Kartúm

Kartúm (الخرطوم, al-Kharṭūm)
városkép naplementkor
Kartúm címere
Közigazgatás
Ország	Szudán
Állam	Kartúm
Polgármester	Abdul Halim al Mutafi
Testvérvárosok	Lista Dzsibuti Isztambul Hargeysa Ankara Vuhan Kairó Ammán (1993–) Szentpétervár (2002–) Aszmara Addisz-Abeba Brazíliaváros Dubaj Teherán
Népesség
Teljes népesség	5 345 000 fő (2018)[1]
– agglomeráció	8 000 000 fő
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	382 m
Terület	30 000 km²
Időzóna	UTC+02:00
Elhelyezkedése
é. sz. 15° 36′ 11″, k. h. 32° 31′ 36″15.60308, 32.5265415.603080°N 32.526540°EKoordináták: é. sz. 15° 36′ 11″, k. h. 32° 31′ 36″15.60308, 32.5265415.603080°N 32.526540°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Kartúm témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kartúm (hivatalos átiratban Hartúm) Szudán fővárosa, egyben Kartúm állam székhelye. A város teljes lakossága meghaladja az egymilliót, ezzel az ország második legnagyobb városa, de szomszédaival, Észak-Kartúm (Kartūm al-Bahrī) és Omdurmán várossal együtt (2007-ben) több mint nyolcmilliós metropoliszt alkot.

Földrajz

A város azon a helyen épült, ahol az Ugandából érkező Fehér-Nílus és az Etiópiából érkező Kék-Nílus egyesül. Az itt egyesülő folyó tovább kanyarog északra Egyiptom és a Földközi-tenger felé. Ez a vidék a félsivatag és a bozótos szavanna övének határvonala, a tszf. magasság 383 m.

Éghajlat

Kartúmban csak július és szeptember között fordul elő néhány zápor. Az évi átlagos csapadék alig 160 mm. A januári középhőmérséklet 23 °C, a júliusi 34 °C. A porviharokkal súlyosbított kánikula az esős évszak küszöbén éri el a tetőfokát.

Történelem

Kartúmot 1821-ben alapították az egyiptomi hadsereg helyőrségeként, de csakhamar – főként a rabszolga-kereskedelemnek köszönhetően – fontos kereskedelmi központtá nőtte ki magát. A Mahdihoz hű csapatok 1884. március 13-án vették ostrom alá a Gordon tábornok zömmel egyiptomi, kisebbrészt brit csapatai által védett várost. A súlyos károkat szenvedett Kartúm 1885. január 26-án került a mahdisták ellenőrzése alá, akik Omdurmánt tették fővárosukká. Az 1898. szeptember 2-án vívott véres omdurmani csatában Kitchener tábornok brit csapatai legyőzték a mahdista sereget és megvédték a várost. Ezután az angol főkormányzó tervei szerint szabályos mértani utcahálózattal, európai mintára építették újjá. 1956-ig Angol-Egyiptomi Szudán közigazgatási székhelye volt.

1973-ban a város volt a színhelye annak a túszválságnak, amelyben a Fekete Szeptember terrorszervezet tíz diplomatát túszul ejtett a szaúdi követségen. Két amerikai diplomatát (köztük a nagykövetet) és egy belga diplomatát megöltek, a többi túszt kiszabadították.

Az 1970-es és 1980-as években Kartúm a szomszédos országokból – Csád, Etiópia és Uganda – érkezett menekültek ezreit fogadta be. A menekültek hatalmas nyomornegyedekben telepedtek le a város külterületi részein. Az 1980-as években kitört szudáni polgárháború következtében újabb szudáni menekültek telepedtek le a város körül. Az al-Kaida szervezet által 1998-ban végrehajtott amerikai nagykövetség elleni bombatámadás után augusztus 20-án a kartúmi al-Shifa gyógyszergyárat amerikai rakétatámadás érte.

Nevezetességei

• A város ad otthont az 1903-ban alapított Kartúmi Egyetemnek, a Kartúmi Politechnikai Egyetemnek, de vannak itt karai a Kairói Egyetemnek is.
• A Szudáni Nemzeti Múzeum a terület ősi civilizációiról rendelkezik gazdag anyaggal.
• Kartúmi nagy mecset, Faruq-Mecset, As-Sahid-Mecset
• Elnöki palota
• Nílus utca
• Katolikus és anglikán katedrális
• Botanikus kert és állatkert

A város szülöttei

Ali Muhammad Nagib egyiptomi politikus

Városkép

Nagyítás

Panorámakép a belvárosról.

Jegyzetek

Források

• Probáld Ferenc - Szegedi Nándor: A világ fővárosai. Kossuth Könyvkiadó 1986. ISBN 9630928736

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Kartúm témájú médiaállományokat.

• Earth from Space – Kartúm
• Műholdas felvételek a városról