VAr (mértékegység)

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2023 januárjából)

Ez a szócikk a mértékegységről szól. Hasonló címmel lásd még: Var (egyértelműsítő lap).

A var (volt-amper-reaktív) egy SI-rendszeren kívüli mértékegység, mellyel a meddő energia (kapacitív vagy induktív reaktancia) teljesítményét mérik.

A meddő teljesítmény jele Q, értéke ${\displaystyle Q=U\times I\times \sin \varphi }$,

Háromfázisú hálózatban ${\displaystyle Q={\sqrt {3}}\times U\times I\times \sin \varphi }$,

ahol

${\displaystyle U}$: feszültség

${\displaystyle I}$: áram

${\displaystyle \varphi }$: fázisszögeltérés a feszültség és az áram között

A mértékegység műszaki jelentése

Minden váltóáramú hálózatban, ahol nem csak ohmos fogyasztók vannak, tapasztalható az a jelenség, hogy a feszültség változásához képest előbb vagy később kezd el áram folyni (hullámaik között fáziseltolódás tapasztalható), induktív (késik a feszültséghez képest) vagy ritkábban kapacitív (siet a feszültséghez képest) okokból. Ez az áram a várhatónál jobban terheli például a vezetékeket, és mivel ez jelentős (akár 50%-os) értéket is elérhet, a vezeték méretezésénél figyelembe kell venni. Az induktív hatást például beiktatott kapacitív fogyasztókkal szükséges mérsékelni.