Hölder-egyenlőtlenség

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

A Hölder-egyenlőtlenség a következő állítás: ha a 1 , , a n , b 1 , , b n {\displaystyle a_{1},\dots ,a_{n},b_{1},\dots ,b_{n}} nemnegatív valós számok, p , q > 1 {\displaystyle p,q>1} , továbbá 1 p + 1 q = 1 {\displaystyle {\frac {1}{p}}+{\frac {1}{q}}=1} teljesül, akkor

i = 1 n a i b i ( i = 1 n a i p ) 1 / p ( i = 1 n b i q ) 1 / q {\displaystyle \sum _{i=1}^{n}a_{i}b_{i}\leq \left(\sum _{i=1}^{n}a_{i}^{p}\right)^{1/p}\left(\sum _{i=1}^{n}b_{i}^{q}\right)^{1/q}}

Egyenlőség akkor teljesül, ha valamelyik sorozat konstansszorosa a másiknak, tehát például van olyan λ {\displaystyle \lambda } , hogy b i q = λ a i p {\displaystyle b_{i}^{q}=\lambda a_{i}^{p}} minden i-re.

A tétel p=q=2-re vonatkozó esete a Cauchy–Bunyakovszkij–Schwarz-egyenlőtlenség.

Bizonyítása

Legyen

A = i = 1 n a i p , B = i = 1 n b i q {\displaystyle A=\sum _{i=1}^{n}a_{i}^{p},B=\sum _{i=1}^{n}b_{i}^{q}}

továbbá

x i = a i p A , y i = b i q B ( i = 1 , , n ) . {\displaystyle x_{i}={\frac {a_{i}^{p}}{A}},y_{i}={\frac {b_{i}^{q}}{B}}\quad (i=1,\dots ,n).}

Ekkor tehát x 1 + + x n = y 1 + + y n = 1 {\displaystyle x_{1}+\cdots +x_{n}=y_{1}+\cdots +y_{n}=1} és azt kell igazolnunk, hogy

S = i = 1 n x i 1 p y i 1 q 1. {\displaystyle S=\sum _{i=1}^{n}x_{i}^{\frac {1}{p}}y_{i}^{\frac {1}{q}}\leq 1.}

A számtani és mértani közép közötti egyenlőtlenség súlyozott formája miatt minden i-re

x i 1 p y i 1 q 1 p x i + 1 q y i {\displaystyle x_{i}^{\frac {1}{p}}y_{i}^{\frac {1}{q}}\leq {\frac {1}{p}}x_{i}+{\frac {1}{q}}y_{i}}

ezeket összeadva azt kapjuk, hogy

S 1 p i = 1 n x i + 1 q i = 1 n y i = 1 p + 1 q = 1. {\displaystyle S\leq {\frac {1}{p}}\sum _{i=1}^{n}x_{i}+{\frac {1}{q}}\sum _{i=1}^{n}y_{i}={\frac {1}{p}}+{\frac {1}{q}}=1.}

Egyenlőség akkor van, ha x i = y i {\displaystyle x_{i}=y_{i}} minden i-re, azaz b i q = λ a i p {\displaystyle b_{i}^{q}=\lambda a_{i}^{p}} , ahol λ = B / A {\displaystyle \lambda =B/A} .

Története

Először Rogers igazolt egy ekvivalens állítást 1888-ban, majd Hölder, szintén különböző, de ekvivalens formában, 1889-ben. Mai formájában Riesz Frigyes mondta ki 1910-ben.

  • Matematika Matematikaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap