Temminck-partfutó

Temminck-partfutó
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 25 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Alrend: Scolapaci
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Alcsalád: Arenariinae
Nem: Calidris
Faj: C. temminckii
Tudományos név
Calidris temminckii
(Leisler, 1812)
Elterjedés
A Temminck-partfutó elterjedési területe   költőhely (nyáron)   költözési útvonal   telelőhely
A Temminck-partfutó elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  költözési útvonal
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Temminck-partfutó témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Temminck-partfutó témájú médiaállományokat és Temminck-partfutó témájú kategóriát.

A Temminck-partfutó (Calidris temminckii) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése

A fajt Johann Philipp Achilles Leisler német természettudós írta le 1812-ben, a Tringa nembe Tringa Temminckii néven.[3] Egyes rendszertani munkák az Ereunetes nembe sorolják Ereunetes temminckii néven. Magyar és tudományos faji nevét Coenraad Jacob Temminck holland zoológusról kapta.

Előfordulása

Skandináviában, Skóciában és Ázsia északi részén fészkel. Ősszel délre vonul, eljut Afrika közepéig. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]

Kárpát-medencei előfordulása

Magyarországon rendszeres vendég, április-május és július-szeptember hónapokban.[5]

Megjelenése

Testhossza 13–15 centiméter, szárnyfesztávolsága 34–37 centiméteres, testtömege 15–36 gramm.[5] Háta és melle hamuszürke, lába feketés-barna, a fiataloké sárgásszürke.

Életmódja

Rovarokat, férgeket, rákokat és puhatestűeket keresgél a vízparton.[5]

Szaporodása

Fészkét júniusban, víz közelébe az alacsony növényzet közé rejti. Fészekalja 4 tojásból áll, melyen 21–22 napig kotlik. A fiókák 15–18 nap múlva tudnak repülni.[5]

Fészke, tojásaival

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma nagy. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[4] Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 25 000 forint.[5]

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. július 24.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. július 24.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2022. július 24.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. július 24.)
  5. a b c d e Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. (Hozzáférés: 2022. július 24.)

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2017. március 12.)
  • Az MME Monitoring Központjának adatlapja. (Hozzáférés: 2017. március 12.)

További információk

  • Képek az interneten a fajról
  • Internet Bird Collection - videók a fajról
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap