Távoli Szivárvány

Távoli Szivárvány
Szerző	Arkagyij és Borisz Sztrugackij
Főszerkesztő	Németh Attila Burger István (sorozatszerkesztő)
Eredeti cím	Далёкая радуга
Ország	Szovjetunió,  Oroszország
Nyelv	orosz
Műfaj	sci-fi regény disztópia
Sorozat	Delelő Univerzum
Előző	Menekülési kísérlet
Következő	Nehéz istennek lenni
Kiadás
Kiadó	Znanie Kiadó
Kiadás dátuma	1963[1]
Magyar kiadó	Metropolis Media
Magyar kiadás dátuma	2010
Fordító	Weisz Györgyi
Borítógrafika	Sallai Péter
Média típusa	könyv
Oldalak száma	132[2]
ISBN	ISBN 9789639828551
Sablon • Wikidata • Segítség

A Távoli Szivárvány (oroszul: Далёкая радуга) Arkagyij és Borisz Sztrugackij tudományos-fantasztikus kisregénye, a Delelő Univerzum 3. része. Magyarországon a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban jelent meg 2010-ben. A kötet másik – címadó – kisregénye a Menekülési kísérlet.

Előzmények

Borisz Sztrugackij szerint 1962 augusztusában Moszkvában került sor a science fiction műfajában dolgozó írók és kritikusok első találkozójára. Bemutatták Stanley Kramer Az utolsó part című filmjét,^[3] amely az emberiség utolsó napjairól szól, egy nukleáris katasztrófa után haldokló világot mutat be. Ez a vetítés nagyon megdöbbentette a Sztrugackij-testvéreket. Borisz felidézi, hogyan szeretett volna akkor minden katonaembert, akivel ezredesi és annál magasabb ranggal találkozott, „Hagyjátok abba ..., az anyátokat, azonnal hagyjátok abba!” felkiáltással arcul ütni.^[4]

Szinte azonnal a megtekintés után Sztrugackijék egy kortárs anyagon alapuló katasztrófaregény ötletével álltak elő, Az utolsó part szovjet változatával, ennek a munkacíme: a „Vadkacsák szállnak” (egy dal, aminek a regény vezérmotívumává kellett volna válnia) lett.^[4]

Az első tervezetet 1962 novemberében kezdték el, és decemberben már be is fejezték. Az írók ezt követően még sokáig dolgoztak a művön, átdolgozták, átírták, rövidítették, újraírták. Ez a munka több mint fél évig tartott, mire a történet elnyerte a mai olvasó számára ismert végleges formáját.^[4]

Történet

Alább a cselekmény részletei következnek!

A regény 2156-ban játszódik. A Szivárvány bolygót a tudósok évek óta használják kísérletek elvégzésére, beleértve a teleportációt is. Minden teleportációs kísérlet után egy úgynevezett „Hullám” jön létre a bolygón: két energiafal, amely a földtől az égig ér, a bolygó pólusától az egyenlítőig haladva, elégetve az útjukba kerülő összes szerves anyagot. Egészen a közelmúltig a hullámot rendszeresen meg lehetett állítani energiaelnyelőkkel. A következő teleportációs kísérlet eredményeként fellépő hullám azonban erősebb, mint bármelyik korábban előforduló, és nem lehet megállítani. Néhány órán belül elkerülhetetlenül elpusztítja az összes életet a bolygón.

Megkezdődik a tudósok, családtagjaik és a turisták evakuálása. A szállítási kapacitás azonban csak a lakosság töredékének elegendő, és sok tudós és művész ragaszkodik munkája vagy kutatásai eredményeinek megmentéséhez. Míg egyesek feladják és beletörődnek sorsukba, mások reménykednek a megmenekülésben. Kétségbeesetten szeretnék, hogy szeretteik biztonságban legyenek, még akkor is, ha maguk nem tudnak velük menni. Az idealista tudósok közül sokan még a saját helyüket is feladják az egyetlen űrhajóban, csak azért, hogy befejezhessék a munkájukat. Végül még az űrhajó kapitánya, Leonyid Gorbovszkij is a bolygón marad, és nyugodtan várja a közeledő Hullámot.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Szereplők

• Mark Walkenstein, a Tariel-Kettő szigma-D deszant csillaghajó navigátora
• Alekszandra Posztiseva, tudós
• Leonyid Andrejevics Gorbovszkij, a Tariel-Kettő csillaghajó kapitánya
• Matvej Szergejevics Vjazanicsin, a Szivárvány bolygó tudósainak igazgatója, Gorbovszkij régi barátja, űrpilóta
• Kamill, titokzatos tudós
• Étienne Lamondois, a modern null-fizika vezetője
• Robert Szkljarov, laboratóriumi asszisztens, null-fizikus
• Tánya, tanárnő, Robert szerelme
• Fedor Anatoljevics Maljajev, tudós, feltaláló
• Kaneko, tervező energiamérnök
• Patrick, tudós, Robert munkatársa
• Gina Pickbridge, vezető bolygóbiológus

Utóhatások

A későbbi történetek Gorbovszkijt élve és egészségesen mutatják be. Közvetett módon azt feltételezik, hogy a helyzet hatástalanította magát, és a Hullámok megsemmisítették egymást, mielőtt elérték volna a fővárost. Mégsem ez volt a szerzők szándéka; ahogy később utaltak rá, egyszerűen megfeledkeztek Gorbovszkij sorsáról. A Déli Világ kronológiája tele van következetlenségekkel, amelyek közül talán Gorbovszkij csodás megmenekülése a legkiemelkedőbb.^[4]

Megjelenések

A kisregény eredetileg 1962-ben keletkezett, és először oroszul a szovjet Znanie Kiadó 1963-as Új jelrendszer (Новая сигнальная) című sci-fi-válogatásában jelent meg. Angol nyelven először Alan Myers fordította le, és a szovjet Mir Kiadó adta ki 1967-ben.

Magyarul

• Menekülési kísérlet (2 kisregény, Metropolis Media, Budapest, 2010, fordította: Weisz Györgyi)
• Menekülési kísérlet (E-könyv, Metropolis Media, Budapest, 2015, fordította: Weisz Györgyi)

Jegyzetek

Források

• Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Menekülési kísérlet (Metropolis Media, Budapest, 2010, 5–132. oldal)
• A kötet adatlapja Moly.hu
• Galgóczi Tamás könyvajánlója Ekultura.hu, 2010. december 2.
• Amikor nincs kiút – Sztrugackij: Menekülési kísérlet Sfmag.hu, 2011. január 10.

További információk

• Részlet a regényből Ekultura.hu
• A regény szövege (oroszul)