Nyírkércs

Nyírkércs
Nyírkércs címere Nyírkércs zászlaja
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Vármegye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás	Baktalórántházai
Jogállás	község
Polgármester	Rostás János Tibor (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám	4537
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	697 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség	55,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	14,28 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 00′ 45″, k. h. 22° 02′ 55″48.0124, 22.0486348.012400°N 22.048630°EKoordináták: é. sz. 48° 00′ 45″, k. h. 22° 02′ 55″48.0124, 22.0486348.012400°N 22.048630°E
Nyírkércs Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye térképén
Nyírkércs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyírkércs témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk Nyírkércsről szól. Hasonló címmel lásd még: Kér (egyértelműsítő lap).

Nyírkércs község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Baktalórántházai járásban.

Fekvése

A Közép-Nyírségben fekszik, Nyíregyházától mintegy 36 kilométerre kelet-északkeletre, Baktalórántházától 4 kilométerre északnyugatra.

A közvetlen szomszédos települések: észak felől Laskod, északkelet felől Nyírjákó, délkelet felől Baktalórántháza, délnyugat felől Levelek, nyugat felől Nyíribrony, északnyugat felől pedig Ramocsaháza.

Megközelítése

Csak közúton érhető el, Baktalórántháza vagy Ramocsaháza érintésével, a 4104-es úton.

Története

Nyírkércs a környék egyik legrégebbi települése. Neve a Kér törzsnévből keletkezett.

A község keletkezése a 10. századra tehető, telepítés formájában. Első lakói katonáskodó várjobbágyok voltak.

A 13. század végén a borsovai várispánság tartozéka volt.

A település neve V. István 1282-ben kelt oklevelében bukkan fel először. Az okirat szerint a kiskércsi kétekényi földet, melyet Laskod határából szakítottak ki, Bogdai (Baktai) Illés (comes) ispán kapta, aki azt továbbadományozta két serviensének. A falu önállósodása és Laskodtól való elszakadása csak a 14. században következett be.

A település a 14. században két részből, Alsó- és Felsőkércs-ből állott. A Kércsy-családnak Alsókércsen voltak birtokai, s itt volt kúriájuk is. A településen még Lónyai Andrásnak és a Jármy család-nak volt birtoka.

A község a 18. század. közepén újratelepült, ekkorra már a falu Alsó- és Felsőkércs formája nem észlelhető.

Nyírkércs Baktalórántháza nagyközségi közös tanács társközsége volt, 1990-ben önállóvá vált, Nyírjákóval közös körjegyzőséget működtet.

A falunak 8-tantermes iskolája, óvodája, idősek napköziotthona, bentlakásos idősek otthona is van.

A település lakossága főként mezőgazdaságból él.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Csoma Tiborné (független)^[3]
• 1994–1998: Csoma Tiborné (független)^[4]
• 1998–2002: Csoma Tiborné (független)^[5]
• 2002–2006: Csoma Tiborné (független)^[6]
• 2006–2010: Csoma Tiborné (független)^[7]
• 2010–2014: Csoma Tiborné (független)^[8]
• 2014–2019: Csoma Tiborné (független)^[9]
• 2019–2022: Rostás János Tibor (Fidesz-KDNP)^[10]
• 2022-től: Rostás János Tibor (Fidesz-KDNP)^[1]

A településen 2022. június 26-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi képviselő-testület 2020. október 26-án feloszlatta magát.^[11] A választáson a hivatalban lévő polgármester egyedüli jelöltként indult el, így meg is tarthatta posztját.

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a község lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.^[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak mondta magát (8,8% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 25,3%, református 47,5%, görögkatolikus 12,7%, felekezeten kívüli 0,5% (14% nem válaszolt).^[13]

2022-ben a lakosság 94,4%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% németnek, 0,3% cigánynak, 0,3% ukránnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (5,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 18,4% volt római katolikus, 42,3% református, 12,5% görög katolikus, 0,1% evangélikus, 1,7% felekezeten kívüli (24,6% nem válaszolt).^[14]

Nevezetességei

• Református temploma - eklektikus stílusban 1896-ban épült, Márta Gábor tassi vállalkozó terve és munkája által.
• Római katolikus temploma - 1997-ben épült fel. Mária képét az egri érsekség adományozta. Szentségtartója népi fafaragó műve, a márványból készült oltárasztal német hívek adománya. A háromrészes oltárkép Küzmös Enikő festőművész alkotása.

Jegyzetek

További információk

• Nyírkércs az utazom.com honlapján