Galsa

Ez a szócikk a romániai Galsáról szól. Hasonló címmel lásd még: Galsa (egyértelműsítő lap).

Galsa (Galșa)
A galsai ortodox templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Világos
Rang	falu
Községközpont	Világos
Irányítószám	317341
SIRUTA-kód	12386
Népesség
Népesség	2206 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	122 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 17′ 17″, k. h. 21° 39′ 05″46.288101, 21.65134246.288101°N 21.651342°EKoordináták: é. sz. 46° 17′ 17″, k. h. 21° 39′ 05″46.288101, 21.65134246.288101°N 21.651342°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Galsa (románul: Galșa, németül: Galscha) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése

Aradtól 30 km-re északkeletre, az Aradi-hegyalján fekszik. Összeépült Világossal.

Nevének eredete

Neve szláv eredetű személynévből ered, vö. cseh Holiše, lengyel Golisza. Első említései: Golosa (1202–1203), Gsossa és Galsa (1332–1337).

Története

A kezdetektől szőlőművelő falu volt. 1439-ben mezővárosnak írták.

1720-ban ötven család lakta. 1732-ben a kamara németekkel telepítette. Mivel a 19. századig folyamatosan költöztek be németek Ószentannáról és Újszentannáról, német nyelvjárása azokéhoz vált hasonlóvá. Magyar lakói szórványosan települtek be.

1784-ben több erdélyi nemes idemenekült a Horea–Cloșca-féle parasztfelkelés elől, de november 8-án a Ioan Lucaciu vezette Körös vidéki felkelők felgyújtották. 1835-ben román népét áttérítették a görögkatolikus egyházba, de 1847-ben vagy kevéssel azelőtt visszatértek ortodoxnak.^[2]

1848 nyarán Gheorghe Popát választották országgyűlési képviselőjévé. Október 10-én lakossága részt vesz a környéken kitört felkelésben. Október 24-én kivégezték Popa apját, mert a Gál László vezette honvédek érkezésekor félreverte a harangokat.

Az 1880-as években gránitot kezdek bányászni, de az alsó rétegek gyenge minősége miatt felhagytak vele. Szőlőültetvényei 1835-ben ötszáz kataszteri holdat tettek ki, legnépszerűbb fajtái régen és ma is a magyarádi mustos, a királyleányka és az olaszrizling.^[3] 1891. június 18–19-én hatvan, a filoxéra által tönkretett gazda és napszámos elfoglalta a községházát. A kiérkezett két századnyi katona tizennyolc főt letartóztatott.^[4]

Két kőfejtőjéből az 1900-as években évente átlagosan hat-nyolcezer köbméter dolomitot termeltek ki.^[5]

Népessége

• 1900-ban 2269 lakójából 1485 volt román, 508 magyar és 263 német anyanyelvű; 1292 ortodox, 722 római katolikus, 200 görögkatolikus, 26 református és 23 zsidó vallású.
• 2002-ben 2174 lakójából 1822 volt román, 152 magyar, 139 cigány és 57 német nemzetiségű; 1761 ortodox, 210 római katolikus, 127 pünkösdista és 58 baptista vallású.

Látnivalók

• Ortodox temploma 1749-ben, a római katolikus 1906-ban épült. Az ortodox templom barokk ikonosztázát 1769–1770-ben Stefan Tenecki festette.
• 18. századi barokk kastély, klasszicista elemekkel.

Gazdaság

• Szőlőtermesztés.
• Mészkőbánya.

Híres emberek

• Itt született 1824-ben Gheorghe Popa Arad vármegyei főispán (1864–1867).
• Itt született 1861-ben Neogrády Antal, festőművész, (1861-1942)

Jegyzetek

Források

• Gaál Jenő: Aradvármegye és Arad szabad királyi város közgazdasági, közigazgatási és közművelődési állapotának leírása. Arad, 1898

Külső hivatkozások

• Német nyelvű cikk a faluról
• A falu a "www.virtualarad.net" honlapon (románul)

Képek

• 
  A római katolikus templom, háttérben az ortodox templommal
• 
  Általános iskola

Kapcsolódó szócikkek

• Arad-Hegyaljai Motorosított Vasút