Skerlecz Miklós

Skerlecz Miklós
Született1729. október 29.
Zágráb
Elhunyt1799. január 29. (69 évesen)
Zágráb[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásapolitikus,
közgazdasági író
Tisztsége
  • közjegyző (1754–1758)
  • bíró (1758–1763)
  • kincstárnok (1761–)
  • protonotárius (1763–)
  • főispán (1782–1785, Zágráb vármegye)
Sablon • Wikidata • Segítség

Lomnicai Skerlecz Miklós (Zágráb, 1729. október 29. – 1799. január 29.) politikus, közgazdasági író.

A lomnicai Skerlecz család köznemesi címere (1638. január 28-án)

Életútja

Horvát származású tehetős és tekintélyes köznemesi családból származott. Apja, Skerlecz János Zágráb város tanácsosa volt. Egerben kezdte meg, majd a bécsi és a bolognai egyetemen folytatta tanulmányait.

1756-tól Zágráb vármegye tisztségviselője, 1760-tól a zágrábi báni törvényszék táblai ülnöke volt. 1763-ban ítélőmesterré, 1770-ben a báni kormányszék tanácsosává és irodai igazgatójává nevezték ki. Jelen volt az 1764–65-ös országgyűlésen. 1776 és 1779 között a Helytartótanács tanácsosaként működött. 1782-től haláláig Zágráb vármegye főispáni és a horvátországi, szlavón és dalmáciai iskolák főigazgatói posztját töltötte be. 1787-től valóságos belső titkos tanácsosi címet viselt. Az 1790–91-es országgyűlésen a nemesi ellenállás egyik vezetője volt; jelentős szerepet játszott a gazdasági reformjavaslatok kidolgozásában.

Munkássága

Felszólalásaiban és nagyobb lélegzetű értekezéseiben élesen bírálta az osztrák vámpolitikát és a hazai iparfejlesztés akadályozását, amely – meglátása szerint – a fejletlen társadalmi munkamegosztáshoz társulva az egyébként kiváló természeti adottságokkal megáldott Magyarországot formális gyarmattá süllyesztette. A merkantilista gazdaságfilozófia híveként a magyar gazdaság fellendülését az eladható mezőgazdasági fölösleg növekedésétől, végső soron a külkereskedelem felvirágzásától várta. Malthust megelőzve vallotta, hogy a jólét a termelés és a fogyasztás helyes egyensúlyán alapszik. Új utak és csatornák építését szorgalmazta, javasolta az osztrák–magyar vámegyenlőség kimondását. Síkraszállt a magyar államnyelvvé tétele ellen és a latin hivatalos nyelvként való megtartása mellett.

Főbb művei

  • Descriptio physico-politicae situationis regni Hungariae relata ad commercium… (Pozsony, 1802)
  • Projectum legum motivatum in objecto economiae publicae et commercii perferendarum… (Pozsony, 1826)
  • Skerlecz Miklós báró művei (kiad.: Berényi Pál; Budapest, 1914)

Források

  • Bácskai Tamás: Egy magyar merkantilista. Élet és Tudomány, 1983. 21. sz. 654–655. o.
  • Mátyás Antal: Egy magyar közgazdász a XVIII. századból. Közgazdasági Szemle, 1955. 2. sz. 162–173. o.
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. 1189. o. ISBN 963-547-414-8  
Nemzetközi katalógusok
  • Jog Jogportál
  • Közgazdaságtan Közgazdaságtani portál
  • Politika Politikaportál
  1. Dalibor Brozović – Tomislav Ladan: Hrvatska enciklopedija (horvát nyelven). Miroslav Krleža Lexicographical Institute, 1999. (Hozzáférés: 2024. április 27.)