Istenérv

De látta, hogy nem bír vele
– 1Móz.32

Az istenérvek a filozófiában kísérletek Isten létének bizonyítására. A legismertebb istenérvek:

Ezek legtöbbjéről ma is viták folytak a filozófia történetében: már Aquinói Szent Tamás, Descartes, Kant foglalkoztak elődeik istenérvével. Anzelm istenérvét például Tamás nem fogadta el, Descartes újrafogalmazta, majd Kant ismét elvetette.

A történeti vallások egyes irányzataiban (ld. tomizmus) és bizonyos mai vallásokban és világnézetekben (ld. Richard Swinburne, Alvin Plantinga) is fellelhető, hogy Istennek racionális úton értelmezhetőnek, és igazolhatónak kell lennie.

Külső hivatkozások

  • Szalai Miklós: „Swinburne Istenérvei”, Magyar Filozófiai Szemle, 1998/1-2-3, 1998.
  • Az ontológiai istenérvről (angol)
Ez a filozófiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Ez a vallási tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!