évi munkájáról. MKBT Beszámoló, 1980. 196. old.
• Turi-Kovács Béla: A környezetvédelmi miniszter 13/2001. (V. 9.) KöM rendelete. Magyar Közlöny, 2001. május 9. (53. sz.) 3487. old.
• –: A Szabó József Geológiai Szakközépiskola Barlangkutató Csoportjának 1977. évi jelentése. MKBT Beszámoló, 1977. 254–255. old.

További információk

• Magyar Természetbarát Szövetség Barlang Bizottsága
• Országos Barlangnyilvántartás