Szent Katalin-kolostor

Ez a templom a Világörökség része

Szent Katalin-kolostor
Vallás	ortodox kereszténység görög ortodox egyház ortodox keresztény
Egyházmegye	Sínai ortodox egyház
Építési adatok
Építése	548
Stílus	bizánci építészet
Világörökségi adatok
Típus	Kulturális helyszín
Település	Dél-Sínai kormányzóság
Elhelyezkedése
Szent Katalin-kolostor Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 28° 33′ 21″, k. h. 33° 58′ 32″28.555833333333, 33.97555555555628.555833°N 33.975556°EKoordináták: é. sz. 28° 33′ 21″, k. h. 33° 58′ 32″28.555833333333, 33.97555555555628.555833°N 33.975556°E
A Szent Katalin-kolostor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szent Katalin-kolostor témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Szent Katalin-kolostor (arabul: دير القدّيسة كاترينا, görögül: Μονὴ τῆς Ἁγίας Αἰκατερίνης, Monì tìs Agìas Ekaterìnis) Egyiptomban a Sínai-félszigeten, a Sínai-hegy (Hóreb-hegy) csúcsának lábánál fekszik. Az ószövetségi feljegyzések szerint itt, a hegyen kapta meg Mózes a törvény tábláit. A hegyet a muzulmánok Dzsebel Musza néven ismerik és tisztelik. Az egész terület az ábrahámi vallások számára szent hely. 2002 óta szerepel az UNESCO kulturális világörökségek listáján.^[1]

A görög ortodox kolostort 550 körül alapították és ez a világ egyik legrégebbi, folyamatosan eredeti feladatkörében működő kolostora.

A kolostor előtt kápolna állt itt, amelyet a 4. század elején Heléna császárnő építtetett, azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Mózes az égő csipkebokrot látta.^[2] Mózes később a közeli hegyen kapta meg a Tízparancsolatot tartalmazó kőtáblákat.

A hely a keresztények között hamar zarándokhellyé vált és a 6. században I. Iusztinianosz bizánci császár parancsára megerősített kolostort építettek erődszerű falakkal körbevéve, hogy megvédjék a szerzeteseket és a zarándokokat a fosztogatóktól. Az épületegyüttest csak valamivel ezután szentelték Alexandriai Szent Katalinnak.

A bonyolult elrendezésű, útvesztőre hasonlító kolostor falai és épületei a bizánci építészet jelentős alkotásai. A kolostor legfontosabb részei, a 6. századból származó bazilika és az úgynevezett „Égő csipkebokor-kápolna” különösebb károsodás nélkül, jó állapotban maradtak fenn. A kolostorban található a világ legrégebbi, folyamatosan működő könyvtára, felbecsülhetetlen értékű kora keresztény kéziratokat és ikonokat őriznek,^[3][4] valamint egy Jézus színeváltozását ábrázoló, szintén a korai kereszténység korából származó mozaikot.^[5][6]

A kolostorban lakó közösségek mindig igyekeztek szoros kapcsolatot ápolni a körülöttük élő muszlimokkal. Ennek bizonyítéka egy 623-ból származó, Mohamed próféta aláírását viselő dokumentum, ami felmenti a szerzeteseket a katonai szolgálat és az adófizetés alól. Viszonzásul a kolostor területén egy kápolnát mecsetté alakítottak át, ami azóta is muszlim imahelyként működik.

Galéria

Nagyítás

A kolostor és környéke

• 
  A kolostor falai
• 
  A Pantokrátor ikon
• 
  Mohamed próféta védelmi levele
• 
  A 46 nm²-es Jézus színeváltozása mozaik a 6. században készült Jusztiniánusz bizánci császár megrendelésére^[7]

Jegyzetek

Források

• Egyiptom. National Geographic. Geographia Kiadó (2008) 
• Világörökségek enciklopédiája. Kossuth Kiadó (2011). ISBN 963-09-6595-8 
• UNESCO. Világörökség. Partvonal Kiadó (2010). ISBN 963-991-049-2 

További információk

• The Monastery of Saint Catherine in Sinai: The Conservation of the Mosaic of the Transfiguration - Conference, Metropolitan Museum of Art, NY Archiválva 2018. március 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Layers of history: The Sinai Palimpsests’ Project