Ledenika-barlang

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Ledenika-barlang
Hossz320 m
Függőleges kiterjedés37 m
Tengerszint feletti magasság840 m
Ország Bulgária
TelepülésVratsa
Földrajzi tájBalkán-hegység
Típuskarsztbarlang
Elhelyezkedése
Ledenika-barlang (Bulgária)
Ledenika-barlang
Ledenika-barlang
Pozíció Bulgária térképén
é. sz. 43° 12′ 16″, k. h. 23° 29′ 28″43.204444444444, 23.49111111111143.204444°N 23.491111°EKoordináták: é. sz. 43° 12′ 16″, k. h. 23° 29′ 28″43.204444444444, 23.49111111111143.204444°N 23.491111°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ledenika-barlang témájú médiaállományokat.

A Ledenika-barlang (bolgárul: Леденика) Bulgáriában, a Balkán-hegységben található, Vratsa városától 16 kilométerre. A barlang a Vratsai-Balkán Nemzeti Parkban (bolgárul: Природен парк „Врачански Балкан“) van, bejárata 840 méterrel a tenger szintje felett nyílik. A Ledenika-barlang kréta korú mészkőben alakult ki, vélhetően a pliocén kor végén. Híres cseppkőképződményeiről, álló- és függőcseppköveiről. A barlang neve arra a jégre utal, ami telente a barlang bejárati szakaszán felhalmozódik, ilyenkor a barlangnak ezen a szakaszán fagypont alá csökken a hőmérséklet.

A Ledenika-barlangot az emberek már az oszmán hódoltság időszakában is ismerték. A bolgár pásztorok a tejet tárolták a jéghideg barlangban. Később selyemhernyógubók tárolására is szolgált. Tudományos kutatása az 1920-as évektől indult meg. Ekkoriban a terület egy Csomakov nevű ember birtoka volt, aki a barlang körüli 100 hektáros területet nagyvonalúan a vratsai Veszlec Turistaegyesületnek ajándékozta. A Ledenika-barlang modern kiépítésére azonban egészen 1961-ig kellett várni. Ettől kezdve Bulgária egyik legnépszerűbb turisztikai barlangjává vált, az 1980-as években 100 ezer látogatót vonzott évente. Népszerűségére jó példa, hogy az Antarktiszi-félszigeten hegycsúcsot neveztek el a barlangról.

A barlangban látványos cseppkőképződmények borítják a falakat és a mennyezetet, ezek mellett a hely egyedi látnivalója a jégcsapok tömege, amelyek a bejárat közelében lévő temekben képződnek november és május között.

A barlang bejárata egy uvala alján nyilik. A bejárat közelében a barlangban télen mínusz 7 Celsius-fok van, nyáron viszont 15 fok is lehet. A barlang belső részein 8 Celsius-fok uralkodik. A Ledenika-barlang hossza 320 méter, a színtkülönbség benne 37 méter. Nevezetesebb termei a következők: Az Előcsarnok, itt figyelhető meg a jegesedés. A Körcsarnok, 21 méter hosszú, 17 méter széles és 5 méter magas, még itt is képződnek jégcsapok. A Koncertterem, 60 méter hosszú, 45 méter széles és 23 méter magas. Ebben a teremben sok cseppkőképződmény figyelhető meg, pl. a Krokodil, a Télapó, a Vasorrú-bába háza, a Sólyom, az Óriásfej. A Koncertterem mellett van egy „mágikus” tavacska, a legenda szerint aki a vízbe meríti a kezét, annak teljesül a kívánsága. A Nagy- és a Kis-termet vashídak kötik össze. A Fehér-teremben ugyancsak érdekes cseppkövek vannak, pl. Óriásnő, Elefánt, Cseppkőlány, stb. A barlang vége és a legmagasabb pontja, a Hetedik-mennybolt.

A barlangban kevés denevér pihen, a tömeges látogatás nem kedvez nekik, zavarja őket.

A barlang csak túrázásra alkalmas ruhában és cipőben látogatható.[1]

Jegyzetek

  1. Archivált másolat. [2019. július 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. március 30.)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Леденика című bolgár Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

  • https://web.archive.org/web/20190725101434/http://www.bulgariatravel.org/article/details/22#map=6/42.750/25.380


  • Földrajz Földrajzportál
  • Bulgária Bulgária-portál
  • turizmus Turizmusportál