Tardos Béla (zeneszerző)

Ez a szócikk a zeneszerzőről szól. Hasonló címmel lásd még: Tardos Béla (egyértelműsítő lap).

Tardos Béla
Született	Wachsmann Béla 1910. június 21. Budapest
Elhunyt	1966. november 18. (56 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Szülei	Wachsmann Miksa Goldstein Julianna
Foglalkozása	zeneszerző
Iskolái	Nemzeti Zenede (1925–1931) Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1932–1936)
Kitüntetései	Erkel Ferenc-díj (1960)
Sírhelye	Farkasréti temető (39-1-52)
Tardos Béla aláírása
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Tardos Béla témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tardos Béla (Budapest, 1910. június 21.^[1] – Budapest, 1966. november 18.) Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerző.

Élete

Wachsmann Miksa nyomdász és Goldstein Julianna gyermekeként született. A Nemzeti Zenedében a zongoratanszakot végezte 1925–1931 között, 1932–1936 között Kodály Zoltánnál tanult zeneszerzést a Zeneművészeti Főiskolán. Karnagyként kezdte zenei működését: munkásénekkarokat vezényelt, 1941-től a Vándor-kórust vezette, a második világháború alatt Bukarestben, a Rádiónál dolgozott és a román fővárosban magyar kórust szervezett (1944). 1945-től két éven át ismét Budapesten, a Vándor-kórus élén állt, egyúttal 1945–1948 között a Szikra Kiadó zenei szerkesztője volt. 1948-ban a Nemzetközi Bartók-versenyen díjat nyert I. vonósnégyesével. 1959-ben A város peremén című kantátájával, amely egy korábbi (1944), a háború alatt elveszett művének újrakomponált változata, a Magyar Rádió pályázatán I. díjat nyert.

1950–1952 között az Országos Filharmónia igazgatója volt, 1955-től haláláig a Zeneműkiadó (Editio Musica Budapest) igazgatója volt.

1939. január 9-én Budapesten házasságot kötött Glück Bertalan magántisztviselő és Donáth Gizella (1885–1974)^[2] lányával, Évával.^[3]

Két leánya van: Tardos Julianna és Tardos Katalin.

Sírja a Farkasréti temetőben 39. parcellában (1-52) található.

Főbb művek

Zenekari művek

• Szvit, 1949
• Mesejátéknyitány, 1955
• Szimfónia „a fasizmus áldozatai emlékére”, 1960
• Fantázia zongorára és zenekarra, 1961
• Evocatio, 1965

Kantáták zenekari kísérettel

• Májusi kantáta, 1950
• A béke napja alatt, 1953
• Dózsa feje, 1958
• A város peremén, 1958
• Szabadság született, 1960
• Rendért kiáltanak, 1966
• Az új isten, 1966

Kórusművek

• Német zsoldosdal, 1942
• Muzsikásláda, 1954
• Magyar tájak, 1955
• Keserű esztendők, 1959
• Tiszta szigorúság, 1964
• Szép szemeddel, 1966

Dalok kamaraművek, zongoraművek, opera

Laura (vígopera, 2 felv., Gyárfás Miklós szövegére, 1958)

Források

• Sárai Tibor: T. B. (Magy. Zene, 1966. 6. sz.)
• Simó Jenő: Búcsú T. B.-tól (Muzsika, 1967. 1. sz.)
• Gyárfás Miklós visszaemlékezése (1966)

Műjegyzék – 1. rész, műismertetők

• [1] Archiválva 2016. június 8-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon
• Tardos Béla az Internet Movie Database oldalon (angolul)
• Fidelio – Koncertkalauz
• Eddigi díjazottak
• Zenefórum Magazin
• Ester Tartu
• Zenei Lexikon, Zeneműkiadó, 1965

További információk

• Várnai Péter: Tardos Béla; Zeneműkiadó, Budapest, 1966 (Mai magyar zeneszerzők)