Kövessy Albert

Kövessy Albert
Született	1860. október 6. Kótaj
Elhunyt	1924. december 21. (64 évesen) Budapest VIII. kerülete
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	színész színházi rendező színigazgató
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Kövessy Albert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Kövessy Albert, 1903-ig Stern,^[1] Kövesi (Kótaj, 1860. október 6. – Budapest, Józsefváros, 1924. december 21.)^[2] magyar színházi rendező, színigazgató, színműíró.

Életrajza

Stern Sámuel és Weisz Julianna gyermekeként született a Szabolcs megyei Kótajon. Iskoláit Nagyváradon végezte, majd 1877-ben a kolozsvári Színház tagja lett. Ezután a vidék nagyobb városaiban mint rendező, művészeti vezető és színész működött. 1898-ban az Óbudai Kisfaludy Színház igazgatója lett. 1900–05-ben Kecskeméten, 1905 és 1911 között Pécsett, 1911–12-ben Ungváron működött mint igazgató. 1912. október 9-től a csődbe ment Új Színpad helyén, az Építőmunkások Székházában Kövessy Színpad működtetett vállalkozást egy rövid ideig, majd 1912. december 3-án vonult nyugdíjba. 1916-ban a Beöthy-színházak dramaturgja volt, 1924-ben asztaltársaságot alapított a New York kávéházban Kövessy vár címen nyugdíjas színészek segítése céljából.

Számos bohózatot és operettszöveget írt és fordított is, többek között a Sulamith-ot, amely olyan sikeres volt, hogy egy ideig fellendítette a Kisfaludy Színházat is.

Felesége Kövessy Albertné Iványi Mariska (1862–1918) színésznő volt.^[3]

Fontosabb szerepei

• Lambertuccio (Suppé: Boccaccio)
• Goldstein Számi (Kövessy A.)
• Róth bácsi (Földes I.: Hivatalnok urak)

Főbb munkái

Eredeti színművei

• Florinda kisasszony, operett 3 felvonásban, zenéjét szerezte: Barna Izsó. Bemutató: 1890. augusztus 2., Krisztinavárosi Színkör
• A diurnista, énekes fővárosi életkép 3 felvonásban. Bemutató: 1892. május 3., Krisztinavárosi Színkör
• A primadonna, énekes fővárosi életkép 3 felvonásban. Bemutató: 1893. június 30., Városligeti Színkör
• Goldstein Számi, vagy az uj honpolgár, énekes fővárosi életkép 3 felvonásban. Bemutató: 1894. augusztus 11., Krisztinavárosi Színkör; 1896. május 16. 100. előadás a Városligeti Színkörben
• A vigéczek, énekes fővárosi életkép 3 felvonásban. Bemutató: 1896. június 6., Városligeti Színkör
• A diplomás kisasszonyok, énekes fővárosi életkép 3 felvonásban. Bemutató: 1897. június 9., 25. Krisztinavárosi Színkör
• A talmi herczegnő, operett 3 felvonásban. Társszerző: Makai Emil. Zenéjét szerezte: Konti József. Bemutató: 1898. január, Népszínház
• Háromláb kapitány, énekes bohózat 3 felvonásban. Társszerző: Faragó Jenő. Bemutató: 1898. július 14., Városligeti Színkör
• A Singer-gyár, énekes fővárosi életkép 3 felvonásban. Bemutató: 1899. július, Krisztinavárosi Színkör
• A gólem (Népopera, 1917)

Fordítások és színre alkalmazottak

• A hypnotizált anyós, bohózat 3 felvonásban. Bisson után franciából. Budapest, 1898. (Fővárosi színházak műsora 32. Először 1897-ben a városligeti színkörben.)
• Don Caesar, operett 3 felvonásban. Walter Oszkár után németből.
• A csavargó, operett 3 felvonásban. Zeller és West után németből (először Miskolcon 1887. február 6.)
• Kokó király, franciából, A kékfestő és ikertestvére, énekes bohózat 3 felvonásban, Nostroy után németből az óbudai viszonyokra alkalmazva.
• A mai cselédek, bohózat 4 felvonásban Berla A. után németből magyarosította.
• A minta férj, franciából.
• Tüzérek a gyakorlaton, bohózat 3 felvonásban. Delavigne és Bosu után franciából (a Városligeti színkörben 1894. április 8.)
• A szoknyahősök, bohózat 4 felvonásban. Goudillot után franciából magyar színre alkalmazta (a Kisfaludy Színházban 1898. december 8.)
• Asszonyok a kaszárnyában, bohózat 3 felvonásban, németből (Kisfaludy Színházban 1898. június)
• Szabadkőművesek, bohózat 3 felvonásban, németből magyarította (1899. jún. 3. a Kisfaludy Színházban)
• A budai varróleányok, énekes életkép 3 felvonásban. Berg O. f. után magyarosította (1897. a Kisfaludy Színházban, A nagyváradi varróleányok címmel Nagyváradon 1897.)
• Osztozkodás, színmű 4 felvonásban. Quignon Albert után franciából (1898. a Kisfaludy Színházban)
• A hölgyek kedvence, franciából
• Sulamith, Jeruzsálem leánya, keleti opera 5 felvonásban. Goldfaden Adolf után héberből fordította (1899, a Kisfaludy Színházban)

Librettói

• Az új honpolgár (zene: Delin H., 1896)
• A vigécek (zene: Barna Izsó, 1897)
• Lipi (zene: Huber M., 1918)

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VI. (Kende–Kozocsa). Budapest: Hornyánszky. 1899.  
• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  

További információk

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001
• Kalapis Zoltán: Életrajzi kalauz. Ezer magyar biográfia a délszláv országokból. Újvidék, Fórum Könyvkiadó, 2002
• Péterné Fehér Mária-Szabó Tamás-Székelyné Kőrösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskemét, Kecskeméti Lapok Kft.-Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1992
• Magyar színművészeti lexikon: A magyar színjátszás és drámairodalom enciklopédiája. Szerk. Schöpflin Aladár. I–IV. kötet. Budapest: Az Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete. 1929–1931.  
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 509. o.  Online elérés
• (szerk.) Németh Antal: Színészeti lexikon I–II. Színjátszás, színpadművészet, rendezés, film, tánc, varieté, színészies népszokások, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1930
• Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. ISBN 978-963-06-7919-0
• Révai új lexikona XII. (Klc–Ky). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2003. ISBN 963-955-607-6  
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
• A magyar színművészet. Szerk. B. Virágh Géza. Budapest, Országos Irodalmi Részvénytársaság, 1900