Nedves hőmérséklet

A nedves hőmérséklet (wet-bulb termperature, WBT) egy vízzel átitatott textillel borított hőmérő (nedves hőmérsékletmérő) által leolvasott hőmérséklet, amely körül levegő áramlik. 100%-os relatív páratartalom esetén a nedves hőmérséklet megegyezik a levegő hőmérsékletével (száraz hőmérséklet); alacsonyabb páratartalom esetén a nedves hőmérséklet alacsonyabb, mint a száraz hőmérséklet a párolgási hűtés miatt.

A nedves hőmérséklet egy olyan levegőcsomag hőmérséklete, amelyet teljes telítettségi állapotra hűtöttek le a benne levő nedvesség elpárologtatásával (100% relatív páratartalom), a levegőcsomag látens hőjének segítségével. A nedves hőmérsékletű hőmérő a valódi (termodinamikai) nedves hőmérséklethez közeli hőmérsékletet mutat. A nedves hőmérséklet az a legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet az aktuális környezeti feltételek mellett el lehet érni kizárólag a víz párolgása által okozott lehűléssel.

Még a meleghez alkalmazkodott emberek sem végezhetnek normális szabadtéri tevékenységet 32°C nedves hőmérséklet felett, ami 55°C hőindexnek felel meg. Az emberi túlélés elméleti határa néhány óránál hosszabb ideig az árnyékban, még korlátlan mennyiségű vízzel is, 35°C;[1] ez elméletileg 70°C hőindexnek felel meg (bár a hőindex-skála ilyen érteket nem érhet el).

Magyarázata

Ha egy hőmérő érzékelője teljesen átnedvesített, vékony textilbe van csavarva akkor másképp viselkedik, mintha szabadon állna. Minél szárazabb a levegő a nedvesség annál gyorsabban elpárolog. Minél gyorsabban párolog annál alacsonyabb lesz az érzékelő hőmérséklete a környezet levegőjéhez képest.

A víz csak akkor tud elpárologni, ha a körülötte lévő levegő több vizet tud magába fogadni. Ezt úgy mérjük, hogy összehasonlítjuk, hogy mennyi víz van a levegőben ahhoz képest amennyit a levegő maximálisan tartalmazni képes: ezt nevezzük relatív páratartalomnak. A 0% relatív páratartalom azt jelenti, hogy a levegő teljesen száraz, a 100% pedig azt, hogy a levegőben minden víz benne van, amit jelen körülmények között képes megtartani, és nem tud több vizet felvenni (semmilyen forrásból).

Ez részben oka az ember által észlelt hőmérséklet és a mért hőmérséklet a különbségének. Minél szárazabb a levegő, annál több nedvességet tud megtartani a már benne lévőn túl, és annál könnyebben párolog el a plusz víz. Ennek az az eredménye, hogy a szárazabb levegőben az izzadság gyorsabban párolog el, így a bőr gyorsabban lehűl. Ha a relatív páratartalom 100%, akkor nem tud elpárologni a víz, és izzadással vagy párolgással történő hűtés nem lehetséges.

Ha a relatív páratartalom 100%-os, a nedves hőmérő sem tud már párolgás útján hűlni, így ugyanazt fogja leolvasni, mint egy becsomagolatlan hőmérő.

Jegyzetek

  1. Potentially fatal combinations of humidity and heat are emerging across the globe (angol nyelven). phys.org, 2020. május 8.