Endre
Az Endre[1] az András férfinév alakváltozata a magyarban. Az Endre a magyarországi latin Endreas névváltozatból vagy a német Endres, Enders névformából származik.[2] A Czucor-Fogarasi Nagyszótár[3] szerint hellén (ógörög) eredetű mind az Endre, mind az András alak. Minden bizonnyal ez utóbbi latin közvetítéssel érkezett nyelvünkbe - v.ö. latin Andreas -> olasz Andrea. A német nyelv változatlan alakban vette át, ezért könnyű német származásúnak hinni,meg persze fordítva is, azaz a ógörög->latin>német->magyar "leszármazás" ugyanolyan elfogadható és hihető.
Rokon nevek
András, André, Andos, Andorás, Andor, Bandó
Gyakorisága
Az 1990-es években ritka név, 2003-ban a 96. leggyakoribb férfinév volt, azóta nem szerepel az első százban.[2][4][5]
Névnapok
Híres Endrék
- Ady Endre költő, újságíró
- Bajcsy-Zsilinszky Endre politikus, országgyűlési képviselő
- Bálint Endre Kossuth-díjas festőművész
- Czeizel Endre orvos-genetikus
- Csonka András színész, énekes és műsorvezető
- Fejes Endre író
- Grandpierre K. Endre író, költő, történész, magyarságkutató
- Harkányi Endre színművész
- Kabos Endre háromszoros olimpiai bajnok vívó
- Koréh Endre operaénekes (basszus)
- Kőrös Endre kémikus, az MTA tagja
- Kukorelly Endre, költő, író
- Molnár Endre olimpiai bajnok vízilabdázó
- Nagy Endre színiigazgató, konferanszié
- Paksi Endre, az Ossian együttes frontembere és zenekarvezetője
- Palócz Endre olimpiai bronzérmes, világbajnok vívó
- Rösler Endre operaénekes
- Ságvári Endre, jogász, az illegális kommunista mozgalom tagja
- Steiner Endre magyar sakkozó, kétszeres sakkolimpiai bajnok
- Szász Endre festőművész
- Szemerédi Endre matematikus, az MTA tagja
- Széplaky Endre színművész
- Szervánszky Endre zeneszerző
- Tilli Endre olimpiai bronzérmes, világbajnok tőrvívó
- Vészi Endre költő, író
Uralkodók
- I. Endre (I. András)
- II. Endre (II. András)
- III. Endre (III. András – „az utolsó aranyágacska”)
Jegyzetek
- ↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
- ↑ a b c d Ladó-Bíró, 53. old.
- ↑ Czucor-Fogarasi Nagyszótár. [2010. december 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. július 5.)
- ↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
- ↑ Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala
Források
- Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
- Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
További információk
- Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
- Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
