Dézna

Dézna (Dezna)
A település látképe a várhegyről
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Község	Dézna
Rang	községközpont
Irányítószám	317110
SIRUTA-kód	10658
Népesség
Népesség	632 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	< 3 (2011)[1]
Népsűrűség	7,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	205 m
Terület	83,50 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 24′, k. h. 22° 15′46.4, 22.2546.400000°N 22.250000°EKoordináták: é. sz. 46° 24′, k. h. 22° 15′46.4, 22.2546.400000°N 22.250000°E
Dézna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dézna témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dézna (románul Dezna) falu Romániában, Arad megyében.

Fekvése

Borossebestől 10 km-re északkeletre, a Béli-hegység lábánál fekszik.

Nevének eredete

Neve a szláv desna (= jobb oldali folyó) főnévből származik.

Története

Várát, illetve várnagyát 1318-ban Deznye, 1340-ben Dezne, 1619-ben Deszni, magát a települést 1601-ben Dezna, 1619-ben Deszny, 1808-ban Deszna alakban említik. A vár 1317-től Zaránd vármegyei királyi vár és uradalmi központ volt, 1387 és 1552 között a Losonczy család birtoka. 1566-tól, Borosjenő eleste után végvár, majd 1574 és 1596 között török kézen volt. Őrsége 1658-ban feladta a törököknek, majd az 1693-as császári ostromkor rommá vált. Az alatta fekvő település a 17–19. században mezőváros. 1732-ben Rajnald modenai herceg birtokába került. Környékén a 18. században már folyt vasérckitermelés. Az ortodox egyház iskoláját 1789-ben alapították, a század végén Vályi András román lakosságúnak írta.^[2] 1802-től a Török, majd a Wenckheim családé lett. 1828-ban 758 lakosa volt. 1833-ban évi három országos vásár tartására nyert szabadalmat, amelyeken főként sertést és ökröt árultak. Az 1840-es évek elején egy angol cég öntödét és vashámorokat létesített Restyirátán, a Béli-hegységben, Zúgó felett három kilométerre. A hámorok mellé magyarokat és felvidéki szlovákokat telepítettek, de a faluból is sokan jártak fel dolgozni. A hámorok termékeit többek között Arad, Szeged, Nagyvárad, Kolozsvár és Marosvásárhely piacain értékesítették. A munkástelep mellé Török József magyar nyelvű, római katolikus iskolát létesített. 1848–49-ben ágyúgolyókat öntöttek itt. 1882–85-ben 64–83, német és román munkás dolgozott a vasgyárban. A 19. század végén évi 560 tonna nyersvasat termelt.^[3] 1900-ban felszámolták. Az itteni várkertből terjedt el a sikulai alma. Ebből és a nagy területen termő szilvából pálinkát főztek. A Wenckheim-birtokon működött az akkori Magyarország egyik első modern halgazdasága. A falu fölött, a patak mentén ma is vannak halastavak, mellettük halvendéglő üzemel. A faluban neuromotoros rehabilitációs intézet működik.

1880-ban 1048 lakosából 773 volt román, 161 magyar, 54 szlovák, 12 német és 48 egyéb anyanyelvű; 753 ortodox, 246 római katolikus, 21 zsidó és 20 evangélikus vallású volt.

2002-ben 910 lakosából 895 volt román nemzetiségű; 792 ortodox, 71 baptista és 37 pünkösdi vallású.

Látnivalók

• A felette emelkedő 389 m magas hegyen Dézna (a középkorban Desznye) várának romjai.
• Az egykori Restyirátán egy 1861-ben épült, akkor tizenegy méter magas olvasztókemence romjai.
• A 19. század első felében épült klasszicista Wenckheim-kastély gyermeküdülőként működik.
• Ortodox temploma a 18. században épült. A helyi szájhagyomány szerint egy korábbi katolikus templom állt a helyén.^[4]
• A Wenckheim család kriptája a Zúgó völgyében, növényzettel sűrűn benőve. 1861-ben épült, a második világháború idején mind a harminc fülkéjét kirabolták.^[5]

Jegyzetek

Források

• Márki Sándor: Dézna és vidéke. Földrajzi Közlemények 1887
• www.welcometoromania.ro (magyarul)
• Virtuális Dézna (románul)
• www.wenckheim.hu (magyarul)
• Dézna vára (történet, leírás, képek)^{[halott link]} (magyarul)
• Czárán Gyula: A déznai várhegy

Képek

• 
  Várának makettje a dinnyési Várparkban
•