Sopronbánfalva

Sopronbánfalva
A sopronbánfalvi pálos-karmelita kolostor (légi fotó)
Közigazgatás
Település	Sopron
Városhoz csatolás	1950
Korábbi rangja	nagyközség
Irányítószám	9400
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Sopronbánfalva Pozíció Sopron térképén
é. sz. 47° 40′ 38″, k. h. 16° 33′ 07″47.677358, 16.55187447.677358°N 16.551874°EKoordináták: é. sz. 47° 40′ 38″, k. h. 16° 33′ 07″47.677358, 16.55187447.677358°N 16.551874°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Sopronbánfalva témájú médiaállományokat.

Sopronbánfalva (németül Wandorf) egykori önálló község, 1950 óta Sopronhoz tartozik. Kertvárosnak vagy Sopron-Kertvárosnak is nevezik.^[1]

Elhelyezkedése

A belvárostól nyugatra, a Soproni-hegység északkeleti lábánál, a Sopront Brennbergbányával összekötő út mellett fekszik.

A helyi autóbuszvonalak közül a 3-as, a 3Y, a 10-es, és a 10Y jelzésű járatok érintik Bánfalvát.^[2]

Története

A falu környékét a kelták majd a rómaiak is lakták. A 6. századtól bajor és frank törzsek telepedtek le a területen, ettől kezdve a németség a legmeghatározóbb népcsoport. Legrégebbi ismert említése 1277-ből való, Zovány vagy Zuány néven.^[forrás?] A Mária Magdolna templom a 13. században épült. A pálos rend építtette a kolostort a falu mellett, ami a rend feloszlatása után a premontreieké lett. A reformáció idején a lakosok evangélikusok lettek, az ellenreformáció idején azonban sokan visszatértek a katolikus hitre. A trianoni békeszerződés a falut Sopronnal együtt Ausztriának ítélte, de a Nyugat-magyarországi felkelés során létrehozott Lajtabánság kikiáltásával válsághelyzet alakult ki. A határt kijelölő hatalmak meghátrálásra kényszerültek, ami határrevízióra adott lehetőséget. Az ekkor kiírt soproni népszavazás végeredménye nyomán a falu ismét Magyarországhoz került.

A második világháború után a településen élő németek jelentős részét is kitelepítették. Sopronbánfalva a 20. század folyamán fokozatosan egybeépült Sopronnal, és 1950-ben a városhoz csatolták, melynek azóta is része.^[3]

Látnivalók

• Pálos-karmelita kolostor, régi Mária kegyhely, a Mária-út is érinti^[4]
• Mária Magdolna-templom
• Evangélikus templom

Nevezetes bánfalviak

• Itt született Voit Pál, Bartók Béla zeneszerző egyik dédapja
• Itt született Légrádi Imre tanár, Sopron díszpolgára
• Itt gyilkolták meg Vándor Sándor zeneszerzőt a nyilasok
• Itt nevelkedett Borsos Árpád István, geográfus, társadalomkutató

Jegyzetek

Források

• Csermelyi József 2015: Német zsoldosvezérek, magyar remeték. In: Micae Mediaevales IV, 43-58. o.