Gian Maria Volonté

Gian Maria Volonté
2008-ban
Született	1933. április 9.[1][2][3][4][5] Milánó[6]
Elhunyt	1994. december 6. (61 évesen)[1][2][3][4][5] Flórina
Művészneve	Johnny Wels, John Wells
Állampolgársága	olasz (1946. június 18. – 1994. december 6.) olasz (1933. április 9. – 1946. június 18.)
Nemzetisége	olasz
Házastársa	Armenia Balducci
Élettársa	Carla Gravina Angelica Ippolito (1977–)
Foglalkozása	színész forgatókönyvíró filmszínész
Iskolái	Accademia Nazionale d'Arte Drammatica Silvio D'Amico
Kitüntetései	David di Donatello for Best Actor Nastro d'Argento for Best Actor olasz Arany Glóbusz (1968, 1970, 1973, 1987, 1990) Taormina Film Fest (1977) Legjobb férfi alakítás díja (cannes-i fesztivál) (1983) Ezüst Medve díj a legjobb színésznek (1987) Tiszteletbeli Leopárd (1990) European Film Academy Special Jury Award (1990)[7] Giffoni Film Festival (1991) Golden Lion for Lifetime Achievement (1991)
Halál oka	szívinfarktus
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1957 – 1994
Műfajok	western politikai film
Tevékenység	színész
weboldal IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Gian Maria Volonté témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Gian Maria Volonté (Milánó, 1933. április 9. – Florina, 1994. december 6.) olasz színész, aki Sergio Leone Dollár-trilógiája első két részének (az Egy maréknyi dollárért és Pár dollárral többért című spagettiwesterneknek) és politikai drámákat bemutató filmjeinek köszönheti világhírnevét.

Élete és karrierje

Öccse Claudio Camaso néven ugyancsak színészként dolgozott, s szerepelt öt olasz vadnyugati filmben. 1977-ben öngyilkos lett a börtönben, ahová barátja, Vincenzo Mazza megöléséért került.

Volonté 1957-ben diplomázott. Mielőtt a filmes szakmába került volna, színházban szerzett magának hírnevet Shakespeare és Goldoni színművekben nyújtott alakításaival. 1960-ban a Sotto dieci bandiere (Tíz zászló alatt) című filmben már kamera előtt lépett fel. Két évvel később az Égetnivaló emberben egy politikai aktivistát játszott, aki honfitársait a szicíliaiakat bátorítja, hogy ne hunyászkodjanak meg a maffia előtt. Amikor nemzetközi sikert aratott Leone Egy maréknyi dollárért című westernjében a galád, mocskos, kegyetlen Ramón eljátszásával, meglepetést okozott, hiszen eddigi szerepeiben nem alakított ilyen karaktert. Leone ugyanezt megismételte 1968-ban a Volt egyszer egy Vadnyugatban Gabriele Ferzettivel és Henry Fondával.

Leone a Pár dollárral többért-ben még egyszer összehozta Clint Eastwooddal. Ismét véreskezű banditát, El Indiót kellett eljátszania. E két western a tengerentúlon is hírnevet szerzett neki. 1967-ben egy újabb spagettiwesternben láthatták a nézők a Szemtől szembe című filmben Tomás Miliánnal, ahol ugyan egy tipikus olasz western-figura a „piszkos hős” szerepében volt, aki viszont a spagettiwestern legpozitívabb karaktere a szélsőségesen negatív jellemekhez képest, mint amilyen Ramon vagy Indio volt a dollár-trilógiában.

1968-ban az A ciascuno il suo (Mindenkinek a magáét) című detektív-novella megfilmesített változatában nyújtott alakításáért a legjobb színésznek járó Ezüst Szalagot kapta. 1970-ben a Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében című krimiben egy gátlástalan, cinikus, kegyetlen, kicsinyes, féltékeny és jellemtelen gyilkos rendőrfőfelügyelőt játszott. Ezt a filmet is ugyanaz az Elio Petri rendezte, mint az előző detektív-történetet. A film 1971-ben Oscar-díjat kapott. 1983-ban a Cannes-i fesztiválon, a Mario Ricci halála című drámában nyújtott alakításáért kapta a legjobb színésznek járó díjat. Négy évvel később a Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon – ahová kommunista országok filmjeit is benevezték –, ugyancsak a Legjobb Színész díját vitte el. 1990-ben a Nyitott ajtók filmdrámáért a legjobb európai színészként deklarálták. 1991-ben az Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon megkapta az Arany Oroszlánt, ezzel lezárult filmes karrierje.

1994-ben Theodoros Angelopoulos felkérte, hogy vállalja el az Odüsszeusz tekintete című filmje főszerepét. Görögországba utazott, ahol azonban szívinfarktus érte és a Makedóniához közeli Florinában meg is halt. (Helyette így Erland Josephson kapta meg a főszerepet.)

Világéletében meggyőződéses baloldali volt, s ezt gyakran a szerepeiben is kimutatta. Szoros kapcsolat fűzte kommunista szervezetekhez, élesen támadta a szélsőjobboldalt, és a római katolikus egyházat is.

Filmjei

• Saul (1959)
• Égetnivaló ember (1962)
• Nápoly négy napja (1962)
• Egy maréknyi dollárért (1964)
• A felszarvazott (1964)
• Pár dollárral többért (1965)
• Szerelmünk évszakai (1966)
• Brancaleone ármádiája (1966)
• Mindenkinek a magáét (1967)
• Carvaggio (1967)
• A hét Cervi fivér (1968)
• Banditák Milánóban (1968)
• Gramigna szeretője (1969)
• Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében (1970)
• Tűz a Monte Fioron (1970)
• A vörös kör (1970)
• Sacco és Vanzetti (1971)
• A munkásosztály a Paradicsomba megy (1971)
• A Mattei-ügy (1972)
• A merénylők (1972)
• Lucky Luciano (1973)
• Giordano Bruno (1973)
• A csalétek (Il sospetto), (1975)
• Levelek Marusiából (1976)
• Todo modo (rendezte: Elio Petri, 1976) ... M., az elnök
• Krisztus megállt Ebolinál (1979)
• A kaméliás hölgy igaz története (1981)
• A pármai kolostor (La Certosa di Parma), tévésorozat (1982)
• Mario Ricci halála (1983)
• Egy előre bejelentett gyilkosság krónikája (1987)
• A calabriai fiú (1987)
• Nyitott ajtók (1990)
• Egyszerű történet (1991)
• Szerelemház (1993)

Jegyzetek

Források

• Shobary's Spaghetti Westerns – Actors: Gian Maria Volontè Archiválva 2008. december 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Dániel Ferencː Gian Maria Volonté; idézetford. Schéry András; Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum–NPI, Bp., 1975 (Filmbarátok kiskönyvtára. Kortársaink a filmművészetben) 

További információk

• Hivatalos oldal
• Gian Maria Volonté a PORT.hu-n (magyarul)
• Gian Maria Volonté az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Gian Maria Volonté az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Gian Maria Volonté az AlloCiné weboldalán (franciául)
• Gian Maria Volonté Profile. famousfix.com. (Hozzáférés: 2023. február 6.)