Johannes Høsflot Klæbo

Johannes Høsflot Klæbo
Johannes Høsflot Klæbo 2018 januárjában a drezdai világkupa-sorozaton
Johannes Høsflot Klæbo 2018 januárjában a drezdai világkupa-sorozaton
Született1996. október 22. (27 éves)
Trondheim
Állampolgárságanorvég
Foglalkozásasífutó
IskoláiHeimdal Középiskola

Magassága183 cm
pályafutása
KlubByasen IL[1]
EdzőKåre Høsflot[2]
Olimpia2018, Phjongcshang (Dél-Korea)

  • Facebook
  • IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Johannes Høsflot Klæbo témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Szerzett érmek
 Norvégia színeiben
Sífutás
Olimpiai játékok
arany
2018, Phjongcshang
sprint
arany
2018, Phjongcshang
csapatsprint
arany
2018, Phjongcshang
váltó
arany
2022, Peking
sprint
Világbajnokság
bronz
2017, Lahti
sprint
arany
2019, Seefeld
sprint
arany
2019, Seefeld
csapatsprint
arany
2019, Seefeld
váltó
Junior világbajnokság
bronz
2015, Almati
sprint
bronz
2015, Almati
váltó
arany
2016, Barcarozsnyó
sprint
arany
2016, Barcarozsnyó
10 km
arany
2016, Barcarozsnyó
váltó

Johannes Høsflot Klæbo (Trondheim, 1996. október 22. –) négyszeres olimpiai bajnok norvég sífutó.

Élete

A norvég fővárostól, Oslótól északra fekvő Trondheimben nőt fel. Kétévesen kezdett el síelni, mikor karácsonyi ajándékként síléceket kapott nagyapjától[3] (és edzőjétől), Kåre Høsflottól.[2] A 2015-ös junior világbajnokságról két bronzéremmel, majd a 2016-os barcarozsnyói junior vb-ről három aranyéremmel térhetett haza.[4] A felnőttek mezőnyében a sífutó-világkupa 2016–2017-es szezonjában mutatkozott be először,[3] ahol a dobogó legfelső fokára háromszor is felállhatott.[5] A 2017-es finnországi északisí-világbajnokság egyéni sprintversenyének döntőjében pedig a harmadik helyen zárt.[6]

2018 februárjában, 21 évesen három aranyérmet is szerzett a dél-koreai Phjongcshangban rendezett téli olimpiai játékokon. Első „ötkarikás aranyát” a sífutók – klasszikus stílusú – egyéni sprintversenyének döntőjét követően söpörhette be, s az itt elért teljesítményével ő lett a téli olimpiák történetének legfiatalabb egyéni sífutó olimpiai bajnoka a férfiak között.[7] Második érmét a 4 × 10 km-es váltóval,[8] míg a harmadikat (Martin Johnsrud Sundby-vel) a szabadstílusú csapatsprint versenyszámában szerezte.[9] Rajthoz állt még a 15 plusz 15 kilométeres (klasszikus és szabadstílusú) távon is, de itt csak a tizedik lett.[10]

2019 februárjában, az ausztriai Seefeldben zajló északisí-világbajnokságon aranyéremmel zárta a sífutók szabadstílusú sprintszámát,[11] majd a férfi sífutó sprintváltóval (klasszikus stílus) megünnepelhette a második vb-aranyát is.[12]

Jegyzetek

  1. Johannes Høsflot Klæbo, Athlete profile (angol nyelven). olympic.org. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  2. a b Haugland, Mats–Dahl, Anne-Marit: Reiser hjem fra OL. En telefonsamtale fikk Klæbo til å bestemme seg (norvég nyelven). aftenposten.no, 2018. február 22. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  3. a b Clark, Nathan: Who is Johannes Hosflot Klaebo? (angol nyelven). nbcolympics.com, 2017. december 11. [2018. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  4. FIS database. Johannes Høsflot Klæbo last result (Junior World Ski Championships ) (angol nyelven). fis-ski.com. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  5. Sífutás, világkupa 2016–2017, férfiak (magyar nyelven). nemzetisport.hu, 2017. március 19. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  6. Óriásit bukott az északisí-vb legnagyobb esélyese (magyar nyelven). origo.hu, 2017. február 23. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  7. Megvan minden idők legfiatalabb sífutó bajnoka (magyar nyelven). 24.hu, 2018. február 13. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  8. A norvég csodagyerek újabb aranyat nyert az olimpián (magyar nyelven). 24.hu, 2018. február 18. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  9. Meglepetés holland-vereség történelmi amerikai siker a nőknél, norvég fölény a férfiaknál sífutásban. Ez volt a 12. nap (magyar nyelven). delmagyar.hu, 2018. február 20. [2018. február 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  10. 50 méter után elesett, 30 km után olimpiai bajnok lett (magyar nyelven). origo.hu, 2018. február 11. (Hozzáférés: 2018. február 26.)
  11. Pofozkodás után nyerte meg a sífutást a 22 éves norvég (magyar nyelven). Index, 2019. február 21. (Hozzáférés: 2019. február 22.)
  12. Északisí-vb. Német dupla, első svéd, újabb norvég arany (magyar nyelven). nemzetisport.hu, 2019. február 24. (Hozzáférés: 2019. február 26.)

