Kiegyensúlyozó mandátum

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Választási rendszerek

Többségi rendszerek
Relatív többségi szabály Relatív többségi szavazás, blokkszavazás, pártlistás blokkszavazás Többfordulós Kétfordulós szavazás Egyenkénti kieséses szavazás Preferenciális Azonnali többfordulós szavazás (IRV), feltételes szavazat, pótszavazat Condorcet-módszer Schulze-módszer Rangsorolt párok módszere Pozíciós szavazás Bucklin-módszer Preferenciális blokkszavazás Kardinális Elfogadó szavazás Pontozásos szavazás
Arányos rendszerek
Egyéni Egyetlen átruházható szavazat Arányos elfogadó szavazás Pártlistás Legmagasabb átlag alapú módszerek: D’Hondt, Sainte-Laguë, Hungtington-Hill Legnagyobb maradék alapú módszerek: Hare, Droop, Imperiali, Hagenbach-Bischoff Egyéb Biproporcionális mandátumelosztás
Félarányos és vegyes rendszerek
Nem vegyes félarányos Egyetlen nem-átruházható szavazat Korlátozott blokkszavazás Nem kompenzációs vegyes Árokrendszer Többségi bónusz Kompenzációs vegyes Vegyes arányos rendszer Kétszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló Egyszavazatos módszerek Magyar országgyűlési (2010−) Magyar országgyűlési (1989−2010)
Egyéb
Pártlisták Nyílt lista, Zárt lista, Helyi lista Választási rendszerek összehasonlítása Választási rendszerek országonként
Sablon:Választási rendszerek m v sz

A kiegyensúlyozó mandátumok egyes választási rendszerekben jelentkező többletmandátumok kompenzálására szolgáló mandátumok, amellyel a testület létszámát növelik, hogy ezáltal a többi párt (amely kevesebb vagy semennyi többletmandátummal rendelkezik), ne kerüljön hátrányba. Ez biztosítja, hogy a parlamenti pártok a listás szavazatok szerint arányosan legyenek képviselve.

Választási rendszerek

német vegyes arányos választási rendszerben az arányosságot kiegyensúlyozó mandátumok (németül: Ausgleichsmandat) garantálják, ha a rendszerben a kompenzációs mandátumok száma (amely alapesetben egyezik az egyéni ágon szerezhető mandátumok számával) nem elegendő, a kiegyensúlyozó mandátumok száma attól függ, mennyi többletmandátumot kell kompenzálni. Ez azt jelenti, a parlamenti képviselők száma a választások eredményétől függ.
egyes arányos választási rendszerek területi listákat használnak, amelyek összesített eredményét országos kompenzációs listákkal tovább arányosítják, ilyen esetben a fix számú országos kompenzációs mandátumokat is szokták kiegyensúlyozó mandátumoknak (angolul: levelling seat) nevezni. Ez a gyakorlat skandináv országokban jellemző.^[forrás?]

A magyar vegyes választási rendszerek nem használnak kiegyensúlyozó mandátumokat, így a fellépő aránytalanságokat csak részben kompenzálják, a töredékszavazatok révén a pártok további többletmandátumokat is szerezhetnek, hasonlóan az árokrendszer típusú vegyes rendszerekhez.

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ausgleichsmandat című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.