Budaliget

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Budaliget
Közigazgatás
Település	Budapest
Kerület	II. kerület
Alapítás ideje	1920-as évek
Városhoz csatolás	1950. január 1.
Korábbi rangja	Pesthidegkút része
Irányítószám	1029
Népesség
Teljes népesség	2448 fő (2001)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	kb. 300 m
Távolság a központtól	10,5 km
Elhelyezkedése
Budaliget Pozíció Budapest II. kerülete térképén
é. sz. 47° 33′ 58″, k. h. 18° 56′ 28″47.566191666667, 18.94116666666747.566192°N 18.941167°EKoordináták: é. sz. 47° 33′ 58″, k. h. 18° 56′ 28″47.566191666667, 18.94116666666747.566192°N 18.941167°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Budaliget témájú médiaállományokat.

Budaliget (németül Neuriß) Budapest városrésze a II. kerületben az egykori Pesthidegkút község területén. A kerület kertvárosi részéhez tartozik, nagyrészt sík területek jellemzik. 1950-ben csatolták a fővároshoz.

Fekvése

Budaliget déli része szinte sík, ezen a területen a sakktábla típusú településszerkezet a jellemző, míg az északi részén (a Honfoglalás út feletti területen) a meredek, s az erdőben végződő zsákutcák a meghatározóak.^[2]

Határai

Határai a Hidegkúti út Budapest határától, Máriaremetei út, Hímes utca, a Tátra utca északnyugati oldalán kijelölt vonal és végül a főváros határa a Hidegkúti útig.

Története

A városrészt eredetileg Szögligetnek nevezték. Az 1920-as években épült ki, családi házas lakóterületként. Várkonyi Mátyás, külügyminisztériumi tisztviselő kezdeményezésére néhány értelmiségi (Kózol Sándor, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, Clair Vilmos, a Párbajkódex szerzője, Szörényi Rezső rendőr-százados, Daróczy Endre erdélyi ügyvéd) egyesületet alakított, Budaliget Érdekeit Védő Egyesület néven. Mivel Magyarországon van Szögliget nevű település, ezért a terület nevét hivatalosan Budaligetre változtatták. Utakat építtettek; a mai utcaneveket is ők adták, ősmagyar nevekből. (Egyedül a remetei szervita templom környékén ragaszkodott az egyház a vallásos elnevezésekhez.) Bevezették a villanyvilágítást és a telefont. A Röszler (Jandák) vendéglőben tekepályát építtettek, ami a társaséletet kulturált formába terelte. A kultúrház a második világháború után jött létre, szintén Várkonyi Mátyás kezdeményezésére.

Budaligetet 1950-ben csatolták a fővároshoz, a II. kerület részeként.

Oktatás

Budaligeten található 2002 szeptembere óta a Budapesti Gustave Eiffel Francia Általános Iskola és Gimnázium (Lycée Français Gustave Eiffel de Budapest), mely francia tantervet követ, tanulói elsősorban francia állampolgárságú diákok, de igen jelentős a magyar és más nemzetekhez tartozó diákok száma is.

Lakók és ingatlanpiac

Budaligetet főleg a ’90-es években idetelepült felső- és felső-középosztálybeliek lakják, illetve az idősödő helybeli népesség. Jelentős a külföldi népesség a kerületre jellemzően, amely részben a külföldi oktatási intézmények közelségének tudható be (Gustave Eiffel Francia Általános Iskola és Gimnázium, Amerikai Nemzetközi Iskola, International Business School, Greater Grace International School).

Budaliget a II. kerületben található, mely az ország legmagasabb értékövezeti átlagával bír, így ez jelentősen befolyásolja az ingatlanpiaci árakat. Budaligeten 1000-nél is több ingatlan található. A négyzetméterárak az új építésű házak esetében átlagosan 500 000 Ft-tól kezdődnek. A telekárak utcáról utcára mások, de jellemzően 40-70 milliós tartományba esnek a méretek függvényében. A telkek általában kisebbek (600-800 nm) így a házak sűrűbben helyezkednek el. Budaligeten relatíve alacsony a beépíthetőségi százalék, zöldövezeti jellege miatt, így jellemzőek a nagy alapterületű több szintes esetleg több generációs házak, magas komfortfokozattal. Említésre méltó a megújuló energiaforrások elterjedt használata. Az ingatlanárak elmaradnak a Rózsadomb villáinak áraitól, azonban így is igen borsosak.

Budaliget csendes, kellemes, amerikai típusú, modern kertvárosként jellemezhető.

Közlekedés

Budaliget közlekedését a 157A (Hűvösvölgy – Budaliget, Géza fejedelem útja) illetve a 157 (Hűvösvölgy – Solymár, Kerekhegy) jelzésű autóbuszok szolgálják ki. Budaliget határán közlekednek továbbá az 57-es, a 64-es, a 64A, a 164-es, a 257-es és a 264-es jelzésű autóbuszok.

Budaliget éjszakai közlekedést a 956 jelű autóbusz szolgálja ki, mely Pécel és Budaliget határa (máriaremetei Kisboldogasszony-bazilika) között közlekedik Budapest belvárosán át.^[3]).

Itt lakott/lakik

• Clair Vilmos (80 éves korától)
• Gyulai Gaál János zeneszerző (1957-től)
• Csaba Gyula őrnagy, 1950-53 között a tatai Rákosi Mátyás Páncélos Tiszti Iskola politikai tisztje (a Kózol-villában, 1956-ban).
• Moór Marianna Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.
• Presser Gábor Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongorista, énekes
• Kovács László szocialista politikus, volt külügyminiszter, az MSZP volt elnöke, az Európai Bizottság volt adó- és vámügyi biztosa, 2010 júliusa óta az MSZP alelnöke
• Geszti Péter EMeRTon-díjas magyar dalszövegíró, énekes, reklámszakember
• Balázs Péter Jászai Mari-díjas magyar színművész, rendező, színházigazgató
• Ragályi Elemér operatőr
• Cserna Antal színész, rendező
• Szalay Krisztina színművésznő
• Markos György színész, humorista, parodista
• Madaras József színész
• Pápai Erika színésznő, szinkronszínész
• Angelina Jolie és Brad Pitt 2011-ben a Brad Pitt rendezésében készülő "World War Z" című film forgatásakor családjukkal itt béreltek ingatlant

Jegyzetek

Források

• Ráday Mihály (szerk.): Budapest teljes utcanévlexikona, 39. oldal, Sprinter Kiadó, 2003, ISBN 963 9469 06 8
• Várkonyi Mátyás fiának, dr. Várkonyi Tibornak a közlése