Kremena

Kremena
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Község	Slivno
Jogállás	falu
Irányítószám	20357
Körzethívószám	(+385) 20
Népesség
Teljes népesség	28 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	55 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 58′ 08″, k. h. 17° 30′ 11″42.969, 17.50342.969000°N 17.503000°EKoordináták: é. sz. 42° 58′ 08″, k. h. 17° 30′ 11″42.969, 17.50342.969000°N 17.503000°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kremena témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kremena falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében. Közigazgatásilag Slivno községhez tartozik.

Fekvése

Makarskától légvonalban 53, közúton 70 km-re délkeletre, Pločétől légvonalban 11, közúton 21 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 10 km-re délnyugatra Neretva-folyó deltavidékén fekszik.

Története

A falu feletti magasabban fekvő területek már ősidők óta lakottak voltak, melyet a Kremena feletti rabai Szent Antal templomtól nyugatra és keletre található illír halomsírok is bizonyítanak.

A török alóli felszabadítás után két hullámban a szomszédos Hercegovinából érkezett horvát ajkú lakosság telepedett itt le. Az első telepesek már 1686-ban megérkeztek és legelőször Opuzen környékét népesítették be. Slivno felszabadítása után népesültek be a slivnoi falvak. A második nagyobb hullám az ún. kis háború (1714-1718) idején érkezett. Már rögtön a felszabadulás után 1689-ben megalapították a slivno ravnoi plébániát. A velencei uralomnak 1797-ben vége szakadt és osztrák csapatok vonultak be Dalmáciába. 1806-ban az osztrákokat legyőző franciák uralma alá került, de Napóleon lipcsei veresége után 1813-ban újra az osztrákoké lett. A településnek 1880-ban 160, 1910-ben 228 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a szocialista Jugoszlávia része lett. A második világháborút követően a Kis-Neretva és a tengerpart mentén több új település is létrejött, miközben a régi, magasabban fekvő települések kiürültek. A településnek 2011-ben 56 állandó lakosa volt.

Népesség

(1857-ben, 1869-ben, 1921-ben és 1931-ben lakosságát Slivno Ravnohoz, 1948-ban, 1981-ben és 1991-ben pedig Mihaljhoz számították. 1971-ben nem volt állandó lakossága. 2001-ben lett önálló település.)

Nevezetességei

A Szent Balázs kápolnát családi kápolnaként építtette Mate Bjeliš az I. világháború után. Homlokzata felett három harang számára kialakított harangtorony található.

Jegyzetek

Források

• Slivno község hivatalos oldala (horvátul)
• A split-makarskai érsekség honlapja – Slivno Ravno (horvátul)

További információk

• Visitdubrovnik.hr: Slivno (horvátul)
• Geni.com:Slivno (horvátul)
• Prostorni plan uređenja općine Slivno II. izmjena i dopuna - Slivno község rendezési tervének II. módosított és kiegészített kiadása. Zágráb, 2013. novemb