Dornavátra

Dornavátra (Vatra Dornei)
A kaszinó felújítás közben
Dornavátra címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bukovina
Fejlesztési régió	Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye	Suceava
Rang	Municípium
Községközpont	Vatra Dornei
Beosztott falvak	Argestru Roșu Todireni
Polgármester	Ioan Moraru
Irányítószám	725700
SIRUTA-kód	146744
Népesség
Népesség	13 427 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Magyar lakosság	16 (0%, 2021)[3]
Község népessége	12 578 fő (2021. dec. 1.)[1]
Népsűrűség	116 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	802 m
Terület	144,34 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 21′, k. h. 25° 22′47.35, 25.36666666666747.350000°N 25.366667°EKoordináták: é. sz. 47° 21′, k. h. 25° 22′47.35, 25.36666666666747.350000°N 25.366667°E
Dornavátra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dornavátra témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dornavátra (románul Vatra Dornei, németül Dorna Watra) város Suceava megyében, Bukovinában, Romániában.

Fekvése

A megye délnyugati részén helyezkedik el, a Radnai-havasok, Besztercei-havasok, Kelemen-havasok, Gyamaló és az Obcsinák hegységekkel övezve.

A megyeszékhelytől, Szucsávától 104 km-re, Moldvahosszúmezőtől 40 km-re, Besztercétől pedig 85 km-re található; a Aranyos-Beszterce és a Dorna folyók egyesülésénél.

Történelem

A legendák szerint, Dragoş moldvai vajda beleszeretett egy Dorina nevű pásztorlányba, akit egy vadászat során tévedésből megölt, a vajda a lány emlékének adózva parancsot adott egy új település alapítására, melyet a lányról nevezett el.

A város körül található ásványvízforrásokat már az 1750-es években felfedezték a pásztorok, ezeket „burcut”-aknak nevezték el (a magyar borkút, borvíz szóból).

1775-ben osztrák fennhatóság alá került.

1805-ben, egy osztrák orvos, Ignatziu Plusch, vizsgálta a forrásokat, és azt tanácsolta a Bécsi udvarnak, hogy érdemes lenne egy üdülőközpontot építeni ezek köré, 1811-re ez el is készült, öt fürdőkabint foglalt magába, az ásványvizet egy csőrendszer és egy vízátemelő rendszer szállította az üdülőbe. 1870-ben újabb 20 fürdőkabint építettek hozzá. Az ezt követő évtizedekben folyamatosan fejlődött az üdülőhely, a 15 már meglévő forrás mellé újabbakat tártak fel, ilyen a Sentinela forrás (régi nevei: Falkenhein, Augusztus 23). A 19. század végén az üdülőközpontot a Román Egyházi Alap vette meg.

1886-ban Ferenc József engedélyt és anyagi támogatást adott a település fejlesztésére, ekkor építették a Községi Palotát, a Nemzeti Palotát, a vasútállomást a városban és a fürdő mellett is egyet, a város akkori főterén található katolikus és zsidó templomot, elemi iskolát. Városi rangját 1907-ben kapta.

Az első világháború során a város és a fürdő nagy része megsemmisült, a háború után Bukovinát Romániához csatolták. Az újjáépítési munkálatok a két világháború között nagyon lassan és nehezen mentek, mivel az egyház, amely még mindig a fürdő tulajdonosa volt, minimális befektetést hajtott végre.

A második világháborúban, 1943-ban és 1944-ben a front több alkalommal is a városon vezetett keresztül, újbóli jelentős károkat okozva a városban.

1945-ben a fürdőt államosították, ezt követően felújították.

Népesség

A város népességének alakulása:

• 1930 – 9826 lakos
• 1948 – 7078 lakos
• 1956 – 10 822 lakos
• 1966 – 13 815 lakos
• 1977 – 15 873 lakos
• 1992 – 18 488 lakos
• 2002 – 16 321 lakos

A lakosság etnikai megoszlása a 2002-es népszámlálási adatok alapján:

• Románok: 16 012 (98,10%)
• Németek: 109 (0,66%)
• Magyarok: 95 (0,58%)
• Romák: 54 (0,33%)
• Ukránok: 22 (0,13%)
• Zsidók: 10 (0,06%)
• Lengyelek: 9 (0,05%)
• Törökök: 3 (0,01%)
• Lipová­nok: 2 (0,01%)
• Tatárok: 1 (0,0%)
• Csehek: 1 (0,0%)
• Olaszok: 1 (0,0%)
• Más etnikumúak: 2 (0,01%)

A lakosság 94,19%-a ortodox (15 374 lakos), 2,57%-a katolikus (421 lakos) vallású.

Látnivalók

• Bukovinai Etnográfiai Múzeum
• Természettudományi és Vadász Múzeum
• Kaszinó
• A Keleti-Kárpátok érintetlen hegységei (Radnai-havasok, Besztercei-havasok, Kelemen-havasok, Gyamaló, Obcsinák)
• A város körül kialakított sípályák
• A többször felújított és átépített ásványvizes fürdők
• A 19. század végén épített római katolikus templom és zsidó zsinagóga
• „Nasterea Maicii Domnului” ortodox templom
• „Sfintii Trei Ierarhi” ortodox katedrális

Gazdaság

Fontos turisztikai központ, köszönhetően a város körül elhelyezkedő vadregényes havasoknak, és az itt található számos gyógyforrásnak és ásványvízforrásnak.

Jelentős a város faipara, élelmiszeripara (itt készítik a „Dorna” és a „Bucovina” palackozott ásványvizeket).

Hivatkozások

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Dornavátra témájú médiaállományokat.

• A város honlapja
• A 2002-es népszámlálási adatok
• A városról