Almásfegyvernek

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Fegyvernek (egyértelműsítő lap)

Almásfegyvernek (Fegernic)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Bihar
Község	Alsótótfalu
Rang	falu
Községközpont	Alsótótfalu
Irányítószám	417524
SIRUTA-kód	31173
Népesség
Népesség	274 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	26[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	130 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 12′ 13″, k. h. 22° 07′ 43″47.203674, 22.12858147.203674°N 22.128581°EKoordináták: é. sz. 47° 12′ 13″, k. h. 22° 07′ 43″47.203674, 22.12858147.203674°N 22.128581°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Almásfegyvernek (Fegernic) település Romániában, Bihar megyében.

Fekvése

Az érmelléki síkság szélén Szalárdtól délkeletre, a Berettyóba ömlő Almás-patak bal partján fekvő település.

Története

Almásfegyvernek, Fegyvernek eredetileg királyi fegyvernökök lakhelye volt, innen származik neve is.

Árpád-kori település. Nevét 1213-ban Fegyvernuch ~ Fegyurenuch néven említette először oklevél, majd 1291–1294 között in v. Feguernuk néven volt említve. Neve a 13. századi püspöki tizedjegyzékben is szerepelt. Egykor Adorján-vár tartozéka volt. 1213-ban Oliverius ispán fiainak öröklött birtoka volt, melyen nevezettek úgy egyeztek meg, hogy Quid átadja Herbortnak.

1421-ben Feghwernek Csáky-birtok volt. Magyar lakosai mellé románok települtek.

A 19. század első felében még a gróf Csákyak uradalmához tartozott, de a 20. század elején már Kepes Ignác volt a birtokosa.

1851-ben Fényes Elek írta a településről:

A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Szalárdi járásához tartozott.

Népessége

• 1880-ban 386 lakosából 178 szlovák, 152 román, 45 magyar volt.
• 1910-ben 726 lakosából 278 magyar, 259 szlovák, 164 román és 25 cigány volt.
• 2002-ben 336 lakosa volt, melyből 256 román, 48 magyar, 62 szlovák volt.

Nevezetességek

• Görögkatolikus temploma a 19. század elején épült.

Jegyzetek

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.