Tartozék (jog)

Dologi jog A polgári jog sorozat része

Dolgok
ingók · ingatlan · alkotórész · gyümölcs · tartozék · vagyon · épület · dologösszesség
Tulajdonjog
köztulajdon · rendelkezési jog · szomszédjogok · túlépítés · elidegenítési és terhelési tilalom · kisajátítás · elbirtoklás · dologegyesülés · találás · átruházás · gazdátlan javak elsajátítása · ingatlan-nyilvántartás · beépítés · ráépítés · tulajdonjog megszűnése
Közös tulajdon
közös háztartásokban élők tulajdonközössége · közös udvar · erdőbirtokossági társulás · hegyközség · társasház
Tulajdonjog védelme
jogos önhatalom · tulajdoni per · A tulajdonjog háborítlanságát védő per · igényper · ingatlan-nyilvántartási igény · állami tulajdon védelme
Korlátolt dologi jogok
zálogjog · földhasználat · haszonélvezet · használat · telki szolgalom · közérdekű használati jog · örökhaszonbérlet · felülépítményi jog
Birtok
birtokvédelem · birtoklás jogalap nélkül · felelős őrzés
Sablon:Dologi jog m v sz

A tartozék (latinul: pertinentia) az a mellékdolog, ami nem alkotórész ugyan (önálló dologi létét tehát nem vesztette el), de a fődolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti. A tartozék a fődolog szolgálatára hivatott anélkül, hogy a fődologgal egy dolgot alkotna.

A tartozék tulajdonsága

A tartozék a dologkapcsolatok egyik fajtája, az alkotórésszel szemben itt a fődolog és a mellékdolog kapcsolata lazább (például ház és a kályha, csónak és evezőlapát, gyűrű és a gyűrű tokja). Funkcionális-gazdasági összefüggés az, amely a tartozékot a fődologhoz kapcsolja. Az 1928-as Magánjogi törvényjavaslat azt is kimondta, hogy nem minősül tartozéknak az, amit a közfelfogás nem tart annak, még akkor sem, ha átmenetileg egy másik dolog használatához igénybe is veszik (például kenyérsütő-lapátot használnak evező helyett). Tartozék mindig csak ingó dolog lehet. A tulajdonjog a tartozékra csak kétség esetén terjed ki, a fődologra vonatkozó tulajdonjog vélelemszerűen a tartozékra is kiterjed.