Tőtös

Ez a szócikk a Bihar megyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Töttös (egyértelműsítő lap).

Tőtös (Groși)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Kisősi
Rang	falu
Községközpont	Kisősi
Irányítószám	417029
SIRUTA-kód	27267
Népesség
Népesség	865 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	5 [1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 02′ 43″, k. h. 22° 28′ 47″47.045247, 22.47965247.045247°N 22.479652°EKoordináták: é. sz. 47° 02′ 43″, k. h. 22° 28′ 47″47.045247, 22.47965247.045247°N 22.479652°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Tőtös falu Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Bihar megyében, a Réz-hegység alatt, Élesdtől keletre, Tinód és Kisősi között, a Sebes-Körös jobb partján fekvő település.

Története

Tőtös -ről írásbeli források csak az 1800-as évekből ismertek. Ekkor a gróf Batthyány családot írták a település birtokosának.

A 20. század elején Tőtös nagyobb birtokosaként gróf Zichy Ödön volt említve.

Fényes Elek 1851-ben a következőket írta a községről: "Oláh falu, Bihar vármegyében, a Sebes-Körös völgyében, az Élesdről Báródra vivő ország- és postaútban: 352 n.e. óhitű lakossal, s anyatemplommal, özv. gr. Haller Lászlónénak egy vendégfogadójával. Határában van belső szántó 20, külső urb. szántó 520, majorsági 4, szőlő 25, urb. szőlő 25, majors. erdő 2560 hold. Földje igen középszerű; sok gyümölcsös. Folyója a Sebes-Körös. Birja az egész helyet özv. Batthyáni Vinczéné. E határ szélén, Lokk felé ezelőtt egy jobbágy igen használható kova (tűzkő) bányát művelt, de jelenleg pusztán áll."

Borovszky Samu egy évszázaddal később, az 1900-as évek elején írta a településről: "…az élesdi járás egyik körjegyzősége, túlnyomóan gör. kath. vallású, oláh lakosokkal. Házainak száma 136, lakosaié 659. Postája, távírója és vasúti állomása Élesd…"

Tőtös a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye élesdi járásához tartozott.

Nevezetességek

• Görög kat. templom.

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Fényes Elek:Magyarország történeti földrajza

Jegyzetek