Otto Bauer

Otto Bauer
Született1881. szeptember 5.
Bécs
Elhunyt1938. július 4. (56 évesen)
Párizs
Állampolgárságaosztrák
HázastársaHelene Bauer
Foglalkozása
  • politikus
  • diplomata
  • filozófus
  • forradalmár
  • író
  • publicista
  • lapszerkesztő
Tisztsége
  • az osztrák Nemzeti Tanács képviselője
  • az osztrák Nemzeti Tanács képviselője
  • az osztrák Nemzeti Tanács képviselője
  • az osztrák Nemzeti Tanács képviselője
IskoláiBécsi Egyetem
KitüntetéseiKatonai érdemkereszt
SírhelyeWiener Zentralfriedhof

  • weboldal
A Wikimédia Commons tartalmaz Otto Bauer témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Otto Bauer (Bécs, 1881. szeptember 5. – Párizs, 1938. július 4.) osztrák szociáldemokrata politikus és államférfi volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségi problémáinak megoldását a nemzetállamok létrehozásában látta. Az első világháború után Ausztria Németországhoz való csatlakozásának egyik legjelentősebb támogatója volt.

Élete

Otto Bauer 1881. szeptember 5-én született Bécsben egy zsidó[1] származású osztrák család gyermekeként. Korai munkássága során „Die Zukunft” (a jövő) néven megalapította a szocialista oktatási mozgalmat és számos folyóiratban jelentetett meg cikkeket, majd 1904-től a párt parlamenti frakciójának titkári tisztségét látta el. Az elméleti kérdésekben való tisztánlátását és tehetségét példázta az 1907-ben megjelentetett „Die Nationalitätenfrage und die Sozialdemokratie” (A nemzetiségi kérdés és a szociáldemokrácia) című publikációja is. Ebben a nemzetiségi ellentéteket az osztályharchoz hasonlította és helyesen megjósolta az első világháborút követő, a dunai régiót érintő események jelentős részét.[2]

Az első világháborúban katonai szolgálatot látott el és orosz hadifogságba esett. 1917-ben hazatérve a párt baloldali szárnyának vezetője lett. A háború végén osztrák külügyminiszterré nevezték ki. 1919. március 2-án egy titkos csatlakozási szerződést kötött Németországgal, amelyet a szövetségesek elutasítottak. Bauer erről a periódusról részletesen az 1923-ban megjelentetett „Die österreichische Revolution” (az osztrák forradalom) című művében írt. 1919 júliusában lemondott a külügyminiszteri tisztségről, de pártjának meghatározó alakja maradt. 1929-től 1934-ig az Osztrák Nemzeti Tanács tagja volt. A sikertelen 1934-es bécsi szocialista felkelés után előbb Csehszlovákiába, majd Franciaországba menekült. 1938. július 4-én hunyt el Párizsban.[2]

Magyarul

  • A szociálizmus útja; ford. Somogyi Béla; Népszava, Bp., 1919 (Munkáskönyvtár)
  • A kapitalizmus világképe. Bevezető a szocialista filozófiába; ford. Szerdahelyi Sándor; Népszava, Bp., 1946 (A szocialista tudás könyvtára)
  • Karl Kautsky: Az erőszak határai / függelék 1. Otto Bauer: Elhibázott volt-e a felkelés?, függelék 2. A szerző válasza Otto Bauernak; ford. Kelemen József, bev. Mónus Illés; Esztergályos J., Bp., 1935 (A szocialista tudás könyvtára)

Jegyzetek

  1. Abraham Malamat, Haim Hillel Ben-Sasson. A history of the Jewish people. George Weidenfeld and Nicolson Ltd., 950. o. (1976). ISBN 067 4397 312 
  2. a b Encyclopedia Britannica (Library Edition): Otto Bauer (angol nyelven). (Hozzáférés: 2011. július 27.)[halott link]

Források

  • Encyclopedia Britannica: Otto Bauer[halott link] (angolul)
  • Abraham Malamat, Haim Hillel Ben-Sasson: A history of the Jewish people, 950. oldal(angolul)
Sablon:Az első világháború osztrák–magyar politikusai
  • m
  • v
  • sz
Osztrák és magyar politikusok az első világháború kezdetétől a trianoni békeszerződésig
Az OMM külügyminiszterei
Az OMM hadügyminiszterei
Magyar miniszterelnökök
Magyar honvédelmi miniszterek
Magyar államfők
Politikusok
Tanácsköztársaság
Sablon:Ausztria szövetségi külügyminiszterei
  • m
  • v
  • sz
Ausztria szövetségi külügyminiszterei
 · Staatssekretär für Äußeres  · Bundesminister für auswärtige Angelegenheiten  · Bundesminister für europäische und internationale Angelegenheiten
Első
Köztársaság
(1918–38)
Victor Adler  ·

Otto Bauer  · Karl Renner  · Michael Mayr  · Johann Schober  · Walter Breisky (wd)  · Leopold Hennet (wd)  · Alfred Grünberger (wd)  · Heinrich Mataja (wd)  · Rudolf Ramek (wd)  · Ignaz Seipel  · Ernst Streeruwitz (wd)  · Johann Schober  · Ignaz Seipel  · Johann Schober  · Karl Buresch (wd)  · Engelbert Dollfuß  · Stephan Tauschitz (wd)  · Egon Berger-Waldenegg (wd)  · Kurt Schuschnigg  · Guido Schmidt (wd)  ·

Wilhelm Wolf (wd)
Ausztria szövetségi címere

A Külügyminisztérium logója

A Külügyminisztérium épülete
Anschluß
Ausztria német megszállás alatt (1938–45)
Második
Köztársaság
(1945–)
Karl Gruber  ·

Leopold Figl   · Bruno Kreisky  · Lujo Tončić-Sorinj (wd)  · Kurt Waldheim  · Rudolf Kirchschläger   · Erich Bielka (wd)  · Willibald Pahr (wd)  · Erwin Lanc (wd)  · Leopold Gratz (wd)  · Peter Jankowitsch (wd)  · Alois Mock  · Wolfgang Schüssel  · Benita Ferrero-Waldner (wd)  · Ursula Plassnik (wd)  · Michael Spindelegger  · Sebastian Kurz  · Karin Kneissl  · Alexander Schallenberg  · Michael Linhart  ·

Alexander Schallenberg
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJpV9yM9Vywt8cphcDxbh3
  • VIAF: 66463389
  • LCCN: n82083516
  • ISNI: 0000 0001 2320 934X
  • GND: 118507346
  • SUDOC: 026710455
  • NKCS: jn20000600665
  • BNF: cb118906424
  • ICCU: RAVV031565
  • BNE: XX1200166
  • KKT: 00462921
  • BIBSYS: 90130074
  • politika Politikaportál
  • zsidóság Zsidóságportál
  • Első világháború Az első világháború portálja