Tordatúr

Tordatúr (Tureni)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Kolozs
Község	Tordatúr
Rang	községközpont
Irányítószám	407560
SIRUTA-kód	59773
Népesség
Népesség	946 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	460 (2011)[1]
Népsűrűség	12,78 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	513 m
Terület	74 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 37′ 23″, k. h. 23° 42′ 12″46.6231, 23.703446.623100°N 23.703400°EKoordináták: é. sz. 46° 37′ 23″, k. h. 23° 42′ 12″46.6231, 23.703446.623100°N 23.703400°E
Tordatúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tordatúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tordatúr, 1911-ig Túr (románul Tureni, korábban Tur) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Fekvése

Kolozsvártól 15 km-re délkeletre, Tordától 9 km-re északnyugatra, az A3-as autópálya mellett fekszik.

Nevének eredete

A Túri-patak nevét először ugyan csak 1865-ben említették, mégis valószínű, hogy a falu a víznévről kapta a nevét. Ebben az esetben azonos eredetű lehet a Túr folyó nevével. Előtagja onnan származik, hogy Torda vármegyéhez tartozott és már a helységnévrendezés előtt is használták. Az első írásos adat 1276-ból való a névre (Thur).

Története

A középkorban magyar lakosságú falu volt. A határában feküdt a később elpusztult Tadek (először 1270), Tonkháza (1356), Setétberek (1366), Hunyad (1424) és Baromlak (1444) falu. Az önálló Erdélyi Fejedelemség korában jelentős kisnemesi közösség lakta. Római katolikus plébániája 1827-ben alakult. Torda, 1876 és 1919 között Torda-Aranyos vármegyéhez tartozott.

Három falurésze: a délkeleti, a hasadék menti domboldalakon elterülő Doszuj, az Országútja vagy Felszeg és keleten a Szityija vagy Alszeg.

A hasadék északi bejáratánál 1952 és 1994 között mészkőbánya üzemelt.

Népessége

• 1850-ben 1016 lakosból 488 volt román, 462 magyar és 55 cigány nemzetiségű; 533 görögkatolikus, 202 református, 174 unitárius és 98 római katolikus vallású.
• 1900-ban 1134 lakosából 637 volt magyar és 497 román anyanyelvű; 508 görögkatolikus, 260 református, 236 unitárius, 109 római katolikus és 14 zsidó vallású. A lakosság 35%-a tudott írni-olvasni, a román anyanyelvűek 54%-a beszélt magyarul.
• 2002-ben 1027 lakosából 530 volt román és 497 magyar anyanyelvű; 491 ortodox, 224 református, 183 unitárius, 82 római katolikus és 27 baptista vallású.
• 2011-ben 929 lakosából 459 volt magyar, 437 román anyanyelvű.^[2]

Látnivalók

• A falu határában van a Túri-hasadék vadregényes sziklaszurdoka.
• Református temploma 1727-ben épült, az 1970-es években Debreczeni László vezetésével újították fel.
• Az unitárius templomot 1831-ben, tornyát 1906-ban építették. Korábban középkori plébániatemplomát is az unitáriusok birtokolták.
• Római katolikus temploma 1842-ben épült és legutóbb a 2000-es években újították. Itt őrzik Erdély legrégibb Madonna-szobrát, amely a 14. században készült.

Híres emberek

• Itt született 1869. december 6-án Józan Miklós unitárius püspök, költő, műfordító.
• Itt született 1889. december 31-én Finta Gerő költő, műfordító, Finta József építész édesapja.
• Itt született 1893. június 4-én Kovács Gyula altábornagy, a Magyar 2. hadsereg vezérkari főnöke.

Jegyzetek

• Czárán Gyula: Túr és a Túri hasadék. Erdély, 1906, 13–21. o.
• Tibád Levente: Tordatúr helynevei. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények, 1972, 2. sz.

Külső hivatkozások

• Orbán Balázs: Torda város és környéke
• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  

Képek

• 
  Unitárius templom
• 
  Római katolikus templom