Kolczonay Ernő

Kolczonay Ernő
Személyes adatok
Születési dátum	1953. május 15.
Születési hely	Budapest, Magyarország
Halálozási dátum	2009. október 4. (56 évesen)[1]
Halálozási hely	Budapest, Magyarország
Állampolgárság	magyar
Magasság	175 cm
Testsúly	66 kg
Versenyzői adatok
Fegyvernem	tőr, párbajtőr
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolczonay Ernő témájú médiaállományokat.

Szerzett érmek

Magyarország színeiben Vívás Olimpiai játékok ezüst 1980, Moszkva párbajtőr egyéni ezüst 1992, Barcelona párbajtőr csapat Világbajnokság bronz 1974, Grenoble párbajtőr csapat arany 1978, Hamburg párbajtőr csapat ezüst 1979, Melbourne párbajtőr egyéni bronz 1981, Clermont-Ferrand párbajtőr csapat bronz 1982, Róma párbajtőr egyéni bronz 1982, Róma párbajtőr csapat Európa-bajnokság bronz 1981, Foggia párbajtőr egyéni ezüst 1982, Mödling párbajtőr egyéni Barátság versenyek arany 1984, Budapest párbajtőr egyéni Universiade arany 1979, Mexikóváros párbajtőr egyéni arany 1979, Mexikóváros párbajtőr csapat bronz 1981, Bukarest párbajtőr egyéni

Kolczonay Ernő az 1980. évi olimpiai ezüstérmével

Kolczonay Ernő (Budapest, 1953. május 15. – Budapest, 2009. október 4.) világbajnok, olimpiai ezüstérmes magyar vívó, edző.

Élete

Pályafutását 1964-ben úszóként kezdte a Budapesti VSC-ben, majd a Budapest Honvéd öttusázója, 1969-től pedig vívója volt. Itt lett profi vívó, ezen klub színeiben jutott ki több világversenyre is. Az 1976-os montréali olimpiára annak ellenére nem vitték ki, hogy vezette a magyar ranglistát és a világranglistán is a legjobb magyar volt. A bojkott miatt nem vehetett részt az 1984-es Los Angeles-i olimpián sem. Helyette megnyerte az ún. „vörös olimpiát”. Edzőként dolgozott a Budapesti Honvédnál, később pedig a görög válogatottnál. A rendszerváltást követően megalapította a Fless Vívóiskola és Sportklubot. Kolczonay májbeteg volt, átültetésre várt, 2008-ban csatlakozott a Májbetegekért Alapítványhoz. Betegsége következtében 2009 októberében elhunyt.

Sporteredményei

Három olimpián képviselte a magyar színeket: az 1980-as moszkvai olimpián egyéniben, 1992-ben Barcelonában csapatban szerzett ezüstérmet párbajtőrben, 1980-ban a tőr-, 1988-ban a párbajtőrcsapattal végzett a pontszerző hatodik helyen.

A vívó-világbajnokságokon egyéniben kétszer állhatott fel a dobogóra (1979-ben második, 1982-ben harmadik hely). Csapatban elért 3 bronzérme mellett 1978-ban Hamburgban aranyérmet nyert. Kétszeres Universiade-győztes (1979, Mexikóváros; egyéni, csapat).

Díjai, elismerései

• Az év magyar vívója (1979, 1980, 1983)
• MOB Érdemérem (2014)^[2]

Jegyzetek

Források

• 56 évesen elhunyt Kolczonay Ernő párbajtőrvívó. sportgeza.hu. Index, 2009. október 3. (Hozzáférés: 2015. január 19.)
• Elhunyt Kolczonay Ernő olimpiai ezüstérmes vívó. Origo, 2009. október 4. (Hozzáférés: 2015. január 19.)
• Ki kicsoda a magyar sportéletben?: II. kötet (I–R). Szekszárd: Babits. 1995. 142. o. ISBN 963-495-011-6  
• Kolczonay Ernő profilja az Olympedia oldalán (angolul)
• Fechten - Weltmeisterschaften (Herren - Degen) (német nyelven). sport-komplett.de. Sport-Komplett. (Hozzáférés: 2015. január 19.)
• Fechten - Europameisterschaften (Herren - Degen) (német nyelven). sport-komplett.de. Sport-Komplett. (Hozzáférés: 2015. január 19.)
• Fencing: European Championships: Men: Epee (angol nyelven). sports123.com. Sports 123. [2011. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 13.)
• ФЕДЕРАЦИЯ ФЕХТОВАНИЯ РОССИИ: «Дружба» (Венгрия, Будапешт, 15 — 20 июля 1984 г.) (orosz nyelven). rusfencing.ru. [2016. augusztus 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 13.)
• KOLCZONAY Erno - Biography (angol nyelven). eurofencing.info. Európai Vívószövetség. [2015. január 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 19.)
• ERNO KOLCZONAY (angol nyelven). eurofencing.info. Európai Vívószövetség. (Hozzáférés: 2019. január 5.)
• Adatok

További információk

• Kolczonay Ernő profilja a Magyar Olimpiai Bizottság oldalán
• Kolczonay Ernő életútja egy emlékhonlapon Archiválva 2016. augusztus 12-i dátummal a Wayback Machine-ben