Mircse
| Mércse (Мирча) | |
 | |
| Buszmegálló Mércsén | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Bercsényifalva-Kisberezna község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 16. század |
| Irányítószám | 89040 |
| Körzethívószám | (+380) 03135 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | |
| Népsűrűség | 119,68 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 209 m |
| Terület | 4,186 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 49′ 42″, k. h. 22° 28′ 02″48.828333333333, 22.46722222222248.828333°N 22.467222°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 42″, k. h. 22° 28′ 02″48.828333333333, 22.46722222222248.828333°N 22.467222°E | |
  Mércse Pozíció Kárpátalja térképén | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mércse témájú médiaállományokat. | |
Mircse[3] (más néven Mércse[4]) (ukránul: Мирча [Mircsa][4]) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Fekvése
az Ung völgyében, Nagybereznától délre,[3] Kisberezna és Bercsényifalva közt fekvő település.
Nevének eredete
Mircse neve talán személynévi eredetű. Nevét az 1903-as helységnévrendezéskor Mércse alakra módosították, de 1939-ben visszakapta eredeti nevét.[3]
Története
A település a 16. században keletkezett. Nevét az oklevelek 1543-ban említették először Mÿrche néven; 1550-ben Miirche, Mÿertze néven. 1696-ban Mércse, 1785-ben Mircse, 1800 körül Merse, 1851-ben Mircse, 1913-ban Mércse néven írták.[3]
A trianoni békeszerződés előtt Ung vármegye Nagybereznai járásához tartozott. 1910-ben 501 lakosából 4 magyar, 38 német, 19 szlovák, 439 ruszin és 1 egyéb anyanyelvű volt; vallását tekintve pedig 26 római katolikus, 439 görögkatolikus és 38 izraelita.[5]
Ezután Csehszlovákiához csatolták. 1939 és 1944 között ismét Magyarországhoz tartozott, majd a Szovjetunióhoz, 1991-től pedig Ukrajnához.
Népesség
| 1910 | 501 |
| 2001 | 674 |
A népesség anyanyelv szerinti megoszlása a teljes népesség %-ában (2001)[6]
ukrán (99,71%)
orosz (0,15%)
szlovák (0,15%)
Egyéb (−0,0099999999999937%)
Közlekedés
A települést érinti a Csap–Ungvár–Szambir–Lviv-vasútvonal.
Jegyzetek
- ↑ Központi Statisztikai Hivatal, https://library.hungaricana.hu/hu/view/NEDA_1910_01/
- ↑ 2001-es ukrajnai népszámlálás
- ↑ a b c d Sebestyén Zsolt. Kárpátalja helységnevei (pdf), lektorálta: Dr. Zopus András (magyar nyelven). ISBN 978-973-0-31294-2 (2020). Hozzáférés ideje: 2022. december 28.
- ↑ a b Molnár D. István: Névazonosító − Kárpátalja települései magyar és ukrán nyelven (magyar nyelven). Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola. (Hozzáférés: 2022. december 28.)
- ↑ (1912) „A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. Első rész. A népesség főbb adatai községek és népesebb puszták, telepek szerint.”. Magyar Statisztikai Közlemények Új sorozat (42. kötet), Kiadó: Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 28.)
- ↑ Table: 19A050501_02_021. Distribution of the population by native language, Zakarpatska oblast (1,2,3,4) (angol nyelven). All-Ukrainian Population Census. State Statistics Service of Ukraine, 2001. [2022. április 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. március 18.)
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Sebestyén Zsolt: Kárpátaljai helységnévmagyarázatok
- A történelmi Magyarország atlasza és adattára 1914 ISBN 963 85683 3 X
Kárpátalja-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