Források

  • Johannes Høsflot Klæbo profilja az Olympedia oldalán (angolul)Szerkesztés a Wikidatán
Sablon:Férfi egyéni sprint sífutás olimpiai bajnokai
  • m
  • v
  • sz
Sablon:Férfi csapatsprint sífutás olimpiai bajnokai
  • m
  • v
  • sz
  • 2006: Svédország Thobias Fredriksson & Björn Lind (SWE)
  • 2010: Norvégia Øystein Pettersen & Petter Northug (NOR)
  • 2014: Finnország Iivo Niskanen & Sami Jauhojärvi (FIN)
  • 2018: Norvégia Martin Johnsrud Sundby & Johannes Høsflot Klæbo (NOR)
  • 2022: Norvégia Erik Valnes & Johannes Høsflot Klæbo (NOR)
Sablon:Férfi sífutóváltó olimpiai bajnokai
  • m
  • v
  • sz
  • 1936: Finnország Sulo Nurmela, Klaes Karppinen, Matti Lähde, Kalle Jalkanen (FIN)
  • 1948: Svédország Nils Östensson, Nils Täpp, Gunnar Eriksson, Martin Lundström (SWE)
  • 1952: Finnország Heikki Hasu, Paavo Lonkila, Urpo Korhonen, Tapio Mäkelä (FIN)
  • 1956: Szovjetunió Fjodor Tyerentyjev, Pavel Kolcsin, Nyikolaj Anyikin, Vlagyimir Kuzin (URS)
  • 1960: Finnország Toimi Alatalo, Eero Mäntyranta, Väinö Huhtala, Veikko Hakulinen (FIN)
  • 1964: Svédország Karl-Åke Asph, Sixten Jernberg, Janne Stefansson, Assar Rönnlund (SWE)
  • 1968: Norvégia Odd Martinsen, Pål Tyldum, Harald Grønningen, Ole Ellefsæter (NOR)
  • 1972: Szovjetunió Vlagyimir Voronkov, Jurij Szkobov, Fjodor Szimasev, Vjacseszlav Vegyenyin (URS)
  • 1976: Finnország Matti Pitkänen, Juha Mieto, Pertti Teurajärvi, Arto Koivisto (FIN)
  • 1980: Szovjetunió Vaszilij Rocsev, Nyikolaj Bazsukov, Jevgenyij Beljajev, Nyikolaj Zimjatov (URS)
  • 1984: Svédország Thomas Wassberg, Benny Kohlberg, Jan Ottosson, Gunde Svan (SWE)
  • 1988: Svédország Jan Ottosson, Thomas Wassberg, Gunde Svan, Torgny Mogren (SWE)
  • 1992: Norvégia Terje Langli, Vegard Ulvang, Kristen Skjeldal, Bjørn Dæhlie (NOR)
  • 1994: Olaszország Maurilio De Zolt, Marco Albarello, Giorgio Vanzetta, Silvio Fauner (ITA)
  • 1998: Norvégia Sture Sivertsen, Erling Jevne, Bjørn Dæhlie, Thomas Alsgaard (NOR)
  • 2002: Norvégia Anders Aukland, Frode Estil, Kristen Skjeldal, Thomas Alsgaard (NOR)
  • 2006: Olaszország Fulvio Valbusa, Giorgio Di Centa, Pietro Piller Cottrer, Cristian Zorzi (ITA)
  • 2010: Svédország Daniel Rickardsson, Johan Olsson, Anders Södergren, Marcus Hellner (SWE)
  • 2014: Svédország Lars Nelson, Daniel Rickardsson, Johan Olsson, Marcus Hellner (SWE)
  • 2018: Norvégia Didrik Tønseth, Martin Johnsrud Sundby, Simen Hegstad Krüger, Johannes Høsflot Klæbo (NOR)
  • 2022: Orosz Olimpiai Bizottság Alekszej Cservotkin, Alekszandr Bolsunov, Gyenyisz Szpicov, Szergej Usztyjugov (ROC)
  • Olimpia Olimpiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap