Wilhelm Grimm

Wilhelm Grimm
Wilhelm Grimm
Született	Wilhelm Karl Grimm 1786. február 24. Hanau
Elhunyt	1859. december 16. Berlin
Állampolgársága	Hessen-Kassel Tartománygrófság[1] porosz
Házastársa	Dorothea Grimm[2]
Gyermekei	Herman Grimm
Szülei	Dorothea Grimm Philipp Grimm
Foglalkozása	lexikográfus antropológus könyvtáros író jogkönyvtáros gyermekkönyvíró neveléstudós nyelvész irodalomtudós germanista jogász egyetemi oktató mitográfus mesegyűjtő filológus
Tisztsége	a frankfurti nemzetgyűlés tagja
Iskolái	Marburgi Egyetem Humboldt Egyetem
Sírhelye	Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin
Wilhelm Grimm aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilhelm Grimm témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Wilhelm Carl Grimm (Hanau, 1786. február 24. – Berlin, 1859. december 16.) német író, irodalom- és nyelvtudós, monda- és mesegyűjtő. Jacob Grimm öccse, felesége Dorothea.

Élete

Élete nagyobb részét bátyja mellett töltötte. 1814-ben könyvtári titkár lett Kasselben, ahol 1825-ben megnősült. 1829-ben bátyjával Göttingenbe ment és 1837-ben ő is osztozott annak sorsában, azután együtt éltek Kasselben. 1841-ben a berlini akadémia tagjává választotta. Grimm búvárlatainak tárgyát különösen a középkori német költészet képezte. Főműve a Die deutsche Heldensage melynek alapját már az Altdeutsche Wälder című munkáiban vetette meg. Kisebb dolgozatait Gustav Hinrichs adta ki (Berlin, 1881-86, 4 kötet, az első kötetben rövid önéletírás van).

Művei

• Altdänische heldenlieder, Balladen u. Märchen, fordítás (Heidelberg, 1811)
• Über deutsche Runen (Göttingen, 1821)
• Grave Rudolf (uo. 1828, 2. kiad. 1844)
• Hildebrandslied (uo. 1830)
• Freidank (uo. 1834, 2. kiad. 1860)
• Rosengarten (uo. 1836)
• Rolandslied (uo. 1838)
• Werner vom Niederehein (uo. 1839)
• Goldene Schmiede (Berlin, 1840)
• Athis und Prophilias (uo. 1846)
• Silvester Konrad von Würzburgtól (Göttingen, 1841)
• Exhortatio ad plebem christianam. Glossae Cassellanae (Berlin, 1848)
• Altdeutsche Gespräche (uo. 1851)
• Die deutsche Heldensage (Göttingen, 1829, 2. kiad. Berlin, 1867; 3. kiad. Gütersloh, 1890)
• Zur Geschichte des Reims (Berlin, 1852)
• Über deutsche Runen (Göttingen, 1821)
• Über Freidank (Berlin, 1840)

Fontosabb magyar szövegkiadások

• Gyermek- és családi mesék; ford., utószó Adamik Lajos és Márton László; Magvető, Budapest, 1989
• Jacob és Wilhelm Grimm összes meséi; ford., utószó Adamik Lajos és Márton László; Merényi, Budapest, 1998
• Német mondák; ford. Adamik Lajos, Márton László; Kalligram, Pozsony, 2009
• Az oroszlán és a béka. Ismeretlen Grimm-mesék; ford. Adamik Lajos, Márton László; Kalligram, Budapest, 2016

Galéria

• 
  Wilhelm Grimm
• 
  Jacob Grimm
• 
  Wilhelm és Jacob Grimm sírja

Jegyzetek

Források

• Bokor József (szerk.). Grimm, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X