Zelliger Vilmos

Zelliger Vilmos

Született	1862. május 26. Zohor
Elhunyt	1931. december 8. (69 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Foglalkozása	bölcseleti doktor, katolikus segédlelkész, plébános
Sírhelye	Farkasréti temető (29-1-38)^[1]^[2]
Sablon • Wikidata • Segítség

Zelliger Vilmos (Guilelmus; Zohor (Pozsony megye), 1862. május 27.^[3] – Budapest, 1931. december 8.) bölcseleti doktor, katolikus segédlelkész, plébános.

Családja

Zelliger József kántortanító, később nagyszombati tanítóképző intézeti igazgató és Schilhanek Katalin fia. Zelliger Alajos, Zelliger Arnold, Zoltay Ágoston^[4] és Zelliger Aurelia Anastasia Regina^[5] bátyja.

Élete

A gimnáziumot Besztercebányán és Nagyszombatban végezte, egy évig a budapesti egyetemen a bölcseleti tanfolyamot hallgatta, miközben gyorsírási tanári oklevelet nyert. Növendékpapnak fölvétetvén, a teológiát Esztergomban végezte. Pappá szentelték 1884. szeptember 29-én. Már mint szerpap fővárosi hitoktatóvá lett. 1887. szeptember 1-jén Budapest-Terézvárosi segédlelkésszé neveztetett ki. A fővárosi hitoktatók értekezletének jegyzője és pápai káplán volt. 1892 és 1895 között a VI. kerületi állami főreáliskola hittanáraként működött. 1892. március 12-én a Szent István Társulat kebelében működő tankönyvbíráló bizottság tagja, 1893. október 28-tól kánonjogdoktor volt, 1896-ben kiküldték a népiskolai hittani tanterv revíziójára. 1915-ben Budapest–Krisztinavárosban lett plébános, 1922-ben paradicsomvölgyi címzetes apát, 1926-ban pápai prelátus. A Szent István Társulat tudományos és irodalmi osztályának, majd 1915-ben az intézmény I. osztályú tagja lett. 1925–30-ben tagja volt a budapesti törvényhatósági bizottságnak.

Írásai

1888 júniusától óta a Népnevelő tanügyi hetilapnak főmunkatársa, 1892 szeptemberétől óta felelős szerkesztője volt. A Pallas Nagy Lexikonában a görög egyházat illető cikkeket irta. Számos cikket, értekezést, könyvbírálatot közölt Boldogfalvi, Mester sat. nevek alatt különböző lapokban és folyóiratokban. A katholikus Hitoktatásban számos bibl. és katech. mintaleckéje jelent meg és a lapban kifejtett tevékenységeért pályadíjjal tüntették ki. Írt a Nagyszombati Hetilapba (1880); a Népiskolai Tanügyi Figyelőbe (1881), a Népnevelőbe (1884. 1887), a Religióba (1887 Miképen segíthetik elő az egyházi férfiak a kath. sajtó terjedését és emelhetik belső tartalmát?), a Függetlenségbe (1887. 222. sz. A zsidókérdés megoldása, 259. sz. A herczegprimási könyvtár), a kath. Hitoktatásba (1888. szept. okt.), a Ker. Magyarországba (1889. 33. sz. A zsidók története az iskolában) és a Magyar Államba sat.

Művei

Pozsonymegye tantestülete IX., 1880. jún. 7. 8. Pozsonyban tartott nagygyűlés beszédjei és határozatai. Nagyszombat, 1880
Királyi kegyelet nemzetünk nagyjai iránt... Bpest, év n. (Többekkel. A fővárosban emelt tíz szobor emlékére, arczképekkel.)
A kath. hit- és erkölcstan tananyag beosztása a székes-főváros elemi és polgári iskoláiban... Bpest. 1897 (többekkel)
Üdvösség útja . . . Oktató és imádságos könyv felnőttebb r. kath. leányok számára. Bpest, 1899 (Papanek Ferenczczel)
A titokteljes asszony. (16 májusi szentbeszéd). Idegen kútfőkböl. Bpest, 1902
Májusi virágok. Tizenhat szent beszéd. Idegen kútfők után. Bpest, 1903
Máriaképek. (Tizenhat májusi szent beszéd. Idegen kútfők után. Bpest, 1904
Máriaünnepek. (Tizenhat májusi szent beszéd.) Idegen Kútfőkből összeállította. Bpest, 1906
Földrajz polg. leányiskolák I. osztálya számára. I. kötet Magyarország. Írta Schultz Imre. Az új püspöki tanterv alapján átdolgozta. Számos szövegképpel Harmadik kiadás. Bpest. 1909

Álnevei

Boldogfalvi, Falvi és B-i. (A Magyar Államban, Új Magyar Sionban, Függetlenségben sat.)

Források

Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIV. (Telgárti–Zsutai). Budapest: Hornyánszky. 1914.
Magyar Katolikus Lexikon. Főszerk. Diós István. Szerk. Viczián János. Bp., Szent István Társulat, 1993–
Bokor József (szerk.). Zelliger, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X

További információk

Beke Margit: Az esztergomi (esztergom-budapesti) főegyházmegye papsága 1892-2006. Bp., Szent István Társulat, 2008
Az új városháza. A főváros főtisztviselőinek és a törvényhatósági bizottság tagjainak életrajza, a főváros hivatalainak, intézményeinek és üzemeinek ismertetése. Az 1931-37. évi törvényhatóság. Szerk. Weichert Béla. Bp., 1931
Zelliger Alajos: Egyházi írók csarnoka. Esztergom főegyházmegyei papság irodalmi munkássága. Nagyszombat, Szerző, IV, 1893