Wolfenbüttel

Wolfenbüttel
Wolfenbüttel címere Wolfenbüttel zászlaja
Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Alsó-Szászország
Kerület	Wolfenbüttel
Járás	Wolfenbüttel (1941–)
Polgármester	Thomas Pink (CDU)
Irányítószám	38300 38302 38304
Körzethívószám	05331
Rendszám	WF
Testvérvárosok	Lista Sèvres Kenosha Szatmárnémeti Kamienna Góra Rhondda Cynon Taf
Népesség
Teljes népesség	52 681 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség	686 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	77 m
Terület	78,46 km²
Időzóna	CET, UTC+1
é. sz. 52° 09′ 44″, k. h. 10° 32′ 13″52.162222222222, 10.53694444444452.162222°N 10.536944°EKoordináták: é. sz. 52° 09′ 44″, k. h. 10° 32′ 13″52.162222222222, 10.53694444444452.162222°N 10.536944°E
Wolfenbüttel Pozíció Alsó-Szászország térképén
Elhelyezkedése Alsó-Szászország térképén
Wolfenbüttel weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfenbüttel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wolfenbüttel város Németországban, Alsó-Szászországban az Oker folyó mellett, a braunschweigi evangélikus egyházkerület püspöki székhelye.

Fekvése

Wolfenbüttel Alsó-Szászország délkeleti részén fekszik a Harz-hegység és a Lüneburger Heide között. A város 12 km-re délre van Braunschweigtól, körülbelül 60 km-re dél-délkeletre a tartományi székhely Hannovertől és közvetlenül Salzgitter mellett kelet-északkeletre. További városok a környéken Bad Harzburg, Goslar, Hildesheim, Peine és Wolfsburg.

A várost átszeli az Oker egy szakasza, amelybe a déli Halchter városrészben a keletről érkező Altenau torkollik. A várostól délre található az Oderwald, keletre a Naturpark Elm-Lappwald, délkeletre az Asse hegyvonulat és az Ösel hegy. Valamivel távolabb, délnyugati irányban fekszik a Salzgitter-hegység. A várost északról a Lechlumer Holz és Atzumer Busch erdők határolják.

Története

A várost feltételezhetően a 10. század körül alapították, amikor egy Wulferus nevű telepesnek gázlója volt az Oker mocsaras lapályán. Az átkelési lehetőség vonzotta ide az első letelepedőket. A Rajna és Elba közötti forgalmas kereskedelmi és katonai útvonalon jött létre a Wulferisbuttle település. Az út a szomszédos Braunschweigon, a halberstadti és hildesheimi püspökségen át Lipcsébe vezetett.

Az első írásos említés 1118-ban W[u]lferesbutle néven maradt fenn. Ebben az időben Wolfenbütteli Widekind erődítményt épített a településen. A vár védelmet nyújtott az utazóknak és a kereskedőknek a bizonytalan időkben. A wolfenbütteli vár volt az alapja a mai városnak.

1283-ban I. Henrik herceg székhelyévé tette és tovább erődítette Wolfenbüttelt. 1430 körül Wolfenbüttel a braunschweig-lüneburgi hercegek állandó székhelyévé lett,^[2] amelyet 1542-ben a schmalkaldeni liga csapatai dúltak fel. A betörés után Julius herceg alatt megerősítették a gátkaput és felépítették keleten az új Heinrichstadtot. 1567-ben épült meg a Heinrich-előváros mellett a Julius-előváros, az egykori rakodóhely. Ezt az elővárost kereskedelmi településnek tervezték, amely hercegi privilégiumával Braunschweigot próbálta megelőzni. II. Ágost herceg alatt 1652-ben épült meg a gátkapu nyugati oldalán Auguststadt, a kézműves- és katonai település.

1753-ig Wolfenbüttel a Braunschweig-Wolfenbütteli Hercegség székhelye volt. Itt tevékenykedett 1690 és 1716 között Gottfried Wilhelm Leibniz, illetve 1770 és 1781 között Gotthold Ephraim Lessing, aki a hercegi könyvtár könyvtárosaként itt írta meg a Bölcs Náthánt. A 17. század elején Michael Praetorius zeneszerző volt az udvari karmester.

Lakossága

Wolfenbüttel hozzávetőleg 54 000 állandó és további 2000 ideiglenes lakossal rendelkezik.

Az Alsó-Szászországi Statisztikai Hivatal adatai; a nyilvántartás december 31-i állapotot tükröz.^[3]

Közigazgatás

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Kultúra és látnivalók

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Gazdaság és infrastruktúra

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Oktatás és tudomány

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Híres emberek

Itt születtek

• 1724: Johann Julius Walbaum, orvos, természettudós
• 1739: Anna Amalie von Sachsen-Weimar-Eisenach hercegnő, zeneszerző
• 1757: Karoline Ludecus írónő
• 1763: Wilckens Henrik Dávid erdészprofesszor
• 1774: Carl Brandan Mollweide matematikus, csillagász
• 1813: Theodor Engelbrecht orvos, pomológus
• 1851: Victor Ehrenberg jogtudós
• 1872: Karl Steinacker művészettörténész
• 1875: Karl Bergwitz fizikus
• 1884: Kurt Meyer-Rotermund író, költő
• 1890: Georg Scholz festő
• 1890: August Fink művészettörténész
• 1943: Maina-Miriam Munsky festőnő
• 1961: Anna Susanne Jahn festőnő

Itt tevékenykedtek

• Anton Wilhelm Amo filozófus, jogtudós
• Emil Berliner a hanglemez feltalálója
• Gottlieb Bertrandíró
• Julius Elster fizikus
• Paul Francke (1537-1610) hercegi építőmester
• Hans Friedrich Geitel (1855-1923) fizikus
• Martin Gosky (kb. 1586-1656) orvos, költő
• Otto von Heinemann (1824-1904) történész
• Isaak Markus Jost történész
• Erhart Kästner író
• Heinrich Andreas Koch (1707-1766) jogász, helytörténész
• Hermann Korb hercegi építőmester
• Gotthold Ephraim Lessing (1729-1781) író
• Johann Balthasar Lauterbach matematikus, építész
• Gottfried Wilhelm Leibniz természettudós
• Karl Friedrich Hieronymus Freiherr von Münchhausen
• Rudolf August Nolte (1703-1752) jogász, helytörténész
• Georg Österreich zeneszerző
• Michael Praetorius (1571-1621) zeneszerző
• Wilhelm Raabe (1831-1910) író
• Johannes Reiske (1641-1701) történész
• Johann Rosenmüller (1619-1684) zeneszerző
• Karl Schaper festő, szobrász
• Justus Georg Schottelius költő
• Georg Caspar Schürmann udvari karmester, zeneszerző, énekes
• Johann Gottfried Schwanberger udvari karmester, zeneszerző, zongoravirtuóz
• Julius Adolph von Söhne a második legrégebbi német újság (Aviso, Relation oder Zeitung) kiadója
• Johann Theile udvari karmester, zeneszerző
• Christian Friedrich Weichmann (1698-1770) jogász, költő
• Leopold Zunz hittudós

Testvérvárosai

• Sèvres, Franciaország (1958)
• Kenosha, Egyesült Államok (1969)
• Szatmárnémeti, Románia (1970)
• Kamienna Góra, Lengyelország (2001)

Jegyzetek

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Wolfenbüttel témájú médiaállományokat.