Magasrév

Magasrév (Vysoká nad Uhom)
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Nagymihályi
Rang	község
Első írásos említés	1214
Polgármester	Ján Hrešan
Irányítószám	072 14
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	MI
Népesség
Teljes népesség	786 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	106 m
Terület	15,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 37′ 40″, k. h. 22° 05′ 30″48.6278, 22.091748.627800°N 22.091700°EKoordináták: é. sz. 48° 37′ 40″, k. h. 22° 05′ 30″48.6278, 22.091748.627800°N 22.091700°E
Magasrév weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Magasrév (1899-ig Viszoka, szlovákul: Vysoká nad Uhom) község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.

Fekvése

Nagykapostól 9 km-re északra, az Ung partján fekszik.

Története

1214-ben említik először és a 20. századig a leleszi prépostság birtoka volt. Az 1214-ben kiadott oklevélben II. Endre megerősíti a premontrei rend leleszi Szent Kereszt kolostorát birtokaiban. Az oklevél a települést „Vyzaka” alakban említi. A későbbi századok során „Vyzaka”, „Wyzoka”, „Viszoka”, „Wiszoka” és „Wysoká” alakban szerepelt az írott forrásokban.

A 14. században a település egy részét a Drugeth család szerezte meg. A 15. század közepén a szomszédos Pálóc nemeseinek voltak itt birtokaik. 1459-ben 17 adózó portát számláltak a faluban, mely 90-108 lakost jelent. A 16. század második felében kálnási és más nemesek is rendelkeztek birtokokkal a községben. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcstermesztéssel, méhészkedéssel, valamint kézművességgel, főként szabómesterséggel foglalkoztak. A 16. században a reformáció hatására lakói áttértek az új hitre, de később visszatértek a katolikus vallásra. A század utolsó harmadában a lakosság száma emelkedett. 1599-ben már malma és 30 lakóháza volt, mellyel a nagyobb falvak közé számított.

A 17. században többször pusztították hadak a települést. A török betörései és a Habsburg ellenes felkelések harcai miatt szenvedett sokat a község. A járványok sem kímélték meg a lakosságot, különösen az 1709 és 1710-es években pusztító pestis szedett sok áldozatot. Ennek következtében 1715-ben mindössze hét jobbágy és egy zsellér háztartást számláltak a faluban, mely mintegy 40-80 lakost jelentett. Közülük hat szlovák és kettő magyar volt. Anyakönyveit 1730-tól vezetik. Az első katonai felmérés térképén – mely 1782-ben készült – a község „Viszoka” néven szerepel.^[2]

A 18. század végén, 1799-ben Vályi András így ír róla: „VISZOKA. Tót falu Ungvár Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai többfélék, fekszik Pálótzhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja jeles.”^[3]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viszoka, Ung vgye, magyar-orosz-tót f. Palóczhoz keletre 1/2 órányira: 331 romai, 275 gör. kath., 182 ref., 6 zsidó lak. Van elég termékeny földe, s az Ungh mentiben szép erdeje. Ut. p. Unghvár. Emlitendő, hogy itt egy igen nagy tó kiszárittatott, s helyén most szép buza terem. Birja a leleszi prépost.”^[4]

1920-ig Ung vármegye Nagykaposi járásához tartozott.

Népesség

1910-ben 1175-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 906 lakosából 895 szlovák volt.^[5]

2011-ben 817 lakosából 803 szlovák volt.

Neves személyek

• Itt született 1928-ban Anna Kolesárová szlovák római katolikus vértanú. 2018. szeptember 1-jén boldoggá avatták.
• Itt született 1939-ben Vladimír Popovič szlovák festő, képzőművész, professzor.

Nevezetességei

• A Hétfájdalmú Szűzanya tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1825-26-ban épült, klasszicista stílusú.
• A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt, görögkatolikus temploma a 19. század második negyedében épült, klasszicista stílusú.
• Református temploma 1912-ben épült, neoklasszicista stílusú.

Jegyzetek

További információk

• Hivatalos oldal
• Községinfó
• Magasrév Szlovákia térképén
• Travelatlas.sk
• E-obce.sk