Lakušija
| Lakušija | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Pozsega-Szlavónia |
| Község | Pleterniceszentmiklós |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 34310 |
| Körzethívószám | (+385) 33 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 63 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 20′ 24″, k. h. 17° 48′ 47″45.34, 17.81345.340000°N 17.813000°EKoordináták: é. sz. 45° 20′ 24″, k. h. 17° 48′ 47″45.34, 17.81345.340000°N 17.813000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lakušija falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése
Pozsegától légvonalban 10, közúton 21 km-re északkeletre, községközpontjától 8 km-re északra, a Pozsegai-medencében, Pozsegamindszent és Gradac között fekszik.
Története
A Granični gaj lelőhely régészeti leletei tanúsága szerint területe már az őskorban, a paleolitikum idején lakott volt. Az írásos források igazolják, hogy település a középkorban is létezett. 1470-ben „Laka”, 1478-ban „Lakwsia” alakban említik. A gotói apátság birtoka volt.[2] A török uralom idején katolikus horvátok lakták.[3] 1698-ban „Lukasia” néven 5 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában.[4] 1730-ban 17, 1760-ban 15 ház állt a településen.[3]
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Lakusia” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lakussie” néven szerepel.[5] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Lakussia” néven 11 házzal, 83 katolikus vallású lakossal találjuk.[6]
A településnek 1857-ben 79, 1910-ben 153 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 93%-a horvát, 4%-a cseh, 3%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 78 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[7][8] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 79 | 101 | 109 | 104 | 112 | 153 | 170 | 180 | 172 | 172 | 160 | 135 | 122 | 95 | 90 | 78 |
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye Bp. 1894.
- ↑ a b Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
- ↑ Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. - Szlavónia 1698-as összeírása
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 368. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 29. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
- Pleternica város hivatalos oldala (horvátul)
- Pleternica turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe
- Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. (horvátul)
- Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka (horvátul)
- Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) (horvátul)
- Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) (horvátul)
- Konzervatorska podloga Park prirode Papuk[halott link] (horvátul)
- Pleternica kulturális emlékei (horvátul)
Horvátország-portál
Földrajzportál
