Lázadás
| Büntetőjog különös rész 1. A büntetőjog sorozat része |
|---|
 |
| Az állam elleni bűncselekmények |
| Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása · Az alkotmányos rend elleni szervezkedés · Lázadás · Rombolás · Hazaárulás · Hűtlenség · Az ellenség támogatása · Kémkedés |
| Emberiség elleni bűncselekmények |
| Háborús uszítás · Tiltott toborzás · Népirtás · Apartheid · Polgári lakosság elleni erőszak · Háborús fosztogatás · Bűnös hadviselés · Nk.sz. ált. tilt. fegyv. alk. · Kult.jav.nemzetk.véd.megsértése · Harctéri fosztogatás · Fegyverszünet megszegése · Hadikövet elleni erőszak · Visszaélés a nemzetközi jog által védett jelvénnyel vagy jelzéssel |
| A személy elleni bűncselekmények |
| Emberölés · Öngyilkosságban közrem. · Magzatelhajtás · Testi sértés · Fogl.kör.elk.veszélyeztetés · Segítségnyújtás elmulasztása · Gondozás elmulasztása · Az egészségüggyel kapcsolatos bűncselekmények · Kényszerítés · Lelkiism. és vallássz. megsért. · Közösség tagja elleni erőszak · Személyi szabadság megsértése · Emberrablás · Emberkereskedelem · Magánlaksértés · Magántitok megsértése · Visszaélés személyes adattal · Visszaélés közérdekű adattal · Levéltitok megsértése · Magántitok jogosulatlan megismerése · Rágalmazás · Becsületsértés · Kegyeletsértés |
| A közlekedési bűncselekmények |
| A közlek.bizt.elleni bcs. · Vasúti,légi,vízi közl.veszélyezt. · Közúti veszélyeztetés · Közúti baleset okozása · Járművezetés ittas vagy bódult állapotban · Járművezetés tiltott átengedése · Cserbenhagyás |
| A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények |
| Szexuális kényszerítés · Szexuális erőszak · Szexuális visszaélés · Vérfertőzés · Kerítés · Prostitúció elősegítése · Kitartottság · Gyermekprostitúció kihasználása · Gyermekpornográfia · Szeméremsértés |
| A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények |
| Kiskorú veszélyeztetése · Gyermekmunka · Kisk.kapcstart.akad. · Kisk.elhely.megvált. · Tartási kötelezettség elmulasztása · Kapcsolati erőszak · Családi jogállás megsértése · Kettős házasság |
Sablon:Büntetőjog különös rész
|
A lázadás az állam elleni bűncselekmények csoportjába tartozó bűncselekmény, amely tömegzavargásban való részvétellel kapcsolatos. A magyar büntetőjogban nem azonos a zendüléssel, amely a katonai bűncselekmények közé tartozik.
A hatályos szabályozás
A 2012. évi C. törvény 256. §-a szerint, aki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja, hogy
- a) az Országgyűlést,
- b) a köztársasági elnököt,
- c) a Kúriát vagy
- d) a Kormányt
az Alaptörvényben meghatározott jogköre gyakorlásában erőszakkal vagy ezzel fenyegetve akadályozza, vagy intézkedésre kényszerítse, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[1]
Aki az előző bekezdésben meghatározott tömegzavargást szervez vagy vezet, öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [2]
Aki lázadásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.[3]
Nem büntethető lázadás miatt az a résztvevő, aki a tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja.[4]
Jellemzői
- Jogi tárgy: az alkotmányos rend; az intézmények és azok zavartalan működése.
- Elkövetési tárgy: az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kúria, vagy a Kormány. Ezen szervek szervezete illetve alkotmányos jogköre ellen irányul a cselekmény. Amennyiben a felsoroltak személyiségi joga sérül, akkor az elkövetők ezért is felelnek.
- Elkövetési magatartás: tömegzavargásban részvétel, szervezés, vezetés. Zavargás valamely kisebb vagy nagyobb létszámú csoportosulás nyílt, rendbontó fellépése. Tömeghez általában 15-20 ember részvétele szükséges. Részvételnek számít a bűncselekménnyel összefüggő minden aktív magatartás az akció eredményének teljes vagy részleges ismeretével. Tömegzavargást szervező az a személy, aki létrehozza a tömegzavargást, vagy a már létrejött csoportosulást államellenes célúvá alakítja. Tömegzavargás vezetője általában a szervező, de lehet más is.
Bűncselekmény abban az esetben állapítható meg, ha a fentebb felsorolt testületeknek vagy személyeknek erőszakkal vagy azzal fenyegetve történő megakadályozása alkotmányos jogkörük gyakorlásában, illetve intézkedésre kényszerítésük.
- Befejezettség: mivel a bűncselekmény immateriális jellegű, ezért elegendő, ha megindul a tömegzavargás. Kísérlete kizárt. Előkészületét a törvény külön rendeli büntetni.
- Alany: bárki lehet. A szervező, a vezető, és a résztvevő tettesnek minősül. Felbujtó és bűnsegéd bárki lehet.
- Szándékosság: csak szándékosan követhető el, méghozzá kizárólag egyenes szándékkal (államellenes célzat).
- Önkéntes elállás: ha a résztvevő a tömegzavargást önként vagy a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja, nem büntethető. A szervezőre és a vezetőre ez a kitétel nem vonatkozik.
Jegyzetek
Források
- HatályosJogszabályok Gyűjteménye - 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
- Fehér Lenke - Horváth Tibor - Lévay Miklós: Magyar büntetőjog. Különös rész, 1. kötet. KJK-KERSZÖV Kiadó, 2005. ISBN 963-224-866-X
