Disszipatív erő

A konzervatív erőknek különleges szerepük van a fizikában, mert csak ilyen erők által végzett munka független az úttól, továbbá a mechanikai energia is csak konzervatív erők esetén állandó. A természetben azonban találkozunk olyan erőkkel is, amelyek nem konzervatívak. Pl.: súrlódási erő, az időtől vagy a tömegpont sebességétől függő erő. A nem konzervatív erőket disszipatív erőknek nevezzük. Az ilyen erők esetén már nem állandó a mechanikai energia, mert a disszipatív erőkkel kapcsolatos folyamatokban más energiafajták (pl. hő) is szerepelnek.

Vegyük azt az esetet, amikor a tömegpontra az F konzervatív erőn kívül például súrlódási erő is hat. Utóbbit jelöljük F d {\displaystyle F_{d}} -vel.

A mozgásegyenlet:

m r ¨ = F + F d {\displaystyle m{\ddot {r}}=F+F_{d}}

Szorozzuk meg az egyenletet r ˙ {\displaystyle {\dot {r}}} -tal, és integráljuk mindkét oldalt az idő szerint a t 1 {\displaystyle t_{1}} és t 2 {\displaystyle t_{2}} időpontok között:

t 1 t 2 m r ¨ r ˙ d t = t 1 t 2 F r ˙ d t + t 1 t 2 F d r ˙ d t {\displaystyle \int _{t_{1}}^{t_{2}}m\mathbf {\ddot {r}} \mathbf {\dot {r}} dt=\int _{t_{1}}^{t_{2}}\mathbf {F} \mathbf {\dot {r}} dt+\int _{t_{1}}^{t_{2}}\mathbf {F_{d}} \mathbf {\dot {r}} dt}

Vegyük figyelembe, hogy

m r ¨ r ˙ = d d t ( 1 2 m r ˙ 2 ) {\displaystyle m\mathbf {\ddot {r}} \mathbf {\dot {r}} ={\frac {d}{dt}}\left({\frac {1}{2}}m\mathbf {\dot {r}} ^{2}\right)}

F r ˙ = g r a d V r ˙ = d V d t {\displaystyle \mathbf {F{\dot {r}}} =-gradV\mathbf {\dot {r}} =-{\frac {dV}{dt}}}

Majd ezeket visszahelyettesítve

E k ( t 2 ) + E p ( t 2 ) = E k ( t 1 ) + E p ( t 1 ) + r 1 r 2 F d d r {\displaystyle E_{k}(t_{2})+E_{p}(t_{2})=E_{k}(t_{1})+E_{p}(t_{1})+\int _{r_{1}}^{r_{2}}\mathbf {F} _{d}d\mathbf {r} }

A mechanikai energia tehát nem állandó, annak változása a disszipatív erő munkájával egyenlő. Súrlódási erő esetén F d {\displaystyle \mathbf {F} _{d}} a mozgásiránnyal ellentétes, ezért az F d d r {\displaystyle \mathbf {F} _{d}d\mathbf {r} } skaláris szorzat negatív. Az erő munkája hővé alakul, és a keletkezett hőt fedezi a mechanikai energia csökkenése.

A tapasztalat igen széles körben igazolja az energia megmaradásának általános tételét, amely a folyamatokban fellépő valamennyi energiafajta figyelembevételével érvényes. A mechanikai energia megmaradása ennek speciális esete, amely csak konzervatív erőterekben igaz.

Források

Nagy, Károly. Elméleti mechanika, 5. kiadás, Nemzeti Tankönyvkiadó (2002). ISBN 9631939553