Strázsa : Története, Látnivalók, Híres emberek, Jegyzetek Wikipédia, a szabad enciklopédia

Strázsa

Ez a szócikk Poprád városrészéről szól. Hasonló címmel lásd még: Sztrázsa (egyértelműsítő lap).

Strázsa (Stráže pod Tatrami)

Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Poprádi
Rang	Poprád településrésze
Első írásos említés	1276
Irányítószám	058 01
Népesség
Teljes népesség	593 fő (2015)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	680 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése

é. sz. 49° 03′ 26″, k. h. 20° 19′ 31″49.057222, 20.32527849.057222°N 20.325278°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 26″, k. h. 20° 19′ 31″49.057222, 20.32527849.057222°N 20.325278°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Strázsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Strázsa (szlovákul Stráže pod Tatrami, németül Michelsdorf) egykor önálló város, ma Poprád keleti településrésze az Eperjesi kerület Poprádi járásában. Mintegy 600 lakosa van.

Története

Az egykori szepesi 16 város legkisebbikéről szóló első írásos emlék 1276-ból származik. Lakói elsősorban mezőgazdaságból éltek. 1412 és 1772 között Lengyelországnak volt elzálogosítva.

Neve az őr, őrség jelentésű szláv eredetű strázsa szóból származik, és valószínűleg a korai magyar állam határvidékének (a gyepűnek) az őrzésével foglalkozó lakóira utal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MICHELSDORF. Stracsa, Michaelis Villa. Egy a’ 16 Városok közűl Szepes Vármegy. lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Poprádnak szomszédságában. Hajdan sokkal nevezetesebb, ’s gazdag Város vala; mostani lakosai leg inkább gazdáskodás, és kézi mesterség folytatása által élősködnek határjának egy része tsupán zabot terem, más része meg lehetős, legelője szoross, fája kevés, itatója alkalmatlan.”^[1]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a városról: „Sztrázsa, Michaelis Villa, Michelsdorf, Szepes várm., a Poprád jobb partján, a szepesi XVI városokhoz tartozik, Késmárkhoz délre 1 1/2 mfdnyire, 103 kath., 556 evang. német lak. Evang. anya-, kath. fióktemplom. Határa igen szűk; lakosai kézművességből, pálinkafőzésből s földmivelésből élnek.”^[2]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesszombati járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták.

A kisvárost 1960-ban csatolták Poprádhoz.

Látnivalók

Meghatározó épületei a felújított egykori városháza és a 14. századból származó gótikus stílusú Keresztelő Szent János templom.

Híres emberek

Itt született 1818. augusztus 20-án Fornet Kornél mérnök, 1848-as honvédőrnagy, amerikai polgárháborús ezredes.

Jegyzetek

↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. március 22.)
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Stráže pod Tatrami című szlovák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.